Csizmadia László: Az MVM-es támogatásból egy fillért sem fordítottunk politikai akcióra.
Bár az ellenzéki sajtó hosszú ideje amolyan fideszes nyugdíjasklubnak igyekszik beállítani a Civil Összefogás Fórumot és a Civil Összefogás Alapítványt (CÖF–CÖKA), a szervezet nagyon is eleven és sokrétű tevékenységet fejt ki. Csizmadia Lászlóval az MVM-től kapott 500 milliós támogatásról, a közpénz fogalmáról és a közjó szolgálatáról, valamint a politikai célokat szolgáló álcivil szervezetekről beszélgettünk.
– Ha közpénzekhez akartunk volna hozzáférni, követtük volna azoknak a szervezeteknek a példáját, amelyek számára a civilség csupán egy állomás volt: a hálózatépítést segítette a párttá alakulás előtt – magyarázta a CÖF–CÖKA vezetője, majd felidézte: 2014-ben a választások előtt ilyen volt a PM és az Együtt, most pedig a Momentum vagy éppen Pukli István mozgalma. – Mi azonban megmaradtunk civilnek – fűzte hozzá sietve Csizmadia László, akit a Magyar Villamos Művek (MVM) ötszázmilliós támogatásáról kérdeztük. Erről az ellenzéki sajtó azt gyanítja, hogy pártérdekű plakátolásra fordították.
– A szerződésünk, amelynek értelmében minden fillérrel el kell számolnunk, lehetőséget sem ad erre – szögezte le válaszában Csizmadia, aki kifejtette, hogy az összeget elsősorban sokrétű civil missziójuk kiteljesítésére és annak népszerűsítésére kapták, üzeneteik eddig körülbelül három és fél millió emberhez jutottak el.
Fotó: Bach Máté
A nemzeti kisebbségi jogokkal nem szívesen foglalkozik a brüsszeli bürokrácia
– Filmjeink a közhasznúság jegyében készültek el, és a közjó előmozdítását célzó szolgáltatásainkat népszerűsítik. Az egyikben például minden civil szervezet támogatására, a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlására buzdítottunk, mert azoknak az egyesületeknek és alapítványoknak, amelyek valóban közérdekű tevékenységet végeznek, s nincsenek külföldi, milliárdos szponzoraik, óriási szükségük van az egy százalékokra – emelte ki, hozzátéve: szervezetük a 2009-es megalakulása óta mindössze egyszer, 2016 végén kapott állami cégtől támogatást, külföldről pedig egyszer sem.
A CÖF–CÖKA vezetője tehát úgy véli, hogy nincs rejtegetnivalójuk. Ugyanakkor azt is fontosnak tartotta leszögezni, hogy az MVM-től kapott összeg meggyőződése szerint nem közpénz.
– Ha egy vállalatot az állam alapít, akkor az alaptőke nyilvánvalóan közpénz, hiszen a költségvetésből különítették el. Amit azonban egy cég a működése közben megtermel mint bevételt, az nem közpénz. Természetesen eközben az alaptőke nem csökkenhet.
A menedzsment felelőssége, hogy olyan üzleti stratégiát és taktikát alkalmazzon, amely biztosítja, hogy a tulajdonos, jelen esetben az állam, mint részvényes, az általa elvárt nyereséghez hozzájusson. A cég nyereségéről, illetve a menedzsment működéséről a részvényesek éves közgyűlése dönt. Az adózott nyereséget visszautalhatja a költségvetésbe vagy alaptőke-emelésre használhatja (ez esetben ez közpénzzé válik), vagy a vállalat további működésére fordíthatja. Így különül el a menedzsment évközi gazdálkodásának felelőssége a részvényesi jogoktól – magyarázta Csizmadia László.
A CÖF–CÖKA vezetője azt a balliberális körökben rájuk sütött jelzőt is visszautasította, hogy szervezetük egyfajta fideszes nyugdíjasklub. – Nemzetben gondolkozunk, szellemi honvédőink között vannak fiatalok és idősek, akik közösen vallják, hogy Európa nem feledkezhet meg zsidó–keresztény civilizációs gyökereiről. Ha egy kormány vagy egy politikai párt ugyanígy áll ezekhez a kérdésekhez, és a magyarság számára hasznos, amit képvisel, az ellen nyilvánvalóan nem fogunk tiltakozni – fejtette ki.
A szervezet az utolsó békemenet óta sem tétlenkedett. Csizmadia László beszámolt például a kistermelőket, családi gazdaságokat segítő közösségi programjukról. – A magyar üzletláncokkal, a CBA-val, a Cooppal és a Reállal sikerült megegyeznünk, hogy helyben vegyék át és segítsék a családi gazdaságok minőségi termékeinek értékesítését. Így friss és jó minőségű áru kerülhet a polcokra.
Ahol erre lehetőség van, azt is igyekeztünk elősegíteni, hogy a helyi termelőket közvetlenül bekapcsoljuk a közétkeztetésbe. A szakmai szervezetekkel és köztestületekkel pedig azért kötöttünk együttműködési megállapodást, hogy együttesen tudjunk segíteni a kistermelőknek például akkor, ha uniós pályázaton szeretnének részt venni.
Csizmadia László hasonlóan fontosnak tartotta a korszerű gyermekétkeztetés területén végzett munkájukat is. – A termelői hálózat megszervezésével párhuzamosan olyan recepteket állítottunk össze, amelyek egészséges és táplálkozásbiológiailag komplettált ételek elkészítését teszik lehetővé.
Ennek elsősorban a gyermekétkeztetésben lehet helye. A szakácskönyvünket minden főzőkonyhával rendelkező kistelepülésre eljuttatjuk, kérésre pedig bemutatókat, kóstolókat tartunk a szülői munkaközösségek és természetesen a gyermekek részvételével. A különféle zöldséges fasírtok és rántás nélküli főzelékek mellett egyéb ételeink is népszerűek. További célunk az, hogy kiskereskedelmi forgalomban előre csomagolva is kaphatók legyenek e különféle fogások. Az anyákat szeretnénk olyan helyzetbe hozni, hogy otthon, egy hosszú nap után is könnyűszerrel elkészíthessék a táplálkozás-élettanilag is értékes ételeket– fejtette ki.
A CÖF–CÖKA ugyanakkor a civil nemzetközi kapcsolatépítésre is nagy hangsúlyt fektet. A szervezet 2011-ben a Civil Együttműködési Tanács létrehívásával sikeresen állított fel egy Kárpát-medencei közösségi ernyőszervezetet, amelyhez idővel lengyel csoportok is csatlakoztak. A lengyel–magyar együttműködés leglátványosabb jelei a március 15-re rendszeresen hazánkba látogató lengyelországi és a lengyel függetlenség napjára kiutazó magyar delegációk.
A szimbolikus és nagyobb közösséget teremtő akciókon túl azonban a CÖF–CÖKA a közelmúltban látott hozzá a EuCET, vagyis az Európai Civil Együttműködési Tanács megszervezéséhez. – Az uniós intézmények egyre inkább elszakadnak az európai polgároktól. Lobbiérdekek érvényesülnek, és ha valaki, mint például a hírek szerint Soros György, képes lekenyerezni az európai parlamenti képviselők egy részét, akkor azok személyes vagy üzleti érdekei a nemzeti és egyéni érdekek elé fognak kerülni – mutatott rá Csizmadia László.
Szerinte vissza kell térni az alapítók azon gondolatához, hogy az unió egyenrangú nemzetek szövetsége, amelyben a világosan meghatározott és alapszerződésben rögzített közös ügyeken kívül minden másról a nemzetállamok saját hatáskörben dönthetnek.
Az EuCET célja az uniós polgárok hangjának felerősítése. – Számos kezdeményezésünket elfogadta a petíciós bizottság, továbbutalta az Európai Bizottságnak. Ez idáig azonban nem kaptunk konkrét válaszokat. Azt látjuk, hogy a brüsszeli bürokrácia nem szívesen foglalkozik a nemzeti kisebbségi jogokkal.
Legutolsó befogadott petíciónkra, amely a tengerbe fulladt 15 ezer bevándorló miatt keresi a brüsszeli felelősöket, reméljük, hogy választ kapunk. Szeretnénk, ha komolyan vennék az európai embereket és civil szervezeteket. Ennek érdekében számos uniós országból és Szerbiából tanácskozásra hívtuk a „szellemi honvédőket”.
Konferenciánk eredménye a zárónyilatkozat, amely visszaigazolja a „civilitika – a népfelség tudománya” téziseinek fontosságát, ugyanakkor feladatul tűzte ki, hogy 2018 tavaszán megalakuljon Európai Civil Együttműködési Tanács – zárta a beszélgetést Csizmadia László.
Nagy Áron
Magyar Idők: http://magyaridok.hu/belfold/europai-mozgalmat-inditott-cof-2509372/
