Az újjáépítés-alap-közös-hitellel kapcsolatban értetlenségemnek adok hangot. Illetve értem én, hogy miért ilyen kölcsön konstrukcióval kínálják meg a tagállamokat. Ha bárki nem egyezik bele („küllők közé botot” dug), akkor arra majd rá lehet húzni megint a szolidaritás hiányát. Ezzel egymás ellen lehet fordítani egymástól eltérő állapotú gazdaságokat. Ez a helyzet, hasonló amikor egy társasházi közösség adott számú tagja egymástól függetlenül nem kap kölcsönt, hanem csak együtt az egész közösség, közös jótállással. A kölcsön miért nem a létező EU-s központi bankból vehető fel, mindenkinek a saját igénye és felelőssége szerint? Így minden ország arra és akkora -eleinte maximalizált- összeget vehetne fel, a közös alapból amennyire „szüksége” van. Az „egyéni” felelősség így csak az felvevőre hárulna. Így a pénz elosztásán sem kellene „vitatkozni”. Másrészt a banki kölcsönök felvételénél sem vizsgálják a hitelfelvevő politikai viszonyait és családi „magatartását”.
A vissza nem fizetendő juttatást pedig az eddigi szempontok szerint –illetve a befizetések arányában- lehetne szétosztani…
Ezt a kézenfekvő javaslatot még egyik politikai diskurzusban sem hallottam… Az értéktelen 7-es cikkely megszüntetése nem lenne pariban egy hatalmas új pénz adóssággal! Mellesleg ezt is lehet követelni, mivel alaptalan vádakra épül.
T. L.
