Nyílt levél
Ursula fon der Leyen (EB elnök), D. M. Sassolini (EP elnök) és A. Merkel kancellár hölgyek részére
2020 nyarán az Európai Tanács tagjai – tekintettel a korona járványra is –, a hétévi költségvetés és az Unió által felveendő kölcsön kifizetési elveiben megegyeztek. Ezen egyesség végrehajtását napjainkban az Európai Parlament és A. Merkel kancellár asszony zátonyra futtatta. Mindezek alapján leszögezendő az, hogy a gazdaságok működtetéséhez szükséges források késedelmes kifizetése, avagy elmaradása tekintetében Magyarországot és Lengyelországot – a vétó előzetes bejelentése miatt – felelősség nem terheli. A felelősséget azok a politikusok viselik, akik a nyáron kötött egyességhez – a megállapodást kötő miniszterelnökök hozzájárulása nélkül – utólag feltételeket csatoltak. Nevezetesen a jogilag definiálatlan „jogállamiság” fogalmát. E körbe tartozik különösen az ellenőrizetlen bevándorlásnak és az illegálisan bevándoroltak szétosztási mechanizmusának kötelező elfogadására, mely cselekmények a magyar jogrenddel ellentétesek.
A „patthelyzet” feloldása céljából a következő javaslattal élek. Azon országok, melyeknek demográfiai vagy gazdasági okokból szükségük van bevándorlókra, létesítsenek légihidat, avagy gondoskodjanak személyszállító hajókról. Ez egyúttal mentőöv lehetne a bajbajutott légitársaságok és a személyszállító tengerjáró hajókat üzemeltetők számára. Javaslatom előnyei: a bevándorlók nem kerülnének életveszélybe a tengereken; a bevándorlók nem kényszerülnének emberhez méltatlan módon vándorolni és élni hosszú hónapokig, esetenként évekig; a bevándorlók nem dúlnák fel az útjukba eső országokat, és nem terjesztenének betegségeket; a bevándorlók jelentős összeget tudnának megtakarítani, pénzük nem az embercsempészeket gazdagítaná; Magyarország és a déli államok pedig jelentősen csökkenthetnék a határvédelemre fordított kiadásaikat. Ehhez persze a bevándorolni szándékozóknak vízumra lenne szükségük. Az, hogy a nyugati, minket sorozatosan elmarasztaló államok a bevándorolni szándékozóknak a vízumot tömeges mértékben megadnák, avagy nem, rögtön tiszta helyzetet teremtene. Világossá válna az, hogy mely országok akarják ténylegesen a tömeges bevándorlást, és melyek azok, amelyek nem, csupán pajzsként használják Magyarországot. Soros György azon érvelése pedig, hogy minden gazdasági bevándorlót humanitárius okból be kell engedni, álságos. Ez egyrészt a jobb életre vágyok tömegének nagyságrendje miatt lehetetlen, másfelől a harmadik világból történő tömeges bevándorlás erőforrás elszívásnak fogható fel. Az Unió határához ugyanis csak a viszonylag jómódú, tájékozott és mozgékony emberek tudnak eljutni, akik nélkülözhetetlenek lennének otthon, saját országuk felemeléséhez. Az igazán szegények pedig otthon maradnak, egyre reménytelenebb helyzetben. Ezzel lehull a lepel Soros Györgyről, mint filantrópról. Segíteni pedig úgy célszerű, ahogyan azt Magyarország teszi, erejéhez mérten. Az ínséget szenvedők hazájában, a Hungary Helps program keretében.
- 12. 03.
B.P. ny. erdőmérnök
