Tisztelt Alapítvány!
Mint Önök, én is, a tisztánlátást segíteném elő egy területen a mellékelt írásommal, amelyet rövid segédanyaggá szeretnék fejleszteni barátaink számára, akik sokszor nagyon hiányos ismerettel nyúlnak e témához.
Tisztelettel:
Dr. S. E.
egyetemi docens
az Európai Vegyianyag-ügynökség Társadalmi-gazdasági bizottsági tagja
__________________________________________________________________________
2020 a klíma éve
Egyetértek, akik ezt képviselik, de jómagam már 70 éve a környezetvédelem évének tekintek minden évet. Már csecsemőként is a textilpelushoz ragaszkodtam az egyszer használatos papír helyett (bár ez nem volt alternatíva a szocializmus építésénél hazánkban) és így előbb lettem szobatiszta, mint a mai csecsemők többsége. Később visszaváltható üvegben vásároltam tejet, ásványvizet (csak a csapvíztól eltérő volt minőségű kapható, mert senkinek nem jutott eszébe csapvizet műanyag palackba árulni, amely révén tulajdonképpen mikro plasztik fogyasztását preferálják a fogyasztó pénzén) és beértük a heti egyszeri vödör/család mennyiségű városi szemétszállítással, amely a magyar vidéken nem is kellett, mivel a telkek végén álló szemétdomb a komposztálódás révén nagyjából azonos méretű maradt évtizedeken keresztül.
A világ szerencsésebb része persze kommunista diktatúra nélkül is tudott vagy kényszerült ilyen takarékosan élni; ezért a Világ ökológiai lábnyoma nem is haladta meg az 1970-es évekig a Föld megújuló természeti javait; noha a legfejlettebb országok ekkor már túlfogyasztottak. Es kezdtek sűrűsödni azon súlyos természeti visszajelzések, amelyeket az ENSz 1972-es évi Emberi környezetről szóló konferenciája már tárgyalt, majd lassan eljutott Gro Harlem Brundtland fenntartható fejlődés üzenetéig (Úgy kell ma élnünk, hogy holnap is élhessünk) és a Közös jövőnk jelentésig. Ez helyesen tartalmazza, hogy az emberi társadalom összes problémája egy rendszerben (t. i. a valóságban) létezik, a környezet és a fejlődés kérdései összefüggnek. Itt szükséges annak a rendszerelméleti igazságnak az ismerete is, hogy a rendszer nem teljesen megismerhető és ha működését tévesen tükrözzük vissza hamis képet alkotunk a valóságról.
Az ENSz a fenntartható fejlődés rendszerébe az alábbi 17 elemet sorolta, amelyet 2015 szeptemberében 193 tagország fogadott el:
- A szegénység felszámolása. (A szegénység minden formájának megszüntetése a világon mindenhol.)
- Az éhezés megszüntetése. (Az éhínség megszüntetése, élelmiszer-biztonság létrehozása, az élelmezés fejlesztése és fenntartható mezőgazdaság létrehozása.)
- Jó egészség. (Egészséges élet biztosítása és jólét megteremtése minden korosztályban élő minden egyes ember számára.)
- Minőségi oktatás. (Átfogó és igazságos minőségi oktatás megteremtése és egész életen át folytatott tanulmányokra való lehetőségeket létrehozása mindenki számára.)
- Nemek közötti egyenlőség. (Nemek közötti egyenlőség létrehozása, és minden nő és lány felemelkedésének elősegítése.)
- Tiszta víz és köztisztaság. (Fenntartható vízgazdálkodás biztosítása, a vízhez és közegészségügyhöz biztosított hozzáférése minden ember részére.)
- Újrahasznosítható és megfizethető energia. (Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energia biztosítása mindenki számára.)
- Jó munkalehetőségek és gazdaságok. (Hosszan tartó, átfogó és fenntartható gazdasági növekedés létrehozása, teljes és eredményes foglalkoztatás, valamint méltó munka biztosítása mindenki számára.)
- Innováció és jó infrastruktúra. (Alkalmazkodó infrastruktúra kiépítése, átfogó és fenntartható iparosodás megteremtése, valamint az innováció támogatása.)
- Egyenlőtlenség csökkentése. (Egy országon belüli és országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése)
- Fenntartható városok és közösségek. (Fenntartható, befogadó, biztonságos és alkalmazkodó városok és emberi települések létrehozása.)
- A források felelősségteljes használata. (Fenntartható fogyasztási és termelési szokások kialakítása.)
- Fellépni az éghajlatváltozás ellen. (Gyors cselekedetek a klímaváltozás és hatásai leküzdésének érdekében.)
- Fenntartható óceánok. (A fenntartható fejlődés érdekében az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata.)
- Fenntartható földhasználat. (A Föld ökoszisztémáinak fenntartható használata, fenntarthatóan erdőgazdálkodás, az elsivatagosodás leküzdése, valamint a talaj degradációjának visszafordítása, valamint a biodiverzitás csökkenésének megállítása.)
- Béke és igazság. (A fenntartható fejlődés érdekében a békés és befogadó társadalmak elősegítése, mindenki számára elérhető igazságszolgáltatás biztosítása, és minden szinten hatékony, felelősségre vonható és befogadó intézményeket létrehozása.)
- Partnerség a fenntartható fejlődésért. (A végrehajtás módjainak biztosítása, és a fenntartható fejlődés globális partnerségének felélesztése.)
Túl az egyes elemek ízlelgetésén és a tartalmi végig gondolásán (házifeladat pl.: a/ miért a szegénység felszámolásával kezdődik?, b/ megfizethető energia mit jelent?, c/ egyenlőtlenségek csökkentése és hosszantartó gazdasági növekedés összefüggése?, d/ fenntartható, befogadó és biztonságos város létezhet-e?, e/klímaváltozás is csak egy cél a 17-ből!, e/ béke, igazság és felelőségre vonható intézmények nélkül nincs remény a kezelésre!, f/ miért hiányzik a teremtett természetet tudatosan óvó ember avagy a minőségi oktatásnak nem ilyet kell képezni?), a rendszerszemléleti megközelítésnek nemcsak az a lényege, hogy néhány látszólag érvényes összefüggést felállítsunk az elemeken belül vagy között. A rendszerszemlélet tudományos óvatosságot igényel a rendszer történéseiben és változó összefüggéseinek kezelésében, amelyben nem látok lehetőséget ismereteket nélkülöző vagdalkozásra, pártérdekek érvényesítésére (a leshelyzet megítélését se a nézőtéren lévő szurkolók véleményére, hanem a bíró ítéletére alapozzuk, amelyet csak egy pontosabb videobírói írhat felül). E témában kézenfekvő, egyszerű, gyors és olcsó megoldás nincs, aki ilyennek bírtokosaként mondja magát az csaló.