A katolikus, azaz egyetemes egyház Jézus egyházaként jött létre apostolainak cselekedetei nyomán. Luther Márton fellépése után a Bibliát és az egyházat kezdték különféleképpen értelmezni, így jött létre a számtalan immár protestáns egyház, és ez a mai napig tart. Luther érdeme, hogy a kezébe adta az embereknek a Bibliát, és meghirdette a vissza a Bibliához elvet. Ez azonban kétélű fegyver, mert ettől kezdve mindenki úgy értelmezi a Bibliát, ahogy akarja. A nagy történelmi protestáns egyházak megmaradtak az Ige igaz hirdetésében, ezért is lehet manapság ökumenikus napokat tartani. Azonban a gomba módra szaporodó szabad kis gyülekezetek ige értelmezésére jellemző, hogy valamit túlhangsúlyoznak, mást elhallgatnak a Bibliából. Másik negatív hatás, hogy a reformáció óta a katolikus egyház, támadás alatt áll, a vád pedig a bálványimádás. Tényleg bálványimádók a katolikusok?

A vádak sora a képek, szobrok elvetésével kezdődött, a Bibliára való hivatkozással. „Ne faragj magadnak képmást semmiről, ami fönn az égben, lenn a földön vagy a föld alatt a vízben van!” (Mtörv5,8). A katolikus templomokban azonban a mai napig ott vannak a képek és a szobrok az apostolokról, a szentekről, Máriáról, az Evangélium eseményeiről és a feszületen maga Jézus Krisztus szobra függ. A bálványimádatot kiáltók elfelejtik, hogy a Biblia születésének korában, az emberek nagy része írástudatlan volt, egyrészt ezért alakult ki az Evangélium képi megjelenítése a templomokban. A képek alapján mindenki értelmezni tudta, a megtörtént eseményeket. Másrészt, amikor ez a parancs adatott Isten által, még híre hamva sem volt az Evangéliumnak, Isten még csak készítette a „választott népet”, hogy belőle megszülethessen a szentséges Szűz, a szeplőtelen Szűz Mária, aki életet adott Isten Fiának, Jézusnak a bűntelen Megváltónak. Harmadrészt Isten parancsa a bálványimádat ellen, a választott népet körülvevő pogány népek politeizmusáról szólt, akik maguk faragták isteneiket. Házi isteneik voltak, akiknek szobrait kézművesek készítették, vagy maguk faragták és őket imádták. Ezt a nyilvánvaló „nem létező istenek” bálványimádatát tiltotta meg Isten, nehogy a „választott nép” utánozza őket. Megesett, hogy utánozták, ismerjük ezt a bibliai történetből, amikor Jakob felesége Ráhel elhozta a házi isteneket Lábántól. Ezért kellett Istennek határozottan megtiltania, hogy csak az egy igaz Istent imádják, és ne vegyenek részt a korabeli bálványimádó kultuszokban. És akkor még nem beszéltünk Egyiptomról, ahol csúszómászókat, madarakat, macskákat is istenekként imádtak. A „választott nép” rabságban élt Egyiptomban hosszú ideig, ezek a kultuszok is hatottak rájuk. Erre is találunk utalást a Bibliában. „A halhatatlan Isten fönségét fölcserélték a halandó ember, a madarak, a négylábúak és a csúszó-mászók képmásával”.(Rom1,23) Erről beszél Isten, és nem az Evangélium szereplőiről, így az egész bálványimádat vádja hamis.

A katolikusok tisztelik Máriát, az istenanyát, aki mindig Fiára mutat. Soha nem imádták azonban istennőként, mert akkor lenne igaz a bálványimádat vádja. Az Evangéliumban nem domborodik ki igazi jelentősége, szerényen a háttérben áll. Sejteni véljük Isten szándékát, amire utal is Emmerick Anna Katalin, hogy ez szándékos volt, nehogy istennőként imádják, és háttérbe szoruljon a Fiú, aki megváltotta a világot. Mária a leghatalmasabb védőszent, így tiszteletének elmulasztása nagy hiba. A magyaroknak pedig különösen is tisztelniük kell, mert István királyunk, mint tudjuk, neki ajánlotta országunkat. Többek között, ezt jelenti katolikusnak lenni, hogy a helyén tisztelik Máriát, a Megváltó édesanyját.

Másik dolog a szentek tisztelete, amit a reformáció szintén elvetett. A Szentírás utal rá, hogy a szentek sokat imádkoznak értünk a mennyben. A „szentek imádságairól” olvashatunk a Jel5,8-ban. Életrajzi könyveikből tudjuk, hogy már életükben sok csodát esdtek ki Istentől és fogadalmat tettek, hogy a mennyből még többet fognak segíteni. Ők azok, akik életüket Istennek áldozzák már itt a földön és sokak számára esdnek ki örök életet önfeláldozásukkal, imádságos, önmegtartóztatásukkal. Illik tisztelni őket, ezt teszik a katolikusok.

A katolikus egyházban van a szentségek és a hit teljessége. A protestánsok, csodálatos tüzes beszédeket mondanak Jézus Krisztus megváltó tettéről, ám az Úrvacsora csak megemlékezés. Isten szentségi jelenlétét elvetették, ami a katolikusoknál ott van az Oltári szentségben. Bizonyára nem véletlenül veszett el a szövetség ládája, ami tartalmazta az isteni jelenlétet. Aki illetéktelenül nyúlt hozzá meg is halt, az Ószövetség szerint. Ám Jézus színrelépése után, már a szövetség ládájára nem volt szükség. Jézus volt maga az Isten az emberek között. Majd pedig mennybemenetele után átment az egyházba Isten jelenléte az Oltári szentségben. A katolikus pap az átváltoztatás után, az ostyában adja oda a híveknek. Itt valóban jelen van Jézus, mindenki magához veszi áldozáskor. A Szentmise során bűnmegvallás van, de ajánlatos gyónni előtte, bűnben élő nem veheti magához. Azt a protestánsok is hiszik, hogy bűnös ember saját ítéletét eszi az Úrvacsorán. Sok katolikus fel sem fogja, milyen megtiszteltetésben van része katolikusként. „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van és én föltámasztom az utolsó napon.”(Jn6,54) Sőt: „Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az énbennem marad, és én őbenne.”(Jn6,56)- olvassuk a Szentírásban. Sokan, tisztátalan kézzel fogják meg, a sok kézfogás után. Amikor a „legyen békesség közöttünk” elhangzik, ugyanis mindenki megfogja a körülötte lévők kezét, és még ki tudja mit fogdosott meg, mielőtt a templomba ért. Ezért az jár el leghelyesebben, aki szájba áldozást kér, a pap felszentelt kezéből. Az egyik szent beszámolója szerint, a katolikus pap felszentelt keze, még a másvilágon is világít.

Ezen kívül, ott van a katolikusoknak a Tabernákulumban őrzött Oltári szentség, amiben Isten van jelen. Ebben is itt található Isten szentsége, és nemcsak az Ige, a katolikus templomban. A karizmatikus mozgalom felerősítette a Szentségimádást, így a katolikusok rendszeresen Isten jelenlétében lehetnek. Ez más vallásban nincs jelen.

A katolikusok rendszeresen imádkoznak és böjtölnek mások lelki üdvéért, megtéréséért, hazánkért. Ugyanakkor nem feledkeznek meg a tisztítótűzben lévőkről sem, meghalt családtagokról, barátokról. A katolikus hit szerint ugyanis, szinte mindenki először a tisztítótűzbe kerül, mert lehetnek meg nem bánt, fel nem ismert bűnei, amit így Jézus nem tudott megbocsájtani. Tisztátalan lélek pedig nem kerülhet a Szent Isten színe elé. Így haláluk után Szentmisét mondatnak értük, és szabadulásukért imádkoznak és böjtölnek.

Mindez tükrözi, mit jelent katolikusnak lenni.

https://hungaryfirst.hu/cikkek/2023-10-08/mi-az-hogy-katolikus