Kedves Barátaim!
Tegnap (ápr. 9.) Bukarestben voltam Beke István és Szőcs Zoltán ártatlanul és jogsérelmek útján bebörtönzött székely politikai foglyok törvényességi óvásának (felülvizsgálati kérelem) tárgyalásán. (Az előzményeket lásd a www.kji.hu honlapon.) Előtte, a Magyar Nemzet hétfői számában, bizakodásomnak adtam hangot. (Lásd az egyik mellékletet.)
A román sovinizmus azonban még mindig uralja délkeleti szomszédunk politikáját, befolyásolja az igazságszolgáltatást, elutasították az óvást, ezért a bírósági épület előtt adott sajtótájékoztatón az alábbi közleményt osztottam ki az érdeklődők számára:
„A budapesti székhelyű Kisebbségi Jogvédő Intézet nevében mélységes csalódásomat fejezem ki a bukaresti legfelső bírósági fórumon hozott mai döntéssel kapcsolatban, Beke István és Szőcs Zoltán ügyében.
Bíztunk abban, hogy a józanság és az emberség egyszer véget vet Romániában a jogállamiság nemzeti hovatartozás alapján történő rendszerszintű megsértésének. Ezzel szemben bebizonyosodott, hogy délkeleti szomszédunknál még mindig nincs független igazságszolgáltatás, a soviniszta, magyargyűlölő erők által irányított titkosszolgálatok diktálnak.
A jogerős ítélet bizonyítékok hiányában született meg, a védelem egyik legfontosabb tanúját nem hallgatták meg, és súlyos eljárási hibát követtek el a döntéshozatal során. Utolsó pillanatban átminősítették a vádat, és úgy hoztak ítéletet, hogy nem biztosítottak lehetőséget a védelemnek a megváltozott váddal szembeni védekezésre. Ez egy jogállamban nem történhet meg.
A közeljövőben megkeresünk több nemzet európai parlamenti képviselőjét, tegyenek lépéseket az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindítására Románia ellen, hiszen délkeleti szomszédunknál bizonyíthatóan rendszer szintű a jogállamiság nemzeti hovatartozáson alapuló megsértése. Ez nyomon követhető a restítúciós eljárások során és a székelyföldi polgármesterek elleni perek estében egyaránt. Hasonló lépést tervez az Európai Bizottság is, melyet minden erőnkkel támogatni fogunk.”
Kérünk minden magyar embert a Kárpát-medencében és szerte a világban, erejéhez és lehetőségeihez képest támogassa, szorgalmazza, hogy Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak igazságot szolgáltassanak Romániában!
Honfitársi üdvözlettel:
Csóti György
igazgató
Kisebbségi Jogvédő Intézet
1052 Budapest – Vármegye utca 7
Telefon: +36 20 618 4447
Email: csoti.kikelet@gmail.com
Honlap: www.kji.hu
Bukaresti sajtótájékoztató (3)
2019.04.09.
A budapesti székhelyű Kisebbségi Jogvédő Intézet nevében mélységes csalódásomat fejezem ki a bukaresti legfelső bírósági fórumon hozott mai döntéssel kapcsolatban, Beke István és Szőcs Zoltán ügyében.
Bíztunk abban, hogy a józanság és az emberség egyszer véget vet Romániában a jogállamiság nemzeti hovatartozás alapján történő rendszerszintű megsértésének. Ezzel szemben bebizonyosodott, hogy délkeleti szomszédunknál még mindig nincs független igazságszolgáltatás, a soviniszta, magyargyűlölő erők által irányított titkosszolgálatok diktálnak.
A jogerős ítélet bizonyítékok hiányában született meg, a védelem egyik legfontosabb tanúját nem hallgatták meg, és súlyos eljárási hibát követtek el a döntéshozatal során. Utolsó pillanatban átminősítették a vádat, és úgy hoztak ítéletet, hogy nem biztosítottak lehetőséget a védelemnek a megváltozott váddal szembeni védekezésre. Ez egy jogállamban nem történhet meg.
A közeljövőben megkeresünk több nemzet európai parlamenti képviselőjét, tegyenek lépéseket az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindítására Románia ellen, hiszen délkeleti szomszédunknál bizonyíthatóan rendszer szintű a jogállamiság nemzeti hovatartozáson alapuló megsértése. Ez nyomon követhető a restítúciós eljárások során és a székelyföldi polgármesterek elleni perek estében egyaránt. Hasonló lépést tervez az Európai Bizottság is, melyet minden erőnkkel támogatni fogunk.
Csóti György igazgató
H-1052 Budapest Vármegye utca 7.
Telefon: 0036-20-618-4447
Email: csoti.kikelet@gmail.com
Honlap: www.kji.hu
___________________
Győz az igazság a székely „terrorista” perben?
Kézdivásárhely a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. Az ősi vásárváros lakosainak 94 %-a mai is magyar, büszke székely ember. Itt öntötte az ágyúkat Gábor Áron a szabadságharc katonáinak. Március 15-én minden évben legalább tízezer ember ünnepel a város főterén színpompás rendezvényen. December elsejét, az úgynevezett gyulafehérvári nyilatkozat évfordulóját, Erdély elveszítésének románok által kinevezett szimbolikus dátumát, 2015-ig senki nem „ünnepelte” ebben a városban.
Soviniszta román körök jó négy esztendővel ezelőtt úgy döntöttek, „móresre tanítják” a renitens székelyeket. A regionális központi ünnepséget Kézdivásárhelyen rendezik meg, kamion méretű román zászlóval a Gábor Áronról elnevezett főtéren, óriási felhajtással. Volt a városban egy baráti társaság, amely kulturális és sportrendezvényeket szervezett, ápolta a magyar hagyományokat, erősítette a fiatalok közösségi életét. Mindemellett kiálltak a magyar nyelvhasználata és az autonómia fontossága mellett. A titkosszolgálat belső ellenségnek, román nemzetbiztonsági kockázatnak tekintette őket, rendszeresen figyelte és lehallgatta a társaságot, sőt beépített közéjük egy nyomorult besúgót is. Amikor szóba került közöttük a december elsejére tervezett embertelen provokáció, egyikük kifakadt, mondván: fel kellene robbantani őket! Néhányan még élcelődtek ezen, ami lehetett a tehetetlen düh levezetése, vagy éppen a lehallgatók nem éppen ésszerű bosszantása. Mert jól tudták, hogy lehallgatják őket. A társaság egyik szellemi vezetőjénél, Beke Istvánnál házkutatást rendeltek el, melynek során szilveszteri petárdákat, két tűzijátékot és tortára való csillagszórókat találtak nála, melyeket bizonyított módon egy évvel korábban rendelt meg, de a cég csak 2015 novemberében szállította az árukat. Éppen az ominózus beszélgetés után. (!?) Beke Istvánt azonnal letartóztatták, egy hónappal később a felbujtással vádolt barátját, Szőcs Zoltánt is. Kellett ugyanis legalább még egy ember, hogy államellenes összeesküvés, terrorizmus előkészítése lehessen a vád.
A két áldozatot nagyjából egy éven át vizsgálati fogságban tartották Bukarestben, köztörvényes bűnözők társaságában, embertelen körülmények között. A Magyar Idők hasábjain 2018. szeptember 5-én részletesen tájékoztattuk a kedves Olvasót további részletekről, melyek az interneten – többek között – www.kji.hu honlapunkon is elérhetők. Lényeg az, hogy első fokon a bukaresti színtiszta román bíróság bizonyítékok hiányában felmentette őket, és egy éves előzetes vizsgálati fogság után szabadlábra kerültek.
Az ügyészség – minden valószínűség szerint a titkosszolgálat utasítására – fellebbezett. 2018. július 5-én Bukarestben elképesztő ítéletet hoztak. Másodfokon a jogerős ítélet bizonyítékok hiányában született meg, a védelem egyik legfontosabb tanúját, egy volt titkosszolgálati tisztet, nem hallgattak meg, és súlyos eljárási hibát követtek el a döntéshozatal során. Utolsó pillanatban átminősítették a vádat, és úgy hoztak jogerős ítéletet, hogy nem biztosítottak lehetőséget a védelemnek a megváltozott váddal szembeni védekezésre. Ráadásul olyan vádpontot fogalmaztak meg, ami nem is szerepel a román törvényekben. Ez egy jogállamban nem történhetne meg. Kérdés ezek után, Románia jogállam-e? (Később látni fogjuk, ebben az esetben még van remény arra, hogy délkeleti szomszédunkat is jogállamnak tekintsük.)
A budapesti székhelyű Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) kezdettől fogva minden eszközt bevetve harcol Beke István és Szőcs Zoltán szabadságáért, sokoldalúan támogatja a román törvények szerint nekik járó igazság-szolgáltatást. A másodfokú bíróság hosszú hónapokig nem adta ki az ítélet indokolását, ezért ügyvédeink sokáig nem tudtak érdemi lépést tenni további jogorvoslatért. Amint megszületett az indokolás, Bukarestben felülvizsgálati kérelmet (törvényességi óvást) nyújtottunk be, az Emberi Jogok Európai Bíróságánál Strasbourgban pedig beadvánnyal éltünk a súlyos jogsérelem orvoslása ügyében.
Az elmúlt hetekben felmerült az a lehetőség is, hogy megkeresünk több, magyar és nem magyar európai parlamenti képviselőt, tegyenek lépéseket az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindítására Románia ellen, hiszen délkeleti szomszédunknál bizonyíthatóan rendszer szintű a jogállamiság nemzeti hovatartozáson alapuló megsértése. Ez nyomon követhető a restítúciós eljárások során és a székelyföldi polgármesterek elleni perek esetében egyaránt. (A KJI ezekkel is foglalkozik.) Az európai uniós elvárásokra megindított tulajdon-visszaadási folyamat során román barátaink rájöttek, hogy ezáltal az ingatlanok nagy része (erdők, mezőgazdasági területek, kastélyok, stb.) magyar kézre kerül, ezért ezeket nem adták birtokba, vagy más késleltető trükkökhöz folyamodtak. Most az állam sok esetben visszaperli ezeket. Az sem véletlen, hogy azokat a székelyföldi polgármestereket támadják peres úton különféle ürügyekkel, akik kiállnak a magyar érdekek mellett, nyelvhasználati kérdésekben és más ügyekben. Tehát kimondható: Romániában rendszer szintű a jogállamiság nemzeti hovatartozáson alapuló megsértése. Mindezek miatt az európai parlamenti képviselőkhöz fordulás mellett a 7. cikkely szerinti hasonló lépéseket terveztünk javasolni a magyar kormánynak is az Európai Bizottságon keresztül a Luxemburgban székelő Európai Unió Bírósága felé is.
A közelmúltban azonban váratlan, kellemes meglepetés ért bennünket. A bukaresti legfelső ítélkezési fórum befogadta a felülvizsgálati kérelmünket! Ez székely barátainkat védő román ügyvédek szerint az esetek 2-3%-ában szokott előfordulni. E kedvező döntésnek több oka is lehet. Szerintem ez az ügy már kellemetlen a román politikának, olyan nagy nyilvánosságot kapott az egész, van némi külső politikai nyomás is, és a civil szféra nagy hangerővel követeli az igazságot. Az is lehet, a legfelsőbb fórum saját belátása szerint fog igazságos döntést hozni. Ez azt jelentené, hogy eltörlik a másodfokú ítéletet, és jogerőre emelve jóvá hagyják az elsőfokút. Beke István és Szőcs Zoltán pedig hazatérhet a családjához. Rosszabb esetben felfüggesztik a másodfokút, és új eljárást rendelnek el. Természetesen a politikai foglyok ez esetben is szabadlábra kerülnek. Európai ésszel más döntést nem tudok elképzelni. Optimizmusra ad okot az a tény is, hogy eredetileg április 23-ra tűzték ki a tárgyalást, de az egyik ügyvéd kérésére előre hozták 9-re. Vagyis már nem akarják húzni az időt.
- március 27-én meglátogattam a székely barátainkat a feketehalomi börtönben. Büszkén és bizakodva viselik megalázó sorsukat, pedig szívük tele van fájdalommal, keserűséggel, mindketten kisgyermekes családapák. Kegyelmet nem kérnek, annál inkább igazságot várnak ügyükben. Reményekkel telve várják az április 9-i bukaresti döntést a tavaly júliusi jogerős ítélet felülvizsgálatáról. Hisznek az igazság győzelmében.
Most valamennyien megkönnyebbülten üdvözöljük, hogy Bukarestben befogadták a felülvizsgálati kérelmet, és bizakodva várjuk az igazságos döntést, mely után ebben a kérdésben, a székely politikai foglyok esetében, okafogyottá válhatnak a korábban tervezett lépések. Ez az ügy persze csupán a jéghegy csúcsa. A csúcs eltávolítása azonban maga után vonhatja a két egymásra utalt nép megbékélésének kezdetét. A remény hal meg utoljára.
Budapest, 2019. április 1.
Csóti György
a Kisebbségi Jogvédő Intézet
igazgatója
Megjelent a Magyar Nemzet 2019. április 8-i számában „Koncepciós eljárás a székelyek ellen” címen.
_______________________
