A szombati első indulatból írt postom nagy vihart kavart, de még most is tartom az ott leírtakat. A szombati postomat kiegészíteném az alábbiakkal. Én is pontokba rendeztem, ha nem is a követeléseimet, de a kérdéseimet, mint a tanárok. Kérdéseim a szombaton a Parlament előtt tüntetőkhöz:
1. Már hetekkel az esemény előtt felkérést kaptam a Facebookon keresztül (event invitation) több ismerősömtől is, hogy vegyek részt a „Pedagógustüntetésen”. Kérdésem, hogy miért kapok meghívást egy ilyen eseményre, ha se tanár nem vagyok, se diák nem vagyok jó pár éve?
2. A tüntetés első 5-6 szónoka nem tanár volt, hanem egészségügyi dolgozó, szakszervezeti vezető, közalkalmazott, köztisztviselő. Kérdésem, hogy ezeknek az embereknek mi köze van a tanári pályához, a tanári hivatáshoz, az oktatásügyhöz és az oktatás problémáihoz? Ha pedig nincs közük hozzá és a felszólalók több mint felét teszik ki, akkor miért „pedagógustüntetés” az esemény neve? Miért nem „szakszervezetek, egészségügyi dolgozók és pedagógusok tüntetése” vagy valami olyan, ami valóban leírja a résztvevőket?
3. Az egyik szónok, az MKKSZ-es szakszervezet részéről, üdvözölte és megköszönte a részvételt a rendvédelmi dolgozóknak, az egészségügyi dolgozóknak, a szakszervezeteknek, a honvédség alkalmazottainak, a közalkalmazottaknak, a közszolgálati dolgozóknak, a köztisztviselőknek. Kérdésem ugyanaz, mint a kettes pontban: akkor miért „pedagógustüntetés” az esemény neve?
4. A tüntetés elején folyamatosan lehetett hallani az alábbi skandálásokat több borgőzös férfikórustól: „Hazaárulók!”, „Maffia!”, „Orbán takarodj!”, „Mocskos FIDESZ!”. Kérdésem, hogy az ilyen megnyilvánulások Önök szerint illőek-e egy pedagógustüntetéshez?
5. Amennyiben az ilyen viselkedés Önök szerint nem illő egy pedagógustüntetéshez, akkor ott a helyszínen vagy később egy nyilatkozatban miért nem határolódtak el ettől? Példának okáért az UEFA zártkapura ítélte a magyar labdarúgó-válogatottat a következő EB-selejtező mérkőzésén, mert 20 ezer emberből 200 cigányozott a Magyarország-Románai meccsen…
6. Más tüntetők ilyen transzparenseket tartottak fel: „Játssz a pöcsöddel, ne a gyerek jövőjével!”, „Felállt a pöcs!”. Kiemelném, hogy ezt súlyosabbnak tartom, mint a skandálást, mert egy ilyen transzparenst elkészíteni („megszerkeszteni”, kinyomtatni, rászerelni egy botra), majd órákig lóbálni nem a pillanat hevében elkövetett cselekedet. Kérdésem, hogy az ilyen megnyilvánulások Önök szerint illőek-e egy pedagógustüntetéshez? Tudom, hogy a PÖCS szó mire utal ebben az esetben, de ettől függetlenül a kérdésem ÁLL, hogy én is ilyen mókás legyek.
7. Amennyiben a hatos pontban leírt viselkedés Önök szerint nem méltó egy pedagógustüntetéshez, akkor ott a helyszínen vagy később egy nyilatkozatban miért nem határolódtak el ettől?
8. Az egyik felszólaló (barna hajú, szemüveges, férfi) ilyeneket ordibált a beszéde végén: „Be a szakszervezetbe!”. Kérdésem, hogy Önök szerint a XXI. században egy „pedagógustüntetésen” ez hogyan veszi ki magát? Én ilyet eddig csak régi komcsi filmekben hallottam ordibálni félrészeg munkásoktól mielőtt megrohanták a munkagépeket, hogy szétverjék azokat. [Illetve még az a poén jutott eszembe, amit már biztos, hogy mindenki hallott már életében legalább egyszer, általában egy kövérkés épp egy felest legurítani készülő, részeg, baromtól, aki azt hitte nagyon eredeti viccet fog mondani: „Mit mondott Kun Béla? Be a szervezetbe!” – majd nagy önelégültséggel legurította a felest]
9. 2004 és 2010 között szinte semmit nem nőtt a tanárok bére. A hat év alatt jó, hogyha az inflációnak megfelelő összeggel korrigálták azt, hogy legalább a reálértékét megtartsa a fizetésük, bár a 2006-2010 közötti időszakban még reálértékével sem nőtt az Önök fizetése. (forrás:http://www.ksh.hu/szamlap/hiv/graph_tan3.png) Kérdésem, hogy akkor miért nem tüntettek?
10. 2009-ben az MSZP-SZDSZ kormány elvette az Önök 13. havi fizetését és több száz iskolát bezáratott. Kérdésem, hogy akkor miért nem tüntettek?
11. Most amikor 50%-os béremelést kaptak és leültek Önökkel tárgyalni (mármint a pedagógusok okosabbik felével), hogy az adminisztrációs és egyéb terheiket enyhítsék, akkor miért nem ülnek le tárgyalni, miért tüntetnek?
12. A kilencvenes évek közepén egy bizonyos Fodor Gábor, oktatásügyi miniszter, létrehozta a NAT-ot (Nemzeti alaptanterv), amelyet később Magyar Bálint folytatott. Központosították a tanterveket, központosították a tankönyveket, a tanároknak kötelező „továbbképzéseken” kellett részt vennie. A magyar tanárunk mindig elsápadva jött vissza egy-egy ilyen „képzésről” és szörnyülködve mesélte, hogy mennyi hülyeséget hallott, meg hogy miket kell csinálniuk. Kérdésem, hogy akkor miért nem tüntettek a NAT és a túlbürokratizált oktatási rendszer ellen?
13. A kilencvenes években jártam általános iskolába. Évekig mi vittünk a krétát francia és fizika órára. Annyira szegény volt az iskola, hogy nem jutott háló a focikapukra és a kosárgyűrűre, az egy évtizede szétszakadtnak a maradványai fityegtek ott kókadozva… Nemrég a volt iskolám környékén jártam és megnéztem mi változott. Egy gyönyörű park épült az iskola elé, vadiúj gumírozott felületű (nehogy az izületeket tönkretegye a csúnya beton!) focipálya vadiúj kapukkal, világítással (!), és 4m-es labdafogó hálókkal minden irányba. Az ezredforduló környékén jártam gimnáziumba, egy magát elitgimnáziumnak nevező, országos viszonylatban jómódú intézménybe. Nem volt szappan a WC-kben, egy 4×8 m-es ketrecnek csúfolt valamiben fociztunk, ahol a kapu akkora volt, mint egy zsámoly, mert nem volt normális focipályája a gimnáziumnak. Nemrég a volt gimnáziumom környékén jártam és megnéztem mi változott. Valami szuper, kártyás beléptető rendszert építettek, amivel csak a diákok, tanárok léphetnek be az iskolába. Az iskola közvetlen szomszédságában épült egy fedett, fűthető, műfüves focipálya, amit a gimnázium diákjai ingyen használhatnak testnevelés óra keretében… A legdrágább osztálykirándulásunk Prágában, volt, de már ez ellen is sok szülő tiltakozott a költségek miatt. Ma meg hallom balról-jobbról, hogy a Velencei karneválra mennek osztálykirándulásra télen, meg az olasz tengerpartra nyáron… FÉLRE NE ÉRTSENEK! NEM AZT MONDOM, HOGY EZ ÁLTALÁNOS, DE PONT AZOK A MAGUKAT ELITGIMNÁZIUMNAK NEVEZŐ ISKOLÁK DIÁKJAI, TANÁRAI ÉS AZOKNAK A NEM ELIT GIMNÁZIUMOKNAK, DE TEHETŐS BUDAI GIMNÁZIUMOKNAK A DIÁKJAI, TANÁRAI ENGEDHETIK MEG EZEKET A JÓ KÖRÜLMÉNYEKET ÉS LEHETŐSÉGEKET MAGUKNAK, AKIK SZOMBATON LEGHEVESEBBEN LÓBÁLTÁK A TRANSZPARENSEIKET! Ilyen gimnáziumok a Fazekas, a Városmajori, a Berzsenyi, a Kölcsey, az Eötvös, az Arany, a Tamási stb. Kérdésem, hogy Önök szerint nekem, aki sokkal rosszabb iskolai/oktatási körülmények között járt iskolába és gimnáziumba milyen érzés elkényeztetett budai diákok hőbörgését nézni, akik az enyémhez képest sokkal jobb körülmények között tanulhatnak jelenleg? És tudom, hogy még mindig messze elmaradnak a körülmények a Nyugat-Európaitól…
14. Nagymamám több mint 40 évig tanár volt, reálértéken körülbelül fele annyi fizetésért, mint Önök. A tanáraim a kilencvenes években, reálértéken szintén körülbelül fele annyi fizetésért dolgoztak, mint Önök. Kérdésem, hogy ezekkel a tanárokkal szemben nem tartják-e pofátlannak, hogy 50%-os béremelés után, és azután, hogy leülnének Önökkel tárgyalni a kormány részéről a terheik csökkentését megbeszélni, nem ülnek le tárgyalni, további 20% körüli béremelést követelnek, az utcán hőzöngenek és sztrájkkal fenyegetőznek?
15. A diákok terhei túl nagyok… Nos ez az egyik kedvencem. Gimnáziumomban 15 éve 14:35-kor fejeződött be az oktatás és utána ugyanúgy jártunk különórákra, szakkörökre, sportolni stb. Mikor hazaértünk akkor pedig jött a házi feladat, nem kevés… Jó pár kötelező olvasmányunk is volt. Az összeset elolvastam (nem a rövidített verziókat) a Goethe: Faust kivételével. És akármennyire perverzül is hangzik, szerettem őket és a mai napig úgy érzem, hogy egy jó alapot adtak/adnak a műveltségemnek. Emlékszem, hogy amikor életem első gimnáziumi kötelező olvasmányát a Homérosz: Odüsszeiát a kezembe vettem pár sor után ledobtam az ágyra. Ez most komoly, kérdeztem magamtól, hogy „rózsásujjú Hajnal”, meg más hasonló hülyeségeket kell olvasnom?! Aztán tettem még egy próbát. Pár oldal után kezdtem megszokni a stílust, utána pedig elkezdtem élvezni a cselekményt. A végére a nyelvezete kifejezetten megtetszett a könyvnek, meg az hogy egy akkor élt ember fejével kezdtem gondolkodni, megismerhettem az ókori görög mitológia és az ókori görög kultúra sajátos és érdekes világát. Még aznap délután befejeztem a könyvet… Most meg látom, hogy ezekből a kötelezőkből már csak részleteket, meg rövidített verziókat kell olvasni… Ezeknek a könyveknek a mondanivaló mellett pont az volt a lényege, hogy tudsz-e alkalmazkodni, meg tudod-e érteni, fel tudod-e fogni az akkori kor nyelvezetét. Ennek a mai napig felbecsülhetetlen a jelentősége véleményem szerint, mert aki ezeken a könyveken átrágja magát és megértette őket, a mai napig szignifikánsan jobb a szövegértése bármilyen helyzetben, mint aki a sarokba dobta ezeket a könyveket vagy azokénál, akiknek simán nem kellett elolvasni ezeket vagy csak rövidített verzióban. Kérdésem, hogy Önök szerint az én generációm számára (akik most 30-35 évesek) nem megmosolyogtató és nevetséges, amikor diákok már a hozzánk képest amúgy is könnyített terheikkel, további óraszámcsökkentésért és további teherenyhítésért tüntetnek?
16. Az előző ponthoz tartozó további kérdésem: Önök szerint nem lehet-e, hogy pont a diákok terheinek csökkentése, a tananyag hígulása, a követelményrendszer csökkenése vezetett oda, hogy a 2000-es évek eleje óta folyamatosan egyre rosszabb eredményeket érnek el a magyar diákok a nemzetközi összehasonlításra használt PISA-felméréseken? (forrás: http://www.origo.hu/…/20150924-pisa-teszt-magyar-eredmenyek…; http://www.origo.hu/…/20150513-a-vilag-kozepmezonyebe-csusz…)
17. Az előző ponttal összefüggő kérdésem, hogy Önök szerint véletlen-e, hogy a PISA-felméréseken rendszeresen a TOP 5-ben végző országokban (Japán, Hongkong, Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr) a poroszos oktatás, a kemény követelményrendszer, a fegyelem a jellemző? Andreas Schleicher, OECD oktatásügyi igazgató szerint ezeknek az ázsiai országoknak pont ez a sikerük titka: „Amint belépünk egy ázsiai osztályterembe, egyből látható, hogy a tanárok minden diáktól a lehető legjobb teljesítményt várják el. Szigorú fegyelmet, koncentrációt és összeszedettséget várnak el” (forrás: http://www.origo.hu/…/20150513-a-vilag-kozepmezonyebe-csusz…).
18. Olvastam, hogy a diákokat is bevették a konzultációba, ami nagyon aranyos és kedves gesztus, de nem tartom célravezetőnek. Visszagondolva 17-18 éves hülyegyerek koromra, ha engem hívtak volna be egy ilyen konzultációra én is ilyeneket követeltem volna: Csökkentsék a diákok terheit és az óraszámát (lehetőleg a felére)! Legyenek alternatív új tárgyak középiskolában, egyesek követelték, a pszichológia és a médiaismeret oktatását (magam részéről, akkor inkább már paintball és rock koncert órákat szerettem volna). Továbbá kiegészítettem volna a további követelésekkel: Ne adjanak sok házit, mert nem lesz időm csajozni és bulizni. A téli időszakban hadd lehessen a tanári dohányzóban cigizni, mert a francnak van kedve kijárni a -5-ben a gimi elé. Lehessen felest inni minden kémia óra előtt, mert azt józanul nem lehet kibírni… Minden testnevelés órán focizzunk! 10-kor kezdődjön a tanítás! Másnaposan ne kelljen suliba menni! Ingyen sört, örök életet! Az előző túlzó felsorolást, azért írtam le, hogy szemléltessem, Önök szerint a diákok bevétele a konzultációba mindenképpen célravezető?
19. Az előző pontokkal összefüggésben nem gondolják-e úgy, hogy a középiskola az oktatási/tanulmányi alapok megteremtésére való, nem pedig alternatív kísérletezgetésre az oktatásban? Tudtommal az egyetemek/főiskolák töltik be a szerepet az oktatásban a „kísérletezgetésre”, továbbá a szakosodásra/specializációra, ahol valóban azt tanulhatja (remélhetőleg) az ember, amit szeretne.
20. Olvastam a tanárok, diákok követelései között a következőket: „Emeljék be az élethez szükséges ismereteket ebbe a rendszerbe! (Gazdasági alapfogalmak, hivatalos ügyek intézésének módjai… stb.)”. Egyetértek! Viszont tudtommal a történelem tantárgy neve évtizedek óta: „történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek” vagy „történelem és állampolgári ismeretek”. A mostani kormány és oktatási rendszer nyakába varrni, hogy ennek ellenére évtizedek óta mindenki csak a történelem részét oktatja ennek a tárgynak nem igazságos. Ráadásul én még olyan osztállyal nem találkoztam, aki ’56-nál tovább jutott volna a tananyagban. Persze tudom én érzékeny téma a Kádár korszak, meg a rendszerváltás… aztán nehogy valamelyik szülő bejöjjön felpofozni a tanár urat, mert kicsit más a világszemlélete. Kérdésem, hogy régen fennálló problémákat újként feltüntetni igazságos-e?
21. A tanárok terhei. Nos a többséggel ellentétben tudom, hogy a nyári szünet nem végig Hawaii a tanároknak, mert az évzáró után az évzáró előtt, sok az adminisztratív teendő, tehát nettó egy hónap mondjuk a nyári szünet Önöknek. Azt is tudom, hogy a 26 óra/hét az messze nem az összes munkaidejük, mert készülni kell órára, bürokratikus teendők vannak, dolgozatjavítás stb. stb., tehát közel dupla annyi munkaórát dolgoznak egy héten. Ahogy olvastam a tanárok hozzászólásait fórumokon, kommentekben feltűnt, hogy Önök abszolút nincsenek képben egy multinál dolgozó alkalmazott vagy egy vállalkozó terheivel. Azzal, hogy szinte az összes multinál túlóra van, amit szintén nem fizetnek ki általában. Van olyan ismerősöm, aki rendszeresen hazaviszi a munkáját hétvégére. Van olyan, aki heti 50-60 órát dolgozik és messze nem olyan fizetésekért, mint amiket Önök írogatnak. Nem beszélve, hogy egy komoly multinál elképesztő munkatempót várnak el. Több olyan tanárt ismertem egyetemen, akik a versenyszférából, multiktól jöttek vissza tanítani az egyetemre, mert egyszerűen kiégtek… A vállalkozók, mint én örülnénk a heti 50 órás munkahétnek, mint ami Önöknek van. Én jelenleg heti 80 óra körül dolgozom, természetesen sokszor hétvégén is. Az se túl jó érzés, amikor egy vállalkozó szembesül, hogy a nyereségének a kétharmadát elviszi a több mint tízféle adó és járulék. Én nem panaszkodom, mert habár sokat dolgozom, de jól keresek és szeretem a munkám. Viszont jó pár vállalkozót ismerek, aki szintén heti 80 órát dolgozik, mint én, de nem keres annyit mint én, hanem jó esetben hazavisz nettó 200 ezret… Rossz esetben meg csődbe megy… A fentieket csak azért írtam le, mert lehet, hogy sokan nem ismerik a tanárok valódi terheit, de kérdésem az, hogy Önök biztosan ismerik a többi munkavállaló valós terheit?…
22. Nincs kréta, rosszak a tankönyvek, sok a harminc fő feletti osztály (általánosban és gimnáziumban is bőven 30 fő fölött voltunk, de ez nem akadályozott minket a tanulásban, a tanárokat a tanításban…) stb. Ezek évtizedek óta fennálló problémák. Kérdésem, hogy Önök szerint ezeket a régen fennálló problémákat újként feltüntetni igazságos-e, csakis a mostani oktatási rendszert felelőssé tenni ezért igazságos-e?
23. Spiró György pár éve még szörnyülködött, hogy milyen színvonalon van a magyar diákság, majd 2008-ban olyan „könyvekhez” adta az ajánlását, mint a Kötelező olvasmányok mértékkel vagy Klasszikusok újramesélve, 2009-ben pedig a Jókai regények nyelvezetének modernizálását javasolta. Úgy tűnik, mégis van az a pénz, amennyiért korpásodik a haj… Egy kis szemelvény az Egri Csillagok eredetiből, majd pedig a Klasszikusok újramesélve változatából:
Az eredetei szöveg:
” A patakban két gyermek fürdött, egy fiú meg egy leány. Nem illik tán, hogy együtt fürödnek, de ők ezt nem tudják: a fiú hétesztendős, a leányka két évvel is fiatalabb.
Az erdőben jártak, patakra találtak. A nap tüzesen sütött. A víz egy vápában szekérfordulatnyi tavacskává szélesült. Tetszett nekik.
Először csak a lábukat mártogatták bele, azután beleereszkedtek térdig. Gergelynek megvizesedett a gatyácskája, hát ledobta. Aztán az ingét is ledobta. Egyszer csak ott lubickolt meztelen mind a kettő. Fürödhetnek: nem látja őket senki.
A pécsi út odább van, túl a fákon. Az erdőben nem jár senki. Ha valaki meglátná őket, lenne is nemulass! Mert a fiúcska csak hagyján- az nem úrfi; de a leányka a tekintetes Cecey Péter úrnak a leánykája- kisasszony- és úgy illant el hazulról, hogy senki sem látta. Még így csupaszon is látszik rajta, hogy úri galambka: fehér, mint a tej. Ahogy ugrándozik a vízben, két kis szöszke hajfonata röpköd a nyakán”.
Ennek a részletnek a megfelelője a Spiró által támogatott új, rövidítettben:
“A patakban két gyermek fürdött: egy fiú meg egy lány. Meztelenül lubickoltak, az erdő mélyén senki sem láthatta őket.”
Ehhez további kommentár nem szükséges.
A Nemzeti Tankönyvkiadó 2010 előtt, ezt írja egy csupán kivonatokat közlő háziolvasmány kötetének ajánlójában:
“Az általános iskolai kötelező olvasmányok nagy részével szemben felmerül az a probléma, hogy a gyerekek kutatásokból ismert olvasási sebessége mellett ezek végigolvasása szinte fizikai képtelenség. Ugyanakkor roppant káros zanzásított összefoglalókkal pótolni ezek elolvasását. Ezért határozott úgy kiadónk, hogy a legterjedelmesebb művekből részleteket közlünk, összekötő szövegekkel téve követhetővé a cselekményt. Így a tanulók át tudják tekinteni a mű egész ívét, felépülését, ugyanakkor az író eredeti szövegével találkoznak, s annak egyik- másik szép részletére csodálkozhatnak rá. Jól egészíti ki a köteteket a kapcsolódó hangzó anyag (CD). Ezen ismert és népszerű színészeink olvasnak fel a regényből részleteket.”
Szerintem ehhez sem szükséges kommentárt fűznöm.
Kérdésem, hogy Önök szerint a fentebb felsorolt példák mennyire ássák alá nyelvünket, kultúránkat és mennyivel butítják tovább, az amúgy se túl magas szinten teljesítő diákságunkat?Kapcsolódó kérdésem, hogy ha a fentiekkel nem értettek egyet anno, akkor miért nem hallottam Önöket tiltakozni ezzel kapcsolatban?
24. Ahogy a korábbi pontokban kifejtettem, véleményem szerint nem a tananyag továbbpuhításával és a követelményrendszer enyhítésével kéne a két percenként az okostelefonját nyomkodó, a reklámoktól és internettől félig már elhülyített diákságot még tovább butítani. A korábban forrásként megjelölt cikkben az alábbiak is olvashatók: „Magukat a szakértőket is meghökkentette az eredmény. A tesztek alapján ugyanis kiderült: nem lettek jobbak azoknak a tanulóknak a matematikai, természettudományos készségei és szövegértése sem, akiket infokommunikációs eszközök segítségével tanítottak. Sőt, a matematikai teljesítmény egyenesen romlott azokban az iskolákban, ahol az egy tanulóra jutó legtöbb számítógépet használták 2003 és 2012 között.”…”Az eredmények alapján megállapítható, hogy azok a diákok, akik időnként használnak számítógépet (akár otthon, házifeladat-íráshoz, akár iskolában), jobban teljesítettek, mint azok, akik egyáltalán nem, vagy csak ritkán dolgoznak számítógépen. Ahogy azonban egyre intenzívebbé válik a számítógép-használat, úgy romlik a diákok matematikai és szövegértési teljesítménye is.” (forrás:http://www.origo.hu/…/20150924-pisa-teszt-magyar-eredmenyek…). Továbbá a kínai diákok is minden nemzetközi oktatási felmérésen az élmezőnyben végeznek, matematikai versenyeken világelsők. Viszont nem mondható, hogy a kínai diákság oktatási infrastruktúrája magas színvonalú lenne. Ezzel szemben az USA-ban, ahol a legfejlettebb oktatási infrastruktúra áll a diákok ás tanárok rendelkezésére, messze sokkal rosszabb eredmények születnek az amerikai diákok nemzetközi oktatási felmérésein. Kérdésem, hogy Önök szerint az infrastruktúra vagy inkább a tanárok és az oktatás minősége határozza-e meg a diákok teljesítményét?
25. Kérdésem, hogy kaptak-e támogatást bármilyen párttól, civilszervezettől stb. a tüntetésre? Nem arra gondolok, hogy valaki besétált egy táska pénzzel, sokkal inkább olyan finom dolgokra, hogy felajánlotta esetleg valaki, hogy ingyen felszállít diákokat, tanárokat vidékről, ingyen elvégzi a hangosítást stb.. Szóval kifinomult felforgató tevékenységet végzett-e valaki?
26. Kérdésem, hogy véletlen-e, hogy a Parlament előtt tüntető gimnáziumok vezetőinek 90%-a balos nézeteket vall?
27. Akkor tüntetnek, amikor 50%-os béremelést kaptak és amikor a kormány leül Önökkel tárgyalni. Nem lenne célszerűbb leülni tárgyalni és ha nem tudnak megegyezni a kormánnyal x időn belül, akkor felállni a tárgyalóasztaltól és azt mondani, hogy akkor most tüntessünk, sztrájkoljunk?
28. Az átlag, egyszerű ember annyit lát az egészből, hogy ezek most kaptak 50%-os béremelést, még tárgyalni is leülnek velük a további adminisztrációs, bürokratikus stb. terheik csökkentéséről, de ezek nem akarnak tárgyalni, viszont kimennek hőzöngeni az utcára és további béremelést követelnek. Nem érzik úgy, hogy ezzel magukat hozzák kellemetlen helyzetbe taktikailag, stratégiailag, emberileg és minden szempontból? A Fidesz azt mondja, hogy Soros György áll a tüntetések mögött. Önök meg azt fogják majd mondani, hogy a Fidesz áll a mögött, hogy a lakosság egy nagy részének antipátiáját kivívták? Nem lehet, hogy inkább a maguk rossz „stratégiája” és, hogy mindenféle csőcselékkel összeálltak, vezetett/fog vezetni oda, hogy a lakosság egy nagy százaléka nem szimpatizál/nem fog szimpatizálni az utcán tüntető tanárokkal?
29. A stratégiájuk abból a szempontból is rossz, hogy mi történik akkor, hogy ha a kormánnyal tárgyaló pedagógusok megegyeznek a kormánnyal, Önök viszont tovább tüntetnek/sztrájkolnak. Nem érzik a felelősséget, hogy ezzel esetleg kettészakítják a pedagógustársadalmat?
30. És végül a legfontosabb: MADARÁSZ PÉTER, A MISKOLCI HERMAN OTTÓ GIMNÁZIUM IGAZGATÓJA, AKI AZ EGÉSZ TILTAKOZÁST ELINDÍTOTTA A NYÍLT LEVELÉVEL, LEÜLT TÁRGYALNI A KORMÁNNYAL ÉS ELÉGEDETT VOLT A TÁRGYALÁSOK MEGKEZDÉSE UTÁN. KÉRDÉSEM ÖNÖKHÖZ, HOGY HA A TILTAKOZÁS ELINDÍTÓJA ÉS FŐSZERVEZŐJE KÉPES VOLT LEÜLNI TÁRGYALNI A KORMÁNNYAL, AKKOR ÖNÖK MIÉRT KÉPTELENEK ERRE ÉS MIÉRT HŐZÖNGENEK INKÁBB AZ UTCÁN?! AZ UTOLSÓ KÉRDÉSEM PEDIG A KÖVETKEZŐ: MADARÁSZ PÉTER, A MISKOLCI HERMAN OTTÓ GIMNÁZIUM IGAZGATÓJA, AKI AZ EGÉSZ TILTAKOZÁS ELINDÍTÓJA ÉS FŐSZERVEZŐJE, MIÉRT NEM VETT RÉSZT AZ ÖNÖK TÜNTETÉSÉN?!
Végül összefoglalva annyit mondanék, hogy a béremelések ellenére is tudom, hogy még mindig rossz az oktatás és a tanárok helyzete. Tudom, hogy sok fölösleges bürokratikus, adminisztratív terhük van. Azt viszont nem tudom megérteni, hogy ha ez a helyzet és leülnek Önökkel tárgyalni, akkor miért az utcán balhéznak? Üljenek le tárgyalni és mondják azt, ha x hónapon belül ez, meg ez nem lesz eltörölve, ez meg ez nem lesz teljesítve akkor tüntetni, majd sztrájkolni fogunk. Ha pedig aláírják, végrehajtják a követeléseiket, akkor nem tüntetnek, nem sztrájkolnak. Ez lenne a logikus, stratégiailag, emberileg, tárgyalástechnikailag, minden szempontból.
K.L.
