Mi büszkék vagyunk a nemzeti kultúránkra, keresztény gyökereinkre és a kérlelhetetlenséggel folytatott küzdelmeinkre, amellyel nemzetünket és Európát védelmeztük évszázadokon keresztül.
Tisztelt Sargentini Asszony!
Figyelemmel követtem a magyarországi demokrácia és a jogállamiság kérdésében készített beszámolójának bemutatását az Európai Parlamentben. Engedje meg, hogy ehhez komoly megjegyzéseket fűzzek, úgy is, mint egyike annak a csaknem hárommillió magyarnak, aki Orbán Viktor miniszterelnök úr demokratikus kormányzására szavazott, illetve azon 3,3 millió polgártársamnak, aki a nemzeti konzultáció során egyetértett a soha nem látott méretűvé vált migráció kezelésére vonatkozó kormányzati elgondolásokkal.
Mi büszkék vagyunk a nemzeti kultúránkra, keresztény gyökereinkre és a kérlelhetetlenséggel folytatott küzdelmeinkre, amellyel nemzetünket és Európát védelmeztük évszázadokon keresztül. Bárkinek, aki Magyarországról megnyilvánul, tudnia kell, hogy a történelmünk során végül is minden ellenségünk felett győzedelmeskedtünk.
Önnek az volt a feladata, hogy a demokrácia és az emberi jogok magyarországi helyzetéről készítsen beszámolót. Ez teljes kiegyensúlyozottságot igényel, a szükséges információk és vélemények összegyűjtése során. Ön viszont leginkább a választásokon vesztes, erősen széthúzó pártokra és politikai tényezőkre (NGO-k) figyelt. Így bármelyik európai tagállam esetében is megfogalmazható lenne egy ilyen kiegyensúlyozatlan vélemény. Ezért az Ön beszámolója – csak Magyarországról –, eklatáns példája a negatív diszkriminációnak.
Figyelmeztetnem kell ezért arra a bölcsességre, miszerint: „Audiatur et altera pars” (Halljuk a másik oldalt is). De ennek kiegyensúlyozottan és nem formálisan kell megtörténnie.
Természetesen a magyar kormány részéről részletes válaszokat fog kapni a felvetéseire.
Részemről viszont az alábbi javaslataim és észrevételeim vannak:
Történelemi ismeretei alapján nem találhat hasonló országot, amelytől elcsatolták területének 2/3-ad részét (Trianon, 1920), majd képes volt túlélni két totalitárius diktatúrát: a náci és a kommunista diktatúrát. A nyugat-európai országok ettől megmenekültek, szemben azzal, hogy e diktatúrákat a kelet-közép-európai országok átélni kényszerültek.
Ezekről Önnek tehát nem lehet reális képe. De megváltoztathatja, ha meglátogatja Budapesten a Terror Háza Múzeumot.
A zsidóság ügyében pedig kérem, tartsa észben, hogy Magyarország német megszállása előtt (Margaréta terv) mintegy milliónyi zsidó polgár talált menedéket országunkban. Ma pedig Európában Magyarországon él a legnagyobb zsidó közösség, békében és nemzetünk szerves részeként.
Tudnia kell, hogy az elsők voltunk, akik 1956-ban szembeszálltunk, és rövid időre meg is szabadultunk a szovjet despotizmustól. A világ pedig magunkra hagyott. November 4-én így a szovjetek le is verték a forradalmunkat. Több mint negyven évvel később viszont volt bennünk annyi erő és „kurázsi”, hogy vértelenül széttörjük a kommunista szorítást. Ezzel elindítottuk a többi ország felszabadulását a szovjet uralom alól, és jelentős mértékben járultunk hozzá a mai Európa kialakulásához.
Ne feledje, hogy az 1956-ot követően a véres megtorlások elől menekülők jelentős része később a tudományok, a művészetek, a kultúra vagy akár a sport világhírű képviselőjévé vált. Ők nem összehasonlíthatók a mai migránsokkal, akiknek még a szocializálásuk és beilleszkedésük is megoldhatatlan.
Ismerje meg a magyarok értékeit és tehetségét. Keressen példát a magyar szentekre, a magyar Nobel-díjasokra, zenészekre, feltalálókra, olimpiai bajnokokra és más kiválóságokra. Mindezekért: Tanúsítson teljes tiszteletet Magyarország iránt!
Jegyezze meg kérem báró Lámfalussy Sándor nevét! Olvasson az életéről, mert ő az, akit az „euró atyjának” szoktak nevezni.
A vallásszabadságról jusson eszébe a Tordán 450 éve született proklamáció! Szent István királyunk óta Magyarország a keresztény Európa részévé vált. Nem a mai Európa értelmében, amely nem vállalja keresztény gyökereit.
Ne feledje, hogy a tordai ország-gyűlés 1568-ban készült proklamációja volt az első, amely kimondta a vallásgyakorlás szabadságát Európában az akkor honos (katolikus, lutheránus, református és unitárius) vallások vonatkozásában.
Legyen hű Robert Schumannak, Európa szellemi megalapítójának alapvetéseihez. Ő így vélekedett a demokráciáról, és azt szigorúan a kereszténységhez kötve értelmezte:
Könyvében (Pour l’Europe) kifejti, hogy soha Krisztus előtt nem léteztek a demokrácia olyan követelményei, mint az ember méltósága és annak sérthetetlensége, az emberi szabadság, amelynek mindenkire érvényes kereteit a jog adja és a baráti szeretet gyakorlása mindenki iránt. Ezért kötődik a demokrácia doktrinális és időbeli értelemben a kereszténységhez.
Azt is leírta, mivé is válhat a demokrácia, ha – mint manapság – elszakad a kereszténység eszméitől. Így figyelmeztetett: „A demokrácia vagy keresztény, vagy pedig nem létezhet – mert akkor saját karikatúrájává válik, és átfordul anarchiába és zsarnokságba.”
David H. Price Schuman Project című elemző művében a tagállamok szerepéről, példaképpen Portugália esetében a következőket írja: „A saját történelme, kultúrája és tevékeny munkássága és intelligenciája révén járulhat hozzá hatékonyan Európához, a többi tagállamhoz hasonlóan.”
Európai politikusként ismernie kell az alapjogi berendezkedés gyökereit Európában. Amikor Magyarországgal kapcsolatban az alkotmányos berendezkedést bírálja, jusson eszébe az Aranybulla nevű ediktum, amelyet II. András királyunk vezetett be 1222-ben. Ez volt a második példa Európában, hogy egy monarchia hatalmát alkotmányosan korlátozzák, csak az 1215-ben Angliában kiadott Magna Carta előzi meg. Nincs viszont mindegyik tagállamnak írott alaptörvénye, és így azt bírálni sem lehet.
Olvassa el figyelmesen Magyarország Alaptörvényét (2011), legalábbis a Nemzeti Hitvallás című részt. Ez eligazít a magyarországi alapjogi helyzet szellemiségéről, amely a társadalmi és privát életünket szabályozza, és teljes mértékben megfelel Robert Schuman alapvetéseinek.
Alaptörvényünk szerint pedig még Ön sem dönthet arról, milyen kormánya legyen Magyarországnak, mert ez a döntés kizárólag a magyar nép joga, miközben a demokratikus jogaival élve részt vesz a választásokon.
Kérem tehát, fogadja el a Fidesz–KDNP-koalíció harmadik 2/3-os választási győzelmét, mert ez annak a következménye, hogy az előző két kormányzati ciklus lényege a magyarok többségének megfelel.
Végül pedig: Szűnjön meg a gyűlölködés Magyarországgal szemben! Legyen vége a tisztességtelen információk terjesztésének! Senkivel szemben sem, és így Magyarországgal szemben se alkalmazzák a negatív diszkrimináció módszerét, amely Európában tiltott.
Tisztelettel:
Gottwald Péter,
az MTA köztestületi tagja
(forrás:magyarhirlap.hu)
GY. M.
