Friss hír, hogy április végén megalakult az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanács (EuCET), de még frissebb élmény, hogy már kézbe vehetjük azt a tanulmánykötetet is, amely tartalommal tölti meg azt a gondolatkört, amelyről a szervezet megalakulásakor azzal a megfontolással szóltak az alapítók, hogy
ideje lenne végre újragondolni az európai polgári kezdeményezés intézményét.
A Polgár(m)érték című kötet a Méry Ratio Kiadó gondozásában jelent meg, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kiadványa, különlegességét pedig az adja, hogy a Gazeta Polska szerkesztőségével együttműködve jelent meg, deklaráltan is vállalva, hogy magyar és lengyel civil közösségek kezdeményezésére született – csakúgy, mint maga az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanács is.
A Polgár(m)érték előszavát jegyző Csizmadia László, a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke a kötetet bevezetve gyakorlatilag egyszerre érvel EuCET megalakulásának szükségessége és a kötetben kialakult szellemi népfront jelentősége mellett, azt hangoztatva, hogy mind a szervezet, mind a kötet azt célozza, hogy vegyük kézbe sorsunk képviseletét.
„Az Európai Unió parlamentje kettős mércével ítéli meg az eseményeket, semmibe veszi a szuverén országok parlamentjeinek döntéseit. Pártok a demokrácia sutba dobásával alkuként kezelik az Európai Bizottság összetételének kialakítását”
– olvasható Csizmadia László látleletében, aki azt is kifejti, hogy szükségünk van erős, okos, a népeinek biztonságot nyújtó Európára, miközben szerinte az is tény, hogy a kontraszelektált, megvehető politikusok kora lejárt.
Az EP-választáson ezért nemcsak óhaj a népek érdekeinek érvényesítése, hanem történelmileg is vissza nem térő alkalom
– teszi hozzá a kötet előszavában.
Csizmadia László azt is hangsúlyozza: nem véletlen, hogy kötetük címével is a polgári értékekre utalnak, már csak azért sem, mert ők a polgárok sorskérdéseire keresik a válaszokat, nem feledve, hogy
„a polgári civilizáció történelmileg igazolható szellemiségét nem kötheti gúzsba semmilyen egyéni vagy kiscsoportos globalizmusba tartó, világhatalomra vágyó érdekek összeesküvése”.
A Csizmadia László által is emlegetett, a magyar és a lengyel civil közösségeket együttes erővé avató összefogás markáns bizonysága a kötetet indító eszmefuttatás, melyet Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője, s egyben a Gazeta Polska Klubok alapítója jegyez.
A szabad nemzetek Európájáról szólva ő arra hívja fel a figyelmet, hogy az európai értékek meghatározását nagyon is szerencsétlen dolog az úgynevezett európai elit döntési kompetenciájának tekinteni. Szerinte érdemes tisztán látni, hogy miben is áll ennek a hamis dicsfénnyel övezett európai elitnek a lényege: észre kell venni ugyanis, hogy „nem predesztinálja őket erre a tisztségre sem képzettség, sem élettapasztalat, sem különös elismerés”.
Az európai elit így intézményes döntések eredményeként jön létre, amelyek alapján viszont „hozzáférést kapnak az EU legerősebb szereplőinek játszmáiból származó hatalomhoz és pénzhez”, miközben erejüknek semmi köze a valós társadalmi támogatottsághoz.
Ennek a körnek – és velük együtt a páneurópai korporációnak – az utolsó fejlődési szakaszáról azonban nem fogunk tapasztalatot szerezni, mert ez reménye szerint soha nem következik be, tekintve, hogy
Európán azon népek lázadása söpör végig, amelyek vissza akarnak térni az alapvető európai értékekhez.
A Csizmadia László és Tomasz Sakiewicz által felvezetett gondolatokat a kötetben jeles szerzők mélyítik el, elemzik részletekbe menően.
Így például Fricz Tamás Európa megosztottságáról, Zétényi Zsolt a történeti alkotmány időszerű üzeneteiről, Völgyesi Miklós az igazságszolgáltatás és a jogértelmezés dilemmáiról, ifj. Lomnici Zoltán az alkotmányos identitás és a nemzeti szuverenitás kérdéseiről, Gaudi-Nagy Tamás az európai értékek ellen indított globalista-patrifób támadásokról, Pawel Czubik pedig az Európai Unió jogalkotó útvesztőjéről fogalmazza meg gondolatait.
Ifj. Lomnici Zoltán tanulmánya külön is rámutat arra, hogy az Unió tagállami alkotmánybíróságainak az alkotmányos identitást védeni hivatott határozatai valójában a szuverén hatáskörök gyakorlását kívánják erősíteni. A magyar Alkotmánybíróság ehhez illeszkedő új, innovatív megoldásai pedig szerinte hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy tisztázzuk: az EU-ban hol helyezkednek el a nem megengedhető hatáskör-kiterjesztés határai.
Gaudi-Nagy Tamás tanulmánya pedig hitet tesz amellett, hogy
Európa jövője akkor lehet biztos, ha megszervezzük a megmaradás zálogát jelentő politikai és civil ellenállás intézményi és mozgalmi kereteit, hogy leválthassuk a globalista diktatúra jelenlegi – az Európai Unió és más szupranacionális szervezetek élén álló –, szinte csak romboló munkát kifejtő vezető bábfiguráit.
A Polgár(m)érték nem egyszerűen tanulmánykötet, hanem a civil világ megmozdulása és felhívása is egyben. Ennek jele az is, hogy Csizmadia László előszavát követően a kötet közreadja azt a 12 pontot is, amely a kötet mögött álló szellemi erők szándéka szerint egyrészt a civil kurázsi felmutatása, másrészt kívánság arra, hogy megváltozzon végre kontinensünk politikai légköre.
A népfelség elvének szolgálatában megfogalmazott alábbi, a kötetben is megjelentetett 12 pontot a CÖF-CÖKA vezetősége és a C12 szakértői jegyzik.
Mit kíván a népfelség elvének szolgálata
- Kívánjuk az Európa szintű sajtószabadságot, a „politikai korrektség” cenzúrájának megszüntetését.
- Felelős, mindannyiunkért elkötelezett Bizottságot Brüsszelben!
- A népfelség elve alapján a nemzeti szuverenitás érvényesülését Európában!
- Az unió támogassa és védje a családokat, tartsa tiszteletben a regionális érdekeket, fogadja el a megalapozott autonómiatörekvéseket.
- A közvetlen demokratikus eszközök erősítését, az Európai Polgári Kezdeményezés polgárközpontú reformját!
- Rendet, a polgárok biztonságát, az illegális migráció felszámolását és a külső határok szilárd védelmét!
- Méltányos közteherviselést, a pénzügyi szervezetek és multik szabályozott hozzájárulásával!
- Egészséges kül- és biztonságpolitikát, józan együttműködést a világ összes nemzetével!
- Mindnyájan álljunk ki és védjük meg a keresztény alapú modern Európa kulturális önazonosságát!
- Az Unió szerezze vissza a polgárok támogatását, az emberek és a közösségek szubszidiaritásának tiszteletben tartásával!
- A patrióták patronálását – a valóban az emberek érdekeit képviselő nemzeti civil közösségek támogatását!
- Brüsszel ne tegyen különbséget a civil közösségek támogatásánál a bevándorláspárti és azt ellenzők pénzügyiforrás-ellátásánál! A Jogok és Értékek Alap nem szolgálhatja a pártok érdekeit!
Borítókép: az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanács megalakulása 2019 áprilisában Budapesten
Forrás: civilosszefogas.hu