A békemenet üzenete: A haza minden előtt!
Abban a korszakban, amikor Magyarország szovjet gyarmat volt, sok megbízhatónak minősített külkereskedőnk adta el a becsületét. Egy üveg márkás italért, vacsorameghívásért, néhány zsebbe dugott dollárért cserébe drágábban vásárolta a nyugati portékát. Manapság a politikai érdekek jóval magasabbra srófolták a vesztegetés tétjeit. Az országgyűlési választások előtt az ellenzéki pártok a szuverenitásunkkal kereskednek, és szolgálataikért cserébe a helytartói hatalmat kérik a „nyílt társadalom” téveszméjének nevében akár erőszaktól sem visszariadó oligarcháktól.
Soros György, Gyurcsány Ferenc és Simicska Lajos busás haszon reményében váltak hazaáruló kufárokká. Simicska szorgalmasan gyűjtögette vagyonát a Fidesz regnálása idején, Gyurcsány már 2004-ben kimutatta foga fehérjét, amikor megpuccsolta saját törvényesen választott miniszterelnökét. Köztudott, hogy egy puccshoz pénz kell, de addigra megvolt az alap: a házassága, illetve az anyósa által ölébe pottyant a rablóprivatizációból szerzett vagyon. A kommunista elődök kormányzási gyakorlata adta a módszert Gyurcsány sikeréhez. Az egypártrendszerből már ismertük azt a fajta „kormányátalakítást”, amikor a jómadarak felszállnak az ágról, hogy ugyanoda más sorrendben visszaüljenek.
A 2002 és 2010 közötti kormányzás alatt sikeresen megvezették mind a magyar népet, mind az EU-t. Gyurcsány 2006-os őszödi beszéde („elk…rtuk, nem kicsit, nagyon”, „hazudtunk reggel, éjjel meg este”) nem volt más, mint a magyar nép nyílt szembeköpése. Rafinált önvallomása a 2006-os országgyűlési választások után hangzott el, nem véletlenül. Nyilván az sem véletlen, hogy az uniónak elküldött országmérlegek hamis adatai fölött a brüsszeli neoliberális párttársak szemet hunytak.
A csőd szélére vitt ország népe 2010-ben kétharmados többséggel döntött, és elhessentette a kártékony madarakat. 2018-ra a nép és a kormány közös munkájából Magyarország újjászületett, a gazdaság tartósan felfelé ívelő pályára került. A V4-gyel alkotott szövetség nemzetközi szinten is megkerülhetetlen tekintélyt vívott ki. Magyarország újratöltött büdzséje ismét ínycsiklandó falat a hatalmi éhség számára. Nem csoda, hogy Brüsszelben is felcsap a liberálfasizmus lángja, és már-már porrá égeti a nemzetek Európáját a föderatív irányítás víziója nevében.
Biztosak lehetünk abban, hogy a közelgő 2019-es európai parlamenti választás végre Európa központjában is friss levegőt hoz. A kelet-közép-európai országok biztosan nem fogadják el a brüsszeli gyarmatosítást, amely egy milliárdos spekuláns Európa számára végzetes tanácsait követi. Nincs szükségünk migránskvótára, és nem vállaljuk a bevándorlóország státusát!
De maradjunk házunk táján, és idézzük fel a múltból például az Állami Számvevőszék 2007–2008-as szakértői jelentéseit. Szemezgessünk a Gyurcsány-kormány országrontó tetteinek sokaságából!
A CÖF–CÖKA az ÁSZ magyar nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó, több száz oldalas jelentésére hivatkozva büntető feljelentést tett a 2007-es (állami) vagyontörvénnyel kapcsolatos visszaélések miatt. Az ügyészség a feljelentést megalapozottnak találta, és a büntetőeljárás nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés ügyében elindult.
A nyomozás végét kijelölő határidő 2010. november 16-án telt le, már a Fidesz-kormányzás ideje alatt. Az ellenzék által folyamatosan szidott igazságszolgáltatás, illetve ügyészség azonban a hatéves kiemelt ügyészi felügyelet mellett végzett nyomozást végül büntetőjogi felelősségre vonás kezdeményezése nélkül megszüntette. A bukott politikusok megúszták az elszámoltatást, így most, 2018-ban újra indulhatnak azért, hogy visszakerüljenek a hatalomba – vagyis hogy újra ők kezelhessék a nemzeti vagyont.
A Gyurcsány-kormány a 2007-es vagyontörvény elfogadtatásával szándékosan káoszt idézett elő az állami vagyon nyilvántartásában. Új alapokra helyezték az állam tulajdonát képező javak kezelésével és gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat. A korábban ezzel foglalkozó Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-t, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet megszüntették. A nemzeti vagyont az akkor létrehozott Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re mint a megszüntetett cégek jogutódjára ruházták át. Az erre vonatkozó törvényben meghatározták az elszámoltatási feladatokat és felelősöket is.
A fenti átcsoportosítás után az ÁSZ törvényi kötelezettségeinek megfelelően mind a jogalkotást, mind a végrehajtást megvizsgálta. Jelentésében 2007-ben felhívta a jogalkotás figyelmét a vagyontörvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok pontatlanságaira. A végrehajtásban pedig kifogásolta, hogy a feladatokat nem az előírt határidőkön belül és nem is a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végezték el, továbbá észrevételezte azt is, hogy ezen jogsértések miatt a felelősségre vonás elmaradt. Az ÁSZ-jelentések kifogásolják, hogy az állami vagyont az új cégnek átadó elődszervezetek vezetőit a tisztségük alatti intézkedéseikért felelősséget vállaló nyilatkozat, továbbá auditált és aláírt mérleg, valamint leltár nélkül engedték el.
Kiemelten súlyos mulasztás, hogy a cégbíróság a számviteli törvény előírásait be nem tartva az új céget, a MNV Zrt.-t mindössze ötvenmillió (!) forint jegyzett tőkével bejegyezte, holott auditált induló mérlege nem volt. Később, amikor mégiscsak elkészítették az állami vagyont átvevő új társaság nyitó mérlegét, az már 1771 milliárd (!) forintban állapította meg a vagyonértéket. Jóval később ezt az összeget ismét módosították, ezúttal több mint nyolcszorosára, 15 960 milliárd forintra! (Ezen összegek különbözete tehát másfél éven át nem szerepelt az államháztartási nyilvántartásban.)
További kifogás, hogy az állam tulajdonosi (részvényesi) jogait gyakorló pénzügyminiszter nem vizsgálta, hogy az átalakulási folyamat megfelel-e a jogszabályoknak. A Vagyontanács intézkedéséhez külső, elfogulatlanságuk tekintetében vitatható cégeket vettek igénybe. Ezek feladata az átadás „koordinálása” volt.
Az ÁSZ által feketén-fehéren megállapított, jogszabályba ütköző hiányosságok az igazságszolgáltatás szerint nem tekinthetők bűncselekménynek, és nem alapozzák meg konkrét személyek büntetőjogi felelősségre vonását. Ettől függetlenül, az ÁSZ-jelentések megállapításai önmagukban is bizonyítják annak a kormányzásnak az alkalmatlanságát, amely ezeket a hibákat és mulasztásokat elkövette az ország vagyonának kezelésével kapcsolatban. Az ítélet tehát nem kerülhető el.
Ha a büntetőbíróság nem is mondta ki, a szavazófülkében a választók teljes joggal meghozhatják és meg is fogják hozni az erkölcsi ítéletet!
A szemfényvesztő zsonglőr az április 8-i választásokra készülve 1,2 milliárd forint osztalékot vett fel 2017-ben a cégeiből. Ebből bőven jut az MSZP-ben maradt barátok megvételére, akiknek a segítségével ismét a baloldal vezető szerepére tör. Régi harcostársát, Molnár Gyulát választatta a párt élére, aki azt az alig titkolt feladatot kapta, hogy a DK-ba vezesse át az MSZP-t.
A hű elvtárs szorgalmasan teljesít. Eltávolították a Gyurcsány-ellenes Botka Lászlót, és egy politikailag óvodás szintű, háromszor pártot váltó kétéves nyeretlennek, Karácsony Gergelynek adtak pünkösdi királyságot. A jelek szerint Gyurcsány célja egy piros lámpás pártház megnyitása.
A Fidesz–KDNP-kormány a ciklus végére bizonyítottan sikeres pályára állította Magyarországot. Az összetartó nemzeti erőknek nincs szüksége castingra, mert az utánpótlás politikai és szakmai szempontból egyaránt biztosított. Ne feledjük a békemenet üzenetét! Azoknak van helye a kormányzásban, akik a magyar néppel együtt vallják és teszik: A haza minden előtt!
Szerző: Dr. Csizmadia László a CÖF-CÖKA elnöke
Forrás: https://magyaridok.hu/velemeny/penzeszsakok-hattyudala-2934568/
