Egy rendkívül meggondolt, minden elemében megalapozott felvetés a 2022-es parlamenti választások polgári megnyerésének érdekében.
Nagyon kérem a tisztelt ügyintézőt/referenst, hogy ezúttal igenis szánja rá a szükséges hét perc időt és olvassa végig ezt a lehető leggondosabban megfogalmazott, mindössze két oldalban tömörített javaslatot és ha ez egyáltalán lehetséges, részben/egészben juttassa el a Miniszterelnök úrhoz.
Életkorom és egészségi állapotom miatt vélhetően nem érem meg a következő voksolási lehetőséget, tehát közös céljaink segítésére ez az utolsó jelentkezésem regnáló vezetőnk részére. Az Ön, Önök munkatársai nyilván sokkal több információval és megengedem, politikai tudással bírnak, de engedtessék meg kimondanom, hogy az előttünk álló sorsdöntő kevesebb, mint egy évben a szürke tömegből való érdemi felvetések is érnek annyit – ha nem többet – mint a mégoly iskolázott fővárosi tanácsadók javaslatai. Mert tudnunk kell: 2022-re semmi más nem számít, mint a választásmatematikai törvényszerűségek felismerése és helyes érvényesítése
Soha nem volt még ennyire riasztó a kép. Immár az eddig stabil bázisunkat képező vidéket is képesek ellenünk hangolni. Jómagam nem vagyok képes szó nélkül hagyni a boltban, bármilyen köztéri helyen nagy hangon kijelentett támadásokat, hazug vádakat – most azt tapasztalom, hogy tíz esetből kilencszer reménytelen minden higgadt érvelésem velük szemben. Kettő konkrét esetet hadd ragadjak ki a tömérdekből. Ismervén nem vettem meg, de kezembe akadt várakozás közben a Blikk 2021 május 13-i száma, amelyben egy, még a szokásosnál is vérlázítóan félrevezető cikkecskét láttam a szerkesztő jegyzésében. Csak az elejét idézem: “Tizenhét évvel az Európai Únióhoz való csatlakozásunk óta ömlik a nyakunkba Brüsszel pénze…” stb, és mégsem megy semmi, stb, stb. A második: már ma bedobták a DK propaganda-kiadványát a postaládánkba. Mindössze annyit említek róla, hogy álnok módon “mi európai magyarok” címmel operál és azzal, hogy “védjük meg Tatabányát. Tatát és a közös értékeinket” – vészjóslóan félelmetes. Tele orbitális manipulációval. Gondolom az ilyen példák Önöknek sem igazán meglepőek, az viszont vélhetően nem csak számomra hihetetlen, hogy – az ellen az ország nagyobbik felét olyan mentális állapotba hozta, hogy simán felülnek mindennek, ami nem a kormány oldaláról jön. Ez a tragédia és ebben van számunkra az életveszély. Az emberek nem gondolják végig, mivel járna, ha újra visszajönnének az Apró klán örökösei. Az ellenoldal nyomulása során természetesen egy árva szó sem esik részükről arról, ami hazánkban soha nem népszerű, amivel nem lehet választást nyerni. Jelesül: nem beszélnek a várható gender-erőltetésről, hagyományos családmodell elvetéséről, az illegális migrációnak való szabad út akkori kötelezettségéről, az adósságspirál visszahozataláról, egyáltalán a Nyugat totális úttévesztéséről, abnormális viselkedéséről, stb, stb.
Drábik János következő tézisét sajnos igaznak tartom: “ha a jelenlegi kormányzat elveszíti a 22-es választásokat, azért nem a teljesítménye, hanem a kommunikációja okolható”. Laikusként egyetlen saját mondást tennék hozzá – Ön, Önök pontosan érteni fogják annak miértjét:
“ fehér kesztyűben nem lehet sarat takarítani!”.
Ennyi bevezető elengedhetetlen volt, most rátérek a javaslatomra. “Nincs új spanyolviasz a nap alatt”, úgy vélem mindez valamilyen formában egészen biztosan megfogalmazódott már Önben, Önökben is, de megvalósítását mi idelent voltaképpen nem érzékeljük. Be kell lássuk, bármennyire is beszédesek a számok, a polgári kormányzás pozitív eredményei teljesen hidegen hagyják az ún. baloldal szavazóit, “hazudnak és kész” kijelentéssel intéznek el mindent. Bámulatos az első sorokban küzdő élenjáróink, újságíróink, hangadóink kitartása, hallatlan türelme, de élő a veszély, hogy mindez kevés lesz. Minden egyes emberünknek, szószólónknak, nyilatkozónknak egyöntetűen azt kellene tennie, hogy minden esetben konkrét, megfellebbezhetetlen bizonyítékok közzétételével ízekre szedje a vádakat.
Magyarul: hiába lenne számtalanszor jogos, nem támadni kell, hanem a támadással felérő, sőt annál hatásosabb módon cáfolni. Mindent, amit sárdobálásként felhoznak és a felmerüléskor rögtön, nem később. Nem általánosan. Nem érzelmi alapon. nem mégoly jogos erkölcsi felháborodásként. Konkréten. Megtörtént esetekkel, példákkal érvelve, bizonyítékokkal, tényszámokkal, ha kell, a legmesszebbmenő precizitással. Kimondani könnyű, megvalósítani korántsem az. Az első vonalbelieknek valóban felkészültnek kell lenniök. Amely érvelések aztán menjenek át a köztudatba, amelyekkel mi “lentiek” is élhetünk. Példa: egy pékség előtti beszélgetésben kiderült, hogy az ismerősöm – középiskolát végzett technikus – is elképesztő gyűlölettel “orbánozik”. Keserűségtől remegő hangon számonkérte rajtam, “hogy lehet, hogy egy 15 milliárdos cég nem adózik egyáltalán? Mit akarsz te ilyenektől?” Csak azt tudtam rá mondani, hogy ez egyszerúen nem igaz.
Mennyivel jobb lett volna, ha rákérdezve a cég nevére ténylegesen tudtam volna cáfolni! Még egy példa: pár napja a téli autógumi nyárira való lecseréltetése közben arról beszélgettünk a tulajjal, hogy nyáron már végre mehet nyaralni. Hova, kérdeztem. A horvát tengerpartra, mindenképpen külföldre, mert ő ugyan nem fogja hizlalni az Orbán gyerekek pénztárcáját, hiszen minden szálloda az ő kezükben van. Felháborodva utasítottam vissza, de most sem lehetett más érvem, mint az, hogy szemenszedett hazugság. Sokkal jobb lett volna konkrét replikával élnem. Ezek látszólag apróságok, de látni kell: hasonlók uralják a “lenti” beszélgetéseket. Nem egy kormányzati tisztviselőt is láthatunk, aki valamilyen okból nem reagál azonnal a képtelen vádakra egytől egyig. Ezek mind elbizonytalanítják azon milliókat, akik az utolsó percben döntik el, hova voksoljanak – márpedig most is az ő magatartásuk lesz a döntő. Summa summárum: minden egyes úgymond futó vádat, rágalmat lajstromba kell venni és ki kell dolgozni rájuk a cáfolatot. Nyilván igyekeznek kimagyarázni majd ezeket is, de valamennyi biztosan rájuk fog égni!
Tudjuk, hogy az ellenoldal eleve beszédpanelekkel él, gondosan kiokosítják az embereiket, hol, mivel támadjanak. Ismétlem: nem kell mást tennünk, mint összegyűjteni a vádakat, állandóan figyelni és frissíteni a listát és folyamatosan felkészíteni a mieinket az adott esetben azonnali tárgyilagos, tényszerű cáfolatra. Mindenkit, aki médiaszerepléshez jut, vagy juthat. Múlhatatlanul fontos. Ez is versenyfutás, melyik oldal bírja tovább – egyik a vádgyártást, a másik azok ellehetetlenítését. Nem lehet kérdés, nekünk mindvégig bírni kell. Nem a leírtak, hanem a fogyó idő miatt mostantól kezdve egyetlen rágalom, vád, kiforgatás nem maradhat ellentámadással felérő cáfolat nélkül. A dolog nehézségét jelzi, hogy például hiába ítélhető jóknak a kormányzat reagálásai a vakcinavádakra, jottányit sem változtat a túloldal szavazóinak hozzáállásán. Horribile dict azt is hasznosnak gondolom, ha az összes első vonalban küzdő emberünknek – nem csak parlamenti és önkormányzati képviselőknek – minimum kéthetente felkészítést tartana a kormányzat. Nem egyszerre mindenkinek – többezer embernek lehetetlen – hanem piramisszerű szervezéssel. Remélem, nyitott ajtókat döngetek! Isten bocsássa meg, hiába vagyok született optimista, ekkora nemzetközi ellenszélben, ilyen anyagieszköz ballib túlsúlyhelyzetben, ennyire sakkban tartott, megfélemlített nyugati társadalmakkal a hátunkban most mégis úgy vélem, más valódi esélyünk nincs!
Van pár vád, amelyek kapcsán “idelent” enyhén szólván most sem érzékeljük a hatásos cáfolatot. Ilyen a nyakló nélküli “mészárosozás” például Nem kerül eléggé hangsúlyozásra, hogy a mieink minden profitjukat idehaza, itthoni munkahelyek létesítésébe fektetik be, nem például Indonéziában. Valahogy nem érezzük hatásosnak az EU minimálbér, minimálnyugdíj, a Gyurcsányné által fennen hirdetett ingyenes közműdíjak lehetetlenségének bizonyítását sem – nem mindenki nézi az amúgy remek Hírháttér műsorunkat. Ilyen a pandémia haláleseteivel kapcsolatos baloldali támadás, amire ugyan helyesen reagálunk, de hiányzik annak bemutatása, hogy – népességünk nem az utóbbi tíz évben jutott olyan egészségügyi helyzetbe, amelyek miatt hazánk idősei sérülékenyebbek, mint a Lajtán túl. Az sem érzékelhető eléggé, hogy az illegális migráns voltaképpen sima betolakodó. Lehetetlen, hogy több joga legyen, mint az őshonos lakosságnak! Különösen fájó egyes bíróságok gyakorlatával kapcsolatban a kritikák elmaradása és még hosszan sorolhatnám. Sietek hozzátenni, hogy az általam elgondolt védekezés nem hátrálás, messze nem meghunyászkodás, szabadkozás, sokkal inkább az ellenzék hányingert keltő aljasságainak konkrét bemutatási lehetősége, vagyis ez az igazi elleneszköz, amelynek alapját, lehetőségét éppen ők szolgáltatják. Mivel már voltak hatalmon, bőven van mivel példálóznunk viselt dolgaik miatt. Megismétlem újra és újra: nem csak úgy ad hoc, beszélgetés/nyilatkozat előzmény nélkül felhozva a múltat – az kontrahatású is lehet, ha kiforgatják, márpedig zsinórban ezt teszik – hanem minden egyes esetben szisztematikusan tényérvekkel válaszolva az éppen felmerülő konkrét köpködésre.
Közel egy év van még a minden ízében történelemformáló 22-es választásokig. Kell legyen erre erőnk, türelmünk, akaratunk, készségünk, emberünk, hogy a választások eldőlte után közülünk fent és lent senki ne tehesse fel önmagának a súlyos kérdést: valóban megtettünk mindent, amit megtehettünk volna?! Kérem felvetésem még időben történő, mielőbbi meggondolását és amennyire csak lehet, érvényesítését – Ön, Önök nálam sokkal jobban tudják, hogy immár úgy állunk: szavakkal ki sem fejezhető, mekkora a tét!!
2021 május 17, Vértesszőlős – elkötelezettségük, erőfeszítéseik iránt továbbra is elismeréssel és nemzetérdekű szándékaikra vonatkozó töretlen bizalommal :
K. Cs. A. nyd. bányamérnök
– egy őszintén aggódó hang a szürke tömegből