A Civil Összefogás Fórum, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány és a Szellemi Honvédők közössége rendezésében Csizmadia László CÖF-CÖKA elnökének meghívására az idei év első Civil Akadémiájának vendége Rab Irén egyetemi tanár, az Ungarnreal alapító-főszerkesztője volt.
A jelenleg is dúló háborúk, az ünnepeket megelőző terrortámadások, illetve az azóta lezajlott választások következtében a tavalyi év meglehetősen mozgalmasra sikeredett. Na de mit hoz az előttünk álló esztendő? Elhozza-e az áhított békét vagy az azt megelőző tűzszünetet? Visszatérhet-e a normalitás? A Civil Akadémia vendége ezúttal nem egyszerű újságíró, publicista, hanem kultúrtörténész, író, egyetemi tanár is, akinek írásaival, köteteivel évek, évtizedek óta találkozhatunk. Rab Irénnek mindenről van véleménye, ami a politikában történik – ezekkel a szavakkal mutatta be Szabó Anett moderátor az est vendégét.
Az est elején Rab Irén visszaemlékezett azokra az időkre, amikor a Göttingeni Egyetemen dolgozott, s arról beszélt, tapasztalatai alapján hogyan láttak bennünket, magyarokat a németek.
– 2002-ben kezdtem dolgozni a Göttingeni Egyetemen, előtte a budapesti német iskolában tanítottam 1994 óta. Azóta folyamatos német nyelvű és német kultúrájú közegben vagyok. Nekik el kell viselniük engem és nekem is őket. Ezek mindig konfliktusos helyzetek, hiszen nem értik a gesztusokat, a hozzáállást. Mi, magyarok egészen mások vagyunk: más a nyelvünk, s miután a németek nem ismerik a magyar nyelv felépítését, nem is értik, hogy a viselkedésünk a nyelvünk szerkezetéből adódik. Mi nem agresszívek vagyunk, hanem direktek. Ez számukra nehezen fogadható el – kezdte történetét Rab Irén, aki saját bevallása szerint nagy tervekkel érkezett Göttingenbe, de kénytelen volt csalódni.
„Nekik mindegy, hogy mi történik ott, kiderült, hogy rajtam múlik, mit akarok csinálni. Alapítottam hát az egyetemen egy magyar klubot, ahol mindent megvalósítottam, amit elképzeltem”. Rab Irén elmondása szerint a Göttingeni Egyetemen 12 évig tanított ott, az alatt az idő alatt számtalan magyar kulturális rendezvényt is szervezett.
Rab Irén mesélt arról is, hogy egy alkalommal az ottani evangélikus közösség felkereste, mondván, csinálnának egy rendezvénysorozatot, amelynek keretében Magyarországot mindenféle nézőpontból be lehetett volna mutatni. Csináltak egy koncertet az evangélikus templomban is. „A sorozat utolsó rendezvényén megjelent egy férfi, felállt és felmutatta Paul Lendvai legújabb könyvét, amelyből fel is olvasott. Ekkor kimentem a mikrofonhoz, elmondtam, hogy szerettünk volna egy pozitív Magyarország-képet bemutatni, de úgy látszik, nem sikerült teljesen. Akárhogyan is, a csatát megnyertem” – mesélte el Rab Irén.
A moderátor bemutatta a vendég friss kötetét, amely német nyelven íródott. „A kötet címe a weboldalom címét viseli. A göttingeni évek után hazatérve, 2017-ben nagy hiányérzetem volt, ugyanis én borzasztóan szeretek tanítani. Ekkor erősödött fel a magyarellenesség. Magyarország migrációhoz való viszonyulása rontotta az országunk esélyeit, folyamatosan jelentek meg Magyarországot lejárató cikkek német nyelven is, meg másutt is. Az bosszantott igazán, hogy ezek a cikkek tudatlanságra épültek. Én addig németeket próbáltam tanítani magyar történelemről, irodalomról, kultúráról, nyelvről. S amikor már nem taníthattam, arra gondoltam, hogy majd írásban fogok tanítani. Nyitottam egy oldalt, oda olyan írásokat tettem, amelyek pont az ellenkezőjét bizonyították, mint a német sajtóban megjelentek” – magyarázta Rab Irén, aki azt is elmagyarázta, milyen elvek alapján működik a német sajtó.
„Van egy fősodor, amelybe az kerül, amit a politika elvár. És ha a politika célja, hogy Magyarországról ellenségképet festessen, akkor a sajtó ezt minden további nélkül megteszi.
Aztán már sokszor a sajtó mozgatja a politikát. Az is idegesített, hogy a magyarokat sokszor egzotikusnak nevezték, amikor jót akartak írni. Ez még annál is jobban bosszantott, mintha rosszat írtak volna, hiszen ebben az »egzotikusban« van valami lekezelő. Megtaláltam Bismarck leveleit, amelyeket a feleségéhez írt, amikor Magyarországon járt. Akkor még nem volt kancellár, csak követségi tanácsos. Ő azt írta a magyarokról, hogy nagyon különös nép. A németek legnagyobb baja, hogy nem tudják, mit beszélünk. Nem értenek bennünket. Általában azt gondolják rólunk, hogy a magyar szabadságszerető nép, de a politikai rendszer az diktatúra. Aki viszont élt diktatúrában, és mi mindannyian éltünk, nagyon jól tudja, mi az. Azt mondani, hogy ma Magyarországon diktatúra van, és hogy pont a németek mondják ezt…” – magyarázta Rab Irén, hozzátéve: a magyarok pozitívan viszonyulnak a németekhez, míg ők negatívan viszonyulnak hozzánk.
„Orbán Viktor testesíti meg a magyarságot. Azzal a politikai vonalvezetéssel, amit csinál. Mi, magyarok, akár tetszik, akár nem, mi a szabadságot tartjuk a legfőbb értéknek. Ha ez nincs meg, akkor nincs semmi” – próbálta megvilágítani az est vendége, hogy miért azonosítják a kormányfővel a nemzetet.
Az est vendége egy évszázadokon átnyúló történeti áttekintésben világította meg, hogyan látják Európa más népei a magyarokat.
A mai világban már a keresztény is ellenségnek számít. A németeknél ráadásul a II. világháború után megalakultak a keresztényszocialista pártok, jobbközépnek nevezték magukat, és azzal érveltek, hogy tőlük jobbra nem állhat senki, mutatott rá Rab Irén.
Rab Irén szerint a magyarokkal szembeni előítéletességet az irigység indukálja és a másság elfogadásának képtelensége.
A kérdésre, hogy milyen történelmi múltra vezethető vissza, hogy a nyugati országokban rettegnek mindentől, ami jobboldali, Rab Irén a következő választ adta:
„Ezt a németeknek köszönhetjük, ráadásul nem is kell sokat visszamenni az időben, csak a Führerük megjelenéséig. Hogy Adolf Hitler jobboldali volt-e? Ez nézőpont kérdése. A pártjának a neve ugyanis: Nemzeti Szocialista Munkáspárt. A párt nevében tehát két szó is a baloldaliságra utal, hiszen szocialista és munkáspárt. Amikor az NSDAP-ről van szó, akkor abból csak a nemzetit emelik ki, ami nemzeti, az jobboldali, s mivel ez a jobboldaliság a német nemzetivel (naczional -nazi) függ össze, ezért mindenki, aki nacionalista, aki a hazáját teszi első helyre, az jobboldali. És rossz. A világégés után, amikor a németek látták, hogy ezt nem lett volna szabad csinálni, megalakultak ezek a kereszténydemokrata, keresztényszocialista pártok, amelyek jobbközépnek nevezték magukat. Ettől kezdődően attól jobbra nem állhatott senki.
Az AfD akkor alakult, amikor Angela Merkel elvitte a CDU-t balra.
„Azok a kereszténydemokraták alapították ezt az AfD-t, akik nem mentek Merkel után balra” – pontosította Rab Irén, hozzátéve: az AfD nem fogja megnyerni a közelgő választásokat, ugyanis amíg a párt hasít Kelet-Németországban, az ország nyugati felén igencsak lemarad.
„Így nem lehet választásokat nyerni, de nem megkerülhető az AfD. Ha jósolnom kell, azt mondanám, a CDU fog nyerni, de nem lesz meg a 30 százalékuk, tehát koalíciókötésre kényszerülnek. Ha a Zöldeket meg a szocialistákat beveszik a koalícióba, az azt jelentené, hogy átverik a választóikat, hiszen nem lesz változás. Ha viszont az AfD-vel lépnek koalícióra, akkor meglenne a többség. Ha ezt a tűzfalat, amit az AdF köré vontak, le mernék bontani, új helyzet állna elő” – hangsúlyozta Rab Irén, aki szerint Ausztriában sikerült lebontani azt a tűzfalat, amit a Szabadságpárt köré vontak, ennek vagyunk most a szemtanúi.
Latolgatásokat, melyek szerint az osztrák minta alkalmazható-e másutt is, már most is több helyen lehet olvasni.
Rab Irén szerint Németországban két alapkérdés van ma: az egyik a háború befejezése, mert nem akarják tovább finanszírozni azt, a másik pedig a gazdaság helyzete.
Sajnos, Friedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje háborúpárti, elszólta magát, hogy a háborútól a német gazdaság fellendítését várja – mutatott rá Rab Irén, részletezve, hogy a német GDP nem nő, számos vállalat áthelyezi a termelést olyan országokba, ahol kedvezőbben a befektetői feltételek.
Rab Irén ezt követően több, a német gazdaságra vonatkozó ellentmondást ismertetett.
„De Ausztrián kívül van egy másik kísérleti labor is: Románia. Ha meg lehetett valahol csinálni, hogy törölték a választások eredményét idegenkezűségre hivatkozva, amelyről utóbb kiderült, hogy nem is volt, akkor ezt talán Németországban vagy másutt is meg lehet csinálni. Most hogy Elon Musl Alice Weidellel beszélgetett, talán új helyzet áll elő” – mutatott rá egy érdekes összefüggésre a Civil Akadémia vendége.
Jövőre lesznek Magyarországon választások. Egy olyan generáció lép szavazókorba, amelynek nincs a rendszerváltás utánról sem saját emléke, nem tudja, mi volt az őszödi beszéd, mi vol 2006-ban, mit csináltak Gyurcsányék, figyelmeztetett Rab Irén, hozzátéve: a fiatalokat kell megnyerni, felvilágosító munkával.
„Van egy jelentős számú fiatal, akik nem mennek ki balhézni, akik nem ezt tanulták, hanem templomba járnak, megtanulják az alázatot, szerénységet, de ha kell, odateszik magukat. A kérdés, hogy tudjuk-e ezeknek a fiataloknak a számát növelni hazafias gondolatokkal” – emelte ki Rab Irén, aki szerint ilyen szempontból nagy szerepe van a közösségépítésnek, amihez a sport és a sportsikerek is hozzájárulhatnak.
„Az egyház, a sport, az iskola és a család azok a helyszínek, ahol a fiatalokat lehet bevonzani” – emelte ki Rab Irén, aki szerint az iskolák, sajnos, balos irányultságúak, márpedig nem mindegy, hogy a tanárok mit és hogyan tanítanak.
Az est vendége azt is pontosította, mit jelent az ő olvasatában a nacionalizmus.
„A nacionalizmus tulajdonképpen a nemzet. Olyan nagyobb közösségről van szó, amely a család felett áll. Ránk, magyarokra ez halmozottan érvényes, hiszen a mi közösségünket a nyelvünk tartja egybe. Mi attól vagyunk magyarok, hogy ezen a nyelven beszélünk, ez a nyelv adta a kultúránkat.
Én a németeket nevelem. A német tanítványaim nevetgélnek azon, hogy nálunk minden nemzeti, a dohánybolttól a színházig. Ugyanis a németben mindezt a »deutsche« szóval jelölik. Nálunk nemzeti. Ez azért van, mert a nemzet magasabb értékű fogalom, mint az, hogy a magyar. A magyar nemzetbe ugyanis beletartozott minden nemzeti kisebbség, amely az ország területén élt.
A nemzet magasabb kategória, mint a magyar, mert mindenkit befogad, aki ezen a nyelven beszél vagy érez”
– hangsúlyozta Rab Irén.
A közvetítést alább tekintheti meg:
Civil Akadémia: Milyenek vagyunk? (youtube.com)
