Szervezeteink és a csatlakozó egyéni aláírók tudják, és mélyen egyetértenek abban, hogy – megfelelően a Magyar Alkotmánybíróság 14/2000. határozatával – a jelkép: tk. nagy hatású üzenet, mely az ítélet tárgyának esetében az emberi jogok tömeges megsértését igazoló ideológiára és gyakorlatra utal. Ezért – egyébként egyetértésben az Önök bírói gyakorlatával is – szerintünk sem illeti meg védelem azt a véleményt, amely az emberi jogi chartában foglalt – és alaptörvényünkben megjelenített – közös értékeket támad. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének értelmében ugyanis a szabad vélemény-nyilvánítás felelősséggel és kötelezettségekkel jár együtt; ezért a szólás szabadsága nem sértheti egy diktatúra áldozatainak jogát és lelki egészségét. A magunk részéről ennek a megközelítésnek a megerősítését látjuk abban a tényben is, hogy az EU törvényszéke a T/232/10. sz., 2011 szeptember 20-i ítéletében nem tartotta közösségi védjegyként lajstromozhatónak a szovjet címert.
Megítélésünk az elkövetésnek csupán vétséggé nyilvánítása eddigiekben is kicsiny visszatartó hatást tudott kifejteni (utalunk Vajnai v. Hungary-ügyekre: Appl. 33629/06 és 44438/08). Társadalmi szinten pedig számolnunk kell azzal, hogy vonatkozó ítéletük hozzájárulhat ahhoz, hogy az eddigiekben a enyhe szankcióval sújtott magatartásnak nem visszaszorulása, hanem terjedése várható.
Holott tekintetbe kellene venniük, hogy legalább is a korábban szovjet elnyomást elszenvedett országokban az ötágú vörös csillag viselése egyértelműen nem azonosítható a munkásmozgalommal, ellenben egyértelmű azonosulást jelent a kommunista diktatúrát jellemző önkényuralmi rendszerrel és annak propagálásával.
A cselekmény súlyosságát pedig csak akkor lehet méltóképpen megítélni, ha figyelembe veszi az ítélethozó, hogy Magyarországon a kommunizmus mérhető áldozatainak számát szakértők félmillióra teszik, vagyis kijelenthető, hogy a diktatúra a magyar társadalom jelentős részét közvetlenül is sújtotta.
Az eddig előadottaknak szerepe van abban, hogy nemcsak Magyarország, hanem más országok jogrendszere is bünteti a diktatúrák jelképeinek használatát, és pl. Litvánia nevesíti is ezek között a szovjet jelképeket.
Mindezeken túlmenőleg le kell szögeznünk, hogy az Önök meghozta ítélet azt sugallja, hogy egy ország nem dönthet szabadon arról, mely szimbólumokat fogad vagy utasít el, még akkor sem ha ezt az emberi jogi chartában foglalt alapvető értékekkel összhangban teszi.
Fájlaljuk továbbá, hogy az eddig említett ítélet kihirdetése után nem tartották tiszteletben Magyarország jogorvoslati igényét, azzal, hogy az ügynek a Bíróság nagykamarája elé utalását az EB öttagú tanácsa minden indoklás nélkül elutasította.
Az eddigiekben előadottak alapján, mindezek tekintetbe vételével, annak tudatában, hogy Magyarország az európai értékrenddel való azonosulás okán fogadta el az Emberi Jogi Egyezményt, ismerte el magára nézve az Emberijogi Bíróság hatáskörét és döntési jogát, valamint mivel alaptörvényünk kimondja, hogy Magyarország biztosítja a nemzetközi és a belső jog összhangját, a CÖF-ben és a CET-ben tömörült szervezetek tudomásul veszik, hogy a magyar államnak nemzetközi szerződésben vállalt feladata az ítéletben foglalt pénzbüntetés és költségek kifizetése.
Ugyanakkor a civil szervezetek teljes mértékben egyetértenek a magyar társadalomban, a parlamentben és a magyar kormány részéről megnyilvánuló tiltakozással. Ezért abból a célból, hogy a T. Bíróságot ráébresszük a kommunizmus embertelenségére, s elutasításának szükségességére, s a Fratanoló v. Hungary ügyben megtapasztalt gyakorlat folytathatatlanságára, úgy döntöttünk, hogy az ítélettel való egyet nem értés nyomatékául az ítéletben meghatározott kártérítést és költséget átvállaljuk. Gyűjtést indítottunk, amelynek eredményeként szeptemberben a kötelezettségeinknek megfelelő összeget eljuttatjuk a T. Bírósághoz. Ily módon kívánunk – a jog tiszteletben tartása mellett – tiltakozni minden totalitárius törekvés és jelkép, valamint azok eltűrése vagy éppen biztatása ellen.
Álláspontunk megértésében bízva
üdvözlettel
Budapest, 2012. július 04.
Dr. Csizmadia László Dr. Kelemen András
elnök szóvivő
CÖF, CET (nemzetközi kapcsolatok)
Palkovics Imre Bencsik András
elnök elnök
Munkástanácsok Országos Szövetsége Békemenet Egyesület
