Magyar Hírlap
Tapsolva köszöntötték a CÖF–CÖKA magyar delegációját a krakkói ünneplők, a felvonulás előestéjén Kiszelly Zoltán politológus mondott beszédet a katyni keresztnél
http://magyarhirlap.hu/cikk/102937/Tomegek_unnepeltek_a_fuggetlenseget
Idén is százezrek vettek részt Lengyelország-szerte a legnagyobb állami ünnepségen, a függetlenség napján, amelyet minden évben annak emlékére tartanak, hogy az ország az első világháború végén, 1918. november 11-én 123 éves feldaraboltság után visszanyerte függetlenségét és újra önálló, független, szabad ország lett.
A nemzeti ünnep előestéjén Krakkóban, a Wawel lábánál álló katyni keresztnél a szmolenszki légikatasztrófáról emlékeztek meg lengyelek, illetve a hozzájuk csatlakozó Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA) magyar delegációja.
A 2010. április 10-én történt katasztrófa körül továbbra is rengeteg a tisztázatlan kérdés. Ekkor zuhant le az oroszországi Szmolenszk fölött a lengyel légierő utasszállító repülőgépe, fedélzetén Lech Kaczynski elnökkel, illetve a lengyel állami delegációval, akik a katyni vérengzés hetvenedik évfordulójára indultak Varsóból.
A keresztnél tartott megemlékezésen mondott beszédében Kiszelly Zoltán politológus kiemelte, hagyomány, hogy a magyarok fejet hajtanak a katyni mártírok előtt, akik egy szabad és szuverén Lengyelországért küzdöttek és adták életüket. Úgy fogalmazott: „Mi, ma élő lengyelek és magyarok elődeinkhez képest más kihívásokkal szembesülünk, azonban most is nemzeteink szuverenitását és a keresztény Európát kell megvédenünk. Akkor is, most is leginkább csak magunkra és egymásra számíthatunk.”
Másnap ugyancsak a katyni kereszttől indult az a menet, amelynek soraiban a több mint kétszázötven fős magyar küldöttség is vonult a lengyel ünneplőkkel. A Krakkó főterére magyar zászlókkal tartó csoportot útjuk során tapssal és integetéssel köszöntötték a helyiek.
A délután folyamán érkezett a városba Beata Szydlo lengyel miniszterelnök és Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) vezetője, akik a Wawel Székesegyházban bemutatott szentmise után a párt megemlékező eseményén vettek részt. Jaroslaw Kaczynski pedig beszédében becsületbeli ügynek nevezte, hogy Lengyelország háborús jóvátételt követeljen Németországtól a második világháborúban okozott pusztításért.
A PiS 2015-ös hatalomra kerülése után vette elő ismét a jóvátétel kérdését, amely Berlin szerint évtizedek óta lezárt ügy. „Kifizették a franciákat, a zsidókat és más nemzeteket is azokért a veszteségekért, melyeket a második világháborúban elszenvedtek, de a lengyeleket nem” – mondta Kaczynski, majd hozzátette: „Ez nemcsak az anyagiakról szól, hanem a kiállásunkról és a becsületünkről. Ez nem színjáték. Ezt követeljük, és a követelésünk nagyon is komoly”.
Harle Szilvia – 2017.11.13
