Mit kell tenni ehhez?
Általános követelmény: a jogállami és demokratikus normák helyreállítása
- A jövő nemzeti ügyekért felelős kormánya intézkedéseiben és döntéseiben elsődleges követelménynek tekintse a jogi és erkölcsi normák betartását. Állítsa helyre az erkölcs primátusát a társadalmi normák rendszerén belül, mert ez a nemzet életben maradásának elengedhetetlen feltétele.
- A kormány minden rendelkezésére álló jogi eszközzel kényszerítse a társadalom tagjait a törvényes útra, a korrupció, a feketegazdaság és az adócsalás abbahagyására, és mutasson példát a nemzeti vagyonnal kapcsolatos felelős gazdálkodásra. A kormány teljesítse azon kötelezettségét, amely a társadalmi és gazdasági rend, azaz a jogállami működés feltételeinek fenntartására, a jogszabályok betartására és betartatására vonatkozik. A jogszabályok erejével, az igazságszolgáltatás eszközeinek felhasználásával mutasson példát, alkalmazza a lehetséges szankciókat, büntesse meg el az elmúlt időszak gazdasági bűnözőit, akadályozza meg a bűnelkövetést, és tegyen meg mindent újabb bűncselekmények megelőzése érdekében. A gazdasági rendszert a prevenció érdekében kiemelten és folyamatosan ellenőrizze, ezen a területen is kapjon kellő súlyt a jogi követelmények mellett a közerkölcs szabályainak betartása és betarttatása.
Gyakorlati feladat: az elszámoltatás végrehajtása
A gazdaság helyrehozásának szerves része az elszámoltatás, melyet kormányprogramba kell foglalni. Az elszámoltatás jelentse azon személyi kör teljes átvilágítását, amely alapos okkal feltételezhetően nem tisztességes munkából gazdagodott meg az elmúlt időszakban. Az elszámoltatásba beletartozik az oligarchia és holdudvara erkölcsi, büntető és polgári jogi szempontú vizsgálata, a megindítható jogi eljárások következetes – a végrehajtásra is kiterjedő – végig vitele, továbbá a felelősök megnevezése azokban az esetekben is, amikor a jogi szankciók alkalmazásának – bár a közerkölcs és a jog sérelme bekövetkezett – valamilyen jogi akadálya van.
Az elszámoltatás törvényes, ugyanakkor hatékony lebonyolítása nagy szakmai kihívást jelent a leendő kormánynak és az egész magyar társadalomnak.
A munkát segítendő a Civil Összefogás Fórum a mellette működő Társadalmi Kerekasztal segítségével, a szakmai kerekasztalok egyikeként megalakította az „Elszámoltatási Kerekasztalt”, amely civil oldalról kíván a kormánynak ebben a munkában szakmai segítséget nyújtani.
Célunk az ügyek minél szélesebb körű, ugyanakkor a gyökerekig ható feltárása, és annak megakadályozása, hogy a gazdasági visszaélések a jövőben is nyilvánvaló, hallgatólagosan elfogadott velejárói legyenek az állami működésnek.
Az elszámoltatás feladatának gyakorlati elvégzése érdekében javasoljuk és egyben elvárjuk a következőket:
1. A választások előtt a még regnáló kormány készítse elő és hozza nyilvánosságra a nemzeti vagyon pontos és tételes felméréséhez szükséges nemzeti vagyonleltárt. A 8 év után távozó felelős személyektől az új kormány hivatalos, hitelesített, ellenőrizhető és pontos adatok alapján készült leltár szerint vegye át a megmaradt nemzeti vagyont. Ez a jogi aktus kiemelkedően fontos az átadást követő felelősségre vonások időbeli és személyi elhatárolhatósága érdekében! Ezen kívül a leltár a jövőre nézve is elengedhetetlen, mert mint viszonyítási pont, lehetővé teszi a nemzeti vagyonnal történő gazdálkodás nyomon követését, a jövőbeni eredmények lemérhetőségét.
2. A jelenleg hatályos magyar Alkotmány szerint évente, a költségvetés elfogadása előtt el kellett készíteni az államháztartási mérleget. Az államháztartási mérleg készítőit az adatok hitelességéért büntetőjogi felelősség kell, hogy terhelje, hiszen ez a felelősség nyilvánvalóan fennáll a nem állami pénzzel gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok vezetői tekintetében is. Amennyiben erre utaló adat van, a hamis mérlegadatokért jogilag felelős személyek ellen meg kell indítani, és következetesen le kell folytatni az eljárásokat.
Okkal feltételezzük, hogy az államháztartási mérlegek auditálása nem volt szabályszerű és az ÁSZ vonatkozó jelentéseit nem minden esetben vették figyelembe. A nyilvánosságra hozott egymástól erőteljesen eltérő vagyonleltári adatok és az Ász jelentései alapján általában feltételezhető a nemzeti vagyonnal történő hanyag, egyes esetekben a hűtlen kezelés gyanúja. Azért, hogy az államháztartási mérlegek valósságát ténylegesen és mielőbb vizsgálat alá vonja az ügyészség – szükség esetén elfogulatlan auditáló cégek ill. szakemberek bevonásával -, a Civil Összefogás Fórum feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen az államháztartási mérlegek valódiságának megállapítása tárgyában.
3. A kormányzati és kormánypárti politikusok, valamint az állami és közigazgatási vezetők vagyonvizsgálatát azonnal el kell kezdeni. A vizsgálati körben szerepeljenek az ezen személyekhez köthető családi és rokoni kapcsolatok is. A vagyongyarapodásnál figyelembe kell venni a cégekbe kihelyezett saját tőkét piaci értéken, valamint a cégek nyereségtartalékait is, mert a cégekben megjelenő piaci érték növekedése is a vizsgált egyén (és családi ill. üzleti köre) számára jelent vagyongyarapodást. Külön vizsgálni kell a cégekben lévő ingatlanok funkcióit, el kell választani azokat az ingatlanokat, amelyek a cég tényleges tevékenységének gyakorlásához szükségesek, és azokat, amelyek nyilvánvalóan a tulajdonosi kör luxusigényeinek kielégítésére szolgálnak. Ki kell mutatni így a cégekre terhelt, de a tulajdonos személyes igényeit szolgáló költségeket, és meg kell vizsgálni, hogy azok elszámolása, adózása megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak.
4. A vagyonvizsgálaton fennakadt személyek ellen induljon büntető eljárás, igénybe kell venni a nemzetközi nyomozás lehetőségeit, hasznosítani kell azokat a megoldásokat, amelyeket más uniós országok dolgoztak ki a titkos bankszámlák és az off-shore cégekbe menekített vagyonok feltárása és megadóztatása érdekében.
5. 2002-re visszamenőleg felül kell vizsgálni az ÁPV Rt és az MNV ZRt mérlegeit. Vagyonosodási vizsgálat alá kell vetni ezen cégek vezetőit, rokoni kapcsolatait, a vizsgálatot osztályvezetői szintig le kell folytatni. Kiemelten vizsgálni szükséges a vezető tisztségviselők és a Felügyelő Bizottságok tagjainak, valamint családi és üzleti körük tagjainak vagyonosodását. Az említett cégek által megkötött privatizációs szerződéseket át kell vizsgálni az ár- és értékarányosság, a tényleges teljesítés, az alkalmazott hitelkonstrukciók, ezek forrása és biztosítékai szempontjából, vizsgálni kell a korrupciós összefüggések lehetőségeit.
6. Az összes egyéb, állami
irányítás alatt működő cég és az önkormányzati cégek meghatározott érték fölötti privatizációs szerződéseit 2002-re visszamenőleg át kell vizsgálni. Kiemelt figyelmet kell szentelni a közreműködőkkel megkötött szerződéseknek, vizsgálni kell azok indokoltságát, a szolgáltatás, költség arányát szakmailag elemezni kell. Külön kell vizsgálni a végkielégítéseket és a határozott időre szóló munkaszerződéseket, a szükségesség és a tényleges teljesítés szempontjából egyaránt. Ugyancsak vizsgálni szükséges a nagy értékű közbeszerzési pályázatok elbírálásának körülményeit.
7. Meg kell kezdeni a nagyrészt külföldiek által kézben tartott feketegazdaság felszámolását, mert ez elengedhetetlen feltétele a magyar kis- és középvállalkozások életben tartásának! A külföldről beérkező árukat csak a vám és az ÁFA tartalom befizetése után lehessen forgalomba hozni, áruszállítást ne szállítólevelekkel, hanem csak számlával bizonylatolva lehessen végezni, a számlák szigorú nyilvántartását az APEH által biztosítani kell.
A bérelt raktárakban lévő áruk eredetét és azok legális bizonylatolását folyamatosan, megfelelő felkészültséggel, adott esetben vámkommandóval kell vizsgálni (ez adott esetben több napos leltározást is jelenthet). Újból és folyamatosan ellenőrizni kell az APEH által nyilvántartott pénztárgépek szabályszerűségét és meglévőségét. A számlaadás elmulasztása a kereskedő és a cégtulajdonos szempontjából első alkalommal is visszatartó erejű büntetést eredményezzen, második alkalommal 3 évig a kereskedő ne végezhessen kereskedelmi tevékenységet, vagy a tulajdonos ne alapíthasson új céget.
8. A feketegazdaság visszaszorítása elegendő bevételt biztosít a rendfenntartók munkájának kellő megbecsüléséhez. A feketegazdaság visszaszorítása a becsületesen adózó vállalkozások számát növeli, új munkahelyeket teremt és emeli az állami adóbevételeket.
9. Az új kormány a vagyonosodási vizsgálat megkezdésekor adjon 30 napos moratóriumot a külföldre átmentett vagyonok bejelentésére és a magyar adójogszabályoknak megfelelő bevallására. Ha a vizsgálat eredményeként nem merült fel büntetőjogi eljárás szükségessége, az önként jelentkezőknek anonimitást kell biztosítani, vagy a vizsgált személyre kedvező eredményt nyilvánosságra kell hozni.
10. Az elszámoltatási vizsgálatokból visszaszerzett pénz egy részét folyamatosan vissza kell juttatni a gazdaságba ill. a szociális ellátásba jól átgondolt, törvényes szabályozás szerint.
11. A CÖF Elszámoltatási Kerekasztala felvállalja, hogy elkészíti és az előterjesztők, valamint a kibocsátók megnevezésével rendszerezi és közzéteszi azon jogszabályok jegyzékét, amelyek álláspontja szerint alapvetően hozzájárultak a rendszerváltozás, de legfőképpen 2002 óta az alapvető strukturális állami rendszerek szétzilálásához, a nemzeti vagyonnal történő felelőtlen gazdálkodás biztosításához, a társadalmi – gazdasági morál leépítéséhez, a feketegazdaság, és a korrupció és az adócsalás jelenlegi mértékének eluralkodásához.
Külön probléma a mentelmi jog jelenlegi, 2/3-os többséghez kötött, azaz a mentelmi jog felfüggesztését a mindenkori pártérdekek alá rendelő szabályozása. Ez a magyar igazságszolgáltatást éppen a bűnözés gyanúja által jelenleg leginkább érintett területen, a közpénzek felhasználása és a közérdekű adatokkal kapcsolatos jogsértések tisztázása terén köti gúzsba.
Ez a demokrácia szabályainak homlokegyenest ellentmond. A jelenlegi gyakorlat diszkriminálja az egyszerű állampolgár bűnelkövetőt a bűnöző pártpolitikussal szemben, mert utóbbi felelősségre vonását éppen azok a személyek tudják politikai alkuk eredményeként megakadályozni – vagy éppen lehetővé tenni -, akiknek az adott bűncselekmény elkövetéséhez, vagy az elkövető felelősségre vonásához érdeke fűződik.
Ezért a mentelmi jog intézményét haladéktalanul újra kell szabályozni.
Budapest 2010. február 10.
Csizmadia László (Az Elszámoltatási Kerekasztal elnöke), Bencze Izabella, Csath Magdolna, Fricz Tamás, Futó Barnabás, Hardy F. Gábor
