Elég az LMBTQ nyomulásból!
Az egyik központi téma manapság a „szivárvány-család” kifejezés letuszkolása a magyarok torkán. Nem kéne hagyni, hogy a szivárvány, illetve család fogalmakat -ugyanúgy, mint például a régebben még világos pozitív értelmű meleg fogalmat- a halál-kultúra aktivistái belerángassák a mára már közel 100-féle nemi identitást (esetenként perverziót) jegyző gender fogalomkör moslékába! Hiszen mind a szivárvány, mind a család régi transzcendens töltetű magyar szavak, fogalmak, melyek megérdemlik a védelmet.
A szivárvány az egyik legszebb bibliai jelkép, amely a Vízözön óta emlékeztet az Isten és az ember között kötött megszentelt szövetségre. Ezért tehát a gender gyűjtőnévvel jelzett (a zsidó-keresztény kultúrkörben mélyen elutasított) szexuális beállítódások leírásába a szivárványt belekeverni olyan szintű blaszfémia, mint reverendában pózolni a homoszexuális-parádén, azaz ép lelkületű ember számára elfogadhatatlan és botrányos.
A család alapfogalmát a magyar nemzet fennmaradását célzó Alaptörvény pedig úgy definiálja, mint az egy férfiból és egy nőből, illetve az őket összekötő szerelmi kapcsolatból megszülető gyermekekből álló, évezredek óta a világ minden táján védett és megszentelt, együttélési formát, melyet élesen el is kell határolni minden más együttélési formától. Mindenki maga dönt, hogy elfogadja, avagy elveti az „Istentől rendelt” (azaz több vallásban önálló szentségként is méltatott) hagyományos családként elfogadott együttélési módot. A döntés szabad, és az is jól érezheti magát az LMBTQ paletta bármelyik szegmenséből vett partnerével egy „ultraliberális” értékrendű kapcsolatrendszerben, aki elveti a tradicionális család modelljét, csak ezt az elutasítási aktust ne nyilvánosan gyakorolja. Ám ezen a területen nincs helye mismásolásnak, választani kell! Vagy a fentebb definiált egy férfi plusz egy nő alapú (Ádám-Éváig visszavezető) család, vagy a gender palettáról bármi más. Mivel ez a döntés igen vagy nem, azaz bináris jellegű, a gender választása értelemszerűen zárja azt ki, hogy egy LMBTQ háttérre alapozott kapcsolatot bárki is családnak akarjon nevezni. Már csak azért se, mert a hagyományos család a felek holtig tartó elköteleződését jelenti (ami még a mai rohanó világban is rendre jelent 10-20 évet), míg a a statisztikák szerint egy gender kötelék 3-5 évnél aligha hosszabb (és itt még szó sem esett a szabadosság végleteit megjelenítő gender-orgiák lélekromboló alkalmi együttléteiről).
Összegezve a fentieket úgy vélem tehát, hogy a „szivárvány-család” kitételt sürgősen el kéne felejteni, hogy megszentelt fogalmaink kiforgatásával és besározásával ne mérgezze tovább a köztudatot. És ha már végképp nem lehet a hálószobák intimitásába visszaparancsolni az LMBTQ értékrendű kapcsolatokat, szerintem az e fogalomkör alá eső ügyek leírására a „gender-kötelék” lehetne a legjobb kifejezés, mely biztosan nem kirekesztő vagy megalázó senkire nézve sem. Benne a gender előtag jelzi az LMBTQ alapállást, míg a kötelék utótag (hasonlóan a kötelék-repülés vagy a kötelék-ugrás kifejezésekhez) a részt vevő felek egyenértékű összetartozását jeleníti meg. Ám mindebből nyilvánvalóan következik, hogy ilyen rendszerben más minőségű szereplő részvétele értelemszerűen kizárt! Ugyanúgy, amint egy helikopter kötelékben sem repülhet egy jet-gép, úgy egy felnőtt gender pár kötelékében sem lehet jelen egy olyan fiatalkorú gyermek, akinek ehelyett százszor inkább egy rendesen dotált, konszolidált profi nevelő-családnál lenne a helye!)
- március.
Dr. H. B.
