Tisztelt Civil Összefogás Fórum!
Sz. Gy. vagyok, az egyik budapesti általános iskola tanára.
Hazugságnak tartom azt a beállítást, miszerint az oktatási intézményekben megfélemlítik a „lázadó” tanárokat. Ennek én éppen az ellenkezőjét tapasztalom. Nem értettem egyet a tanártüntetéssel, nem értek egyet a tervezett tanársztrájkkal, a holnapra hirdetett gyereksztrájk pedig mélységesen felháborít! A véleményem miatt sok konfliktust kell vállalnom a kollégáimmal és az iskolavezetéssel szemben.
Ingerülten és tehetetlenül értesültem arról, hogy március 15-ére újabb tanársztrájkot szerveznek. Az a kérésem-kérdésem az Önök szervezetéhez, hogy össze lehetne-e hozni egy ellen demonstrációt erre a napra vagy más időpontra. Különben az a kép alakul ki a közvéleményben, hogy mindenki a demagóg szakszervezetekkel ért egyet. Úgy érzem, tennünk kellene valamit, és ehhez szívesen felajánlom a segítségemet.
Válaszukat várva üdvözlettel:
Sz. Gy.
————————————————————————————————————————————————————————————————-
T. CÖF!
Az utóbbi időben minden szoborállítás botrányos ,mert van egy militáns szubkultúra hazánkban ami rendszeresen provokálja a szüleik és elvtársaik által agyonvert, kivégzett magyarokról történő megemlékezéseket. és mi magyarok behúzott farokkal somfordálunk el a helyszínről és csinálunk úgy mintha semmi nem történt volna pl. most pont a kommunizmus áldozatainak emléknapján.
Ezért azt javaslom, hogy legközelebb kapjon nagyobb nyilvánosságot az ilyen esemény valamelyik fórumon pl. Demokrata, Magyar Hírlap és szivesen elmegyünk ezt megakadályozni. Ideje lenne ha a CÖF erről időben tájékoztatást adna. Elég volt hogy a saját hazánkban ne állíthassunk szobrokat a mártírjainknak és még mindig azok cenzúráznak és osztják az igazságot akik Aczél és Révai elvtársak idején.
————————————————————————————————————————————————————————————————–
Dr H. B.
Szigetvári Vikrornak el ment az esze‼
Adolfina Merkel senkit sem kérdezett meg, hogy akarnak-e migránsokat. Saját felelősségére invitálta meg a sáskahadat.
Ezután pedig másokra akarja tukmálni a „vendégeit”.
Elég sok migránst ismerek. Többen ezek közül aranyos emberek, aki Hazánknak is előnyére lennének, de nem hiszem, hogy ezek hozzánk akarnának jönni.
Tipikus német viselkedés: Akarnak valamit, de úgy, hogy mások fizessék meg. Óriási költséget okozott Hazánknak a volt kommunista agit-prop felső vezető.
A németek most is úgy viselkednek mint évszázadokon át.
De nem most van az első eset, hogy a németek idegeneket akartak/-nak betelepíteni.
Másfél évszázadon át gáncsolták hazánk védelmét a mohamedán törökök ellen. Olyan német katonákat telepítettek a végvárakba, akik azonnal feladták a várat amint megjelentek a törökök.
Mikor már Bécs volt veszélyben és lengyel segítséggel megverték a törököket és a bajor választófejedelem vezetésével sikerült kiűzni az ozmán hadseregeket, akkor a magyar városokba nem engedtek magyarokat visszatérni, hanem németekkel tömték tele. A császár az adósságait is magyar birtokokkal fizette vissza.
TEHÁT: a németek a maguk adósságát másokkal akarják megfizettetni.
Valaki magyarázza el ezt a PM/DK/Együtt emberekkel, mármint ha a koponyájukban agy és nem kő vagy káposztaleves van.
Üdvözlet Bajorországból
R. I.
————————————————————————————————————————————————————————————————
A kommunizmus megkinozta mindazokat , akik csak eppen beleszulettek, elvette azoknak a gyermek- fiatalkorat is, megnyomoritotta, akiknek a sors azt adta, hogy odaszsulessenek, rossz idoben, pont abban az idoben. Oroluk is meg kellene emlekezni, mert ok is mind-mind aldozatai annak a kornak.
Nekunk annak idejen a Dialektikus es Tortenelmi Materializmust kellett tanulnunk, a Munkasmozgalmak tortenetet s,a legszornyubbet a Tudomanyos Szocializmust! Lehettel erdomernok vagy vegyesz, orvos, vagy tanar. Ezek aspektusabol kellett nezned a matematikat (?!), minden tananyagot, beleertve a pedagogiat, az egesz oktatas es nevelestant! Az volt a valoban borzaszto es elkeserito tanulmany. Megis a diakok es tanarok-professzorok tobbsege tudta – kimondatalnul – hogy ezen tul kell esnunk, ezzel is tagitottuk ismereteiket. Tobbnyire csak bemagoltuk es kesz. Most utolag latom, ezen tanulmanyok segitsegevel kialakult egy eros kritikai erzek: mi az, amit el tudok fogadni es mi az, amit nem. A csabito Nyugatra kikerulve viszont jott az ebredes: Marx es Engels nem is volt annyira idiota, mint ahogy az tanulmanyaink kozben elkepzeltuk, sok-sok igazsag volt abban, amit meglattak, csakhogy amikor azt eroszakkal gyomoszoltek az agyunkba nem akartuk elhinni. Igen, a fu sokkal zoldebbnek latszik a tavoli szomszed kertjeben….Jo, jo Marxek sokat olloztak Adam Smith-tol es masoktol is, most mar azt is tudjuk, tehat nem minden az o bunuk, megis, az az egesz „tudomany” omlesztve, nyakunkba zuditva nem tette derusse a vilagot, megis, vidamak, fiatalok voltunk.
Lanyom kesobb sokszor kerdezte: „Anyu, hogy van az, hogy te ennyi mindent kapasbol tudsz es jol tudod?” Hat igen. Minket akkor meg megtanitottak bemagolni dolgokat, memorizalni es alkalom adtan felidezni! „Aurea prima sat est aetas que …..” „At riv eundem Lupus at Agnus”……”‘Hos vertol pirosult gyasz ter sohajtva koszontlek….” „hatszorhat=harminchat”, mar masodikos koromban almombol felebresztve tudnom kellett, meg anyam megkerdezte…… „ein und sechtzig….” hu de regen tanult ismertek, megis hibatlanul beugranak, volt azert abban az utalt es foloslegesnek tartott tananyagban valami, ami az agynak jo volt, valami, ami mukodesbe hozta az agyalapi asszociacios rfendszereket, amik azota is mukodnek, elnek es eppen ezert hasznosak is, ha nem is latvanyosan, de eletszerubben, mint az „okos telefonok”, mert azok megis csak gepek, nem elo szervezetek.
Igaza van annak a hozzaszolonak, aki hibaztatja azt az elgondolast, hogy a diakokat is be kell vonni a tananyag kialakitasaba. A mai diaksag nagyresze legszivesebben egesz nap csak a kis „okos” akarmit nyomogatna. Latok csaladokat egyutt ulni es mindenki a sajat telefonjat nezi. Ebedloasztalnal – otthon vagy etteremben – asztal folott vagy asztal alatt az „okost” nyomkodja, barhol van, megbizseregteti a zsebeben levo keszulek es azonnal felveszi, hatadmogott allva a sorban fuledbe orditozza azt a szoveget, amit valaki egeszen masnak szant a Fold egy tavolabbi pontjan. Valaha, valamikor ez sulyos neveletlensegnek, udvariatlansagnak szamitott volna, ha vendegsegben vagy otthon kitettel volna magadele egy konyvet vagy ujsagot es azt olvasod nem torodve embertarsaiddal. Fiatal emberek, diakok vagy mar felnottek lathatolag szenvednek, ha nehany percig nem nezhetik meg a kis masinat. Adikciova, karos szenvedellye notte ki magat ez a kis zsebben hordhato dolog, rabszolgava tette tulajdonosat. Aki akarja, ellenorizheti, hogy eppen hol vagy es valoban ott vagy-e, ahol mondod. Ennek a feltalaloi talan legmereszebb almaikban sem remeltek, hogy ennyire rabulejtik, onkentes szolgava tehetik majd az emberiseget.
Ez utobbi eszmefuttatas az u.n.” pedagogus tuntetes” merult fel, semmi koze a Kommunizmus Aldozatai temahoz. Ez a „Zsebtelefon Aldozatai” cimu eloadassorozathoz tartozna, ha lenne ilyen.
———————————————————————————————————————————————————————————————-
Le lehet-e váltani a népet?
Érdekes és tanulságos bejegyzést olvastam a minap a facebookon. Ott, ahol nem számít, hogy ki mondja, többnyire nem is lehet tudni. Az számít, hogy mit mond. Az pedig tud érdekes lenni, akár egyéni, akár tipikus véleményt fogalmaz meg. Mert az első esetben eredeti, a másodikban jellemző egy csoport gondolkodására. Ebben az esetben az utóbbiról van szó.
Azt tartalmazta a bejegyzés, hogy a magyar nép igazság- és demokrácia gyűlölete miatt Orbán Viktor még 2020-ban is kormányfő lesz. Mert a népet nem lehet leváltani. Sajnos- szerinte. Válaszoltam is rá: dehogynem lehet. Ki van találva, történelmileg. Népirtással. Deportálással, internálással, erőszakos kitelepítéssel, betelepítéssel.(Hogy másképp?) Az indiánok és a krími tatárok kiirtásától az örményekén át a holokausztig, a felvidéki magyarok vagy a magyarországi svábok kitelepítéséig. Igaz, az erdélyi szászokat „csak” elüldözték, eladták, mert volt, aki megvegye őket. (Persze, ami nem genocídium, az kevésbé hatékony, hiszen, mint látjuk, olykor még az sem sikerül teljesen.) Csak kérdés, hogy akik ilyen „megoldásra”, végleges megoldásra, „Endlösung”-ra szánják el magukat, azoknak mi közük van a demokráciához (Akik szerint a magyar kérdés is csupán vagonkérdés.) Megbélyegeznek egy népet, kineveznek xenofóbnak, igazság-és demokráciaellenesnek (kik?), és aztán jöhet a kollektív büntetés. Ez nem igazság-, demokrácia,- sőt humánumgyűlölet?
Hasonló címkézéseket hallhattunk már persze politikusoktól is, akiknek ez a nagy többséggel választott kormány enyhén szólva nem tetszik. Abba pedig úgy látszik, képtelenek belenyugodni, hogy ebben a szekértáborok, törésvonalak, frontvonalak szabdalta országban aligha kerülhet hatalomra olyan kormány, amelyik mindenkinek tetszik. Mert ez más országokban is így van. Mindenütt, ahol létezik demokratikus parlament, szabadon választott kormánypárttal és ellenzékkel. Amely akár konstruktív is lehet. De nem nálunk. (Nálunk huszonöt év alatt csak egy volt ilyen: a nemzeti radikális MIÉP, amely a parlamentben, a mostani Jobbikkal ellentétben kívülről támogatta a Fideszt.) Egy olyan posztkommunista országban, ahol még egy vérbefojtott antikommunista felkelés is volt, nehéz konstruktív ellenzéket elképzelni. Mert egy posztkommunista (gyökerű) kormányt is nehezen visel el egy antikommunista többségi társadalom, még ha szabadon választották is. Egy antikommunista kormányt pedig már csak azért sem viselhet el az ő posztelvtársi ellenzéke, mert megszokta a hatalmat, és hogyha ő nincs hatalmon, akkor vége a világnak. Akkor nincs demokrácia. Nem hogy „népi demokrácia” nincs, de semmilyen. Akkor fasizmus van, vagy legalábbis szélsőjobboldali uralom, rasszizmus, antiszemitizmus, stb. Különben is az „antagonisztikus ellentétek” megélésére szocializálta őket az önkényuralom magát marxistának nevező ideológiája.
Persze, ismerjük a legfontosabb hivatkozásukat: Hitlert is szabad választások juttatták hatalomra. Be kellett volna korábban avatkozni, még mielőtt zsidóüldözésig és világháborúig fajul a helyzet. (Számos történész állítja azonban, hogy az első világháborút lezáró békeszerződésben a győztes hatalmak részéről kódolva volt, szándékosan be volt építve a második. Akkor meg miért avatkoztak volna be, saját szándékuk ellenére?) Kormánypárti politológus is elismerte ugyan, hogy a szabad választások valóban nem az egyetlen és nem is a legfőbb kritériuma a demokráciának. Sokkal inkább az például „a fékek és ellensúlyok rendszere”. No de hát ki dönt ebben, hogy ezek egy adott országban működnek-e? Azok az uniós grémiumok, amelyek folyamatosan kettős mércével mérnek e tekintetben is, és föl sem vetik ezeket a szempontokat, ha egy posztkommunista, a nyugati gyarmatosítást kiszolgáló kollaboráns kormány van hatalmon? Vagy azok a neoliberális körök, amelyek képesek rögtön fasizmust, újnácizmust kiáltani, valahányszor egy kormány politikája a nemzeti érdek következetes képviseletéről szól? Akik a hazai ellenzékkel karöltve „fiók Hitlert” „miniducét” látnak a jelenlegi kormányfőben? (Legalább is ennek nevezik, bármennyire tudják, hogy mennyire nem igaz.) Folytatva a kommunista baloldal vagy inkább ál-baloldal legintoleránsabb hagyományát (amely ezzel is igyekezett elterelni a figyelmet a maga totalitarizmusáról), hogy „aki nem kommunista, az fasiszta!”?
Ez az intolerancia tükröződik a kollektív bűnösség elve iránti affinitásban is. Hiszen egy nép nem lehet ilyen vagy olyan. Egy népből sokakat meg lehet téveszteni, téveszmékkel, tetszetős ideológiával, vagy szociális demagógiával is, mint Hitler és a nácik tették. (De ettől még maga a nép nem igazság- és demokráciaellenes.) Vagy Horn elvtárs és csapata 1994-ben, többek között a 3.60-as kenyérrel. A bukott MDF-ben akkor azt mondták, hogy tévedtek (persze, nemcsak ebben!), ez már nem Kossuth népe, hanem Kádár népe. Megtévesztettnek, megvezetettnek látták a társadalmat, de nem bélyegezték meg. Itt a különbség. Így gyűlölködni, a kollektív büntetés sötét fellegét is a fölénk boruló égboltra vetítve, leginkább az elvtársi légkörben szocializálódottak, a kommunista örökség továbbvivői tudnak.
Azt viszont, hogy „ki őrzi, ki ellenőrzi az őrzőket?”, még az a Techet Péter is fölvetette egy korábbi cikkében (a Magyar Nemzet újságírójaként), aki bevallottan a liberális demokráciát és az ezt felügyelő Alkotmánybíróságot tartja a legjobb, vagy legalább is a legkevésbé rossz társadalmi berendezkedésnek. Az a Techet Péter, aki ma már a HVG-ben a nyugat és kelet közötti kultúrharcról beszél, amelyben szerinte az előbbi oldalán áll a liberalizmus, a tolerancia és az esélyegyenlőség, ezzel szemben pedig a keleti rasszizmus, tudatlanság és szűklátókörűség áll. Különös módon oldotta fel a maga által felrajzolt dilemmát. Osztjuk Bayert Zsolt véleményét: „ebben a világban nincs keresnivalójuk azoknak, akik szerint mi kulturálisan alsóbbrendűek vagyunk.” (Magyar Hírlap, 2016. február 20.)
Aligha tévednek azok, akik a migráns-válság hatására egységbe kovácsolódó visegrádi négyek láttán megfogalmazzák azt a véleményt, hogy a nemzeti függetlenség és a megszállás minden formájának elutasítása nem véletlenül leginkább a posztszovjet térség országaira jellemző. Akik az évtizedekig tartó kommunista önkényuralmat nem élték át, azok nem érthetik meg, hogy mit jelent egy kollaboráns elit uralma alatt elveszíteni a nemzeti függetlenséget és a többségi akarat érvényesítésének lehetőségét. Most kell majd nekik elkezdeni megtanulni. Hogy vagy szembefordulnak a hódítókkal és a rájuk küldött, transzatlanti finanszírozású zsoldossereggel és szálláscsinálóival, vagy búcsút mondhatnak ezeknek az értékeknek. (Még a Techet Péter által kizárólag nekik tulajdonítottaknak is!) Amelyeket, ahogy ez már lenni szokott, csak akkor fognak tudni igazán méltányolni, amikor már elvesztették őket.
Azt a kérdést egyébként, hogy hol lesz Orbán Viktor húsz év múlva, a Szabadfogás című, kizárólag ellenzékieket szerepeltető (a Jobbikhoz közel álló ügyvéd sem kivétel) vitaműsor vezetője is fölvetette a renegát Hír tv-ben. A legtöbb válasz azt prognosztizálta, hogy továbbra is kormányon. Nyilván azért, mert ők is látják, hogy a népet nem lehet leváltani. Bármilyen „igazság és demokráciaellenes”. Egyikük, a leginkább Orbán-fóbiás, kilátásba helyzete, hogy akkor ő emigrálni fog.
Nem marasztaljuk.
K. I. B.
