Mindenkori köszönet a szívből és lélekből jövő lelkiismeretességedért, ami mindig jelzi a hazánkra leselkedő veszélyeket és aggodalmakat.
A múlt heti népszavazás eredménye a „félig üres – félig tele” tipikus esete, mert nekünk kevés a 41%-os NEM, ugyanakkor számszakilag nem semmi a 3.3 milliós támogatottság sem. Választás- és kampánytechnikailag hatalmas plusz merítési lehetőség az az 1 – 1.2 milliós plusz kiállás a feltett kérdés mellett /azért nem mondom, hogy Orbán mellet, mert nem egy embert ismerek a környezetemből, akik nem Orbán hívők – sőt! … – de azt mondták, hogy ez most nemzetvédelmi sorskérdés. Na ez az a „tartalék bázis”, akikkel mindenképpen kapcsolatot kell találni, /pl. rendezvények, stb./ és folyamatosan ápolni.
Az igazi gond a bojkottálok illetve a bizonytalanok agyállapotával van. Te aki aztán igazán érted a média ki -és besugárzó hatalmának káros hatásait, bizonyára el tudod fogadni azokat a téziseket, amiket az alábbiakban próbálok majd rendszerezni.
Ezek olyan tényezők, amik megkerülhetetlenek, és magyarázattal szolgálnak, hogy miért tartunk ma ott, ahol tartunk. Mert olyan időszakhoz érkeztünk, ami tipikus válaszút.
Alakulhat még jól is a jövőnk /40 %/, de rossz irány esetén nagyon rosszul is /60%/.
A mai ember és környezete „szem vagy a láncban…” vergődik.
„Elérni, megfogni, befolyásolni, megtartani!” Ez a szisztéma sor két térben mozog; a „hírérzékenység” és a hihetetlenül gyors technikai fejlődés. Előbbi esetén azért, mert már sokan megtapasztalták, hogy az ő sorsuk is hozzácsatolódik a nagy hatalmi játszmákhoz.
A informatikai – digitalizációs bumm pedig azért, mert az egyén munkájában és ügyintézéseiben ma már ezek megkerülhetetlen eszközök, és a környezetük is mind ezt inspirálja.
A liberális világmédia dolga pedig annyi, hogy minden nap feltöltse ezt a két döntő dimenziót a saját ideológiai tartalmával! A mi oldalunk problematikája pedig annyi, hogy pénz szerezzen /még kétes eszközökkel is/ a lejárató és ócsárló értelmezések ellensúlyozására. Sajnos ezen a területen még mindig csak követő magatartásra vagyunk kényszerítve. Ma még csak „kampányidőszakban” vagyunk aktívak, a mindennapok bajnoka azonban ma még az ellenzék.
Mert mi is a mai helyzet?
- Az un. háttérhatalmi erőközpont / 30 család/, most már nyíltan is a színre lépett.
- Ezzel párhuzamosan kezd kiterebélyesedni az új világvallás; a vallástalanság.
- Ebből mára már kialakult az új küzdelem; az érték –és kultúrháború.
- Átalakul a jobb és baloldali felosztás, ami globalisták vs. szuverénisták párviadalt eredményez. /Pedig a megoldás már megint a kettő között lenne, ha okosan és egymást jól organizálva szerveződne. Vannak globális feladatok, és vannak annak lokális alapjai./
- Az „Offshore” bázisok felszámolása, valamennyi tulajdonos nevesítése, és adóztatása nélkül a döbbenetes tőkekoncentráció megállíthatatlan, ami elszívja az erőforrásokat a segítségre szorulóktól, illetve a jobb életszínvonalra való törekvéstől.
- A közösségi tudatot fejleszteni kell a nihilizmus és az egyéni önzőség ellenében, ami már megint média, azaz pénz kérdés.
- Az emberi humánum felsőbbrendűségét és előbbre valóságát, mindenhol érvényesíteni kell a pénz mai diktatúrájával szemben.
- A múlt, a történelem sokoldalú és érdekes napirenden tartása azért fontos, mert csak ezek alapján lehet a mai valóságot reálisan megítélni. és felelősségteljes jövőt tervezni.
Nos e fenti pontokból – megkockáztatom Lacikám, – az „otthon szavazok” semmit sem értenek, és azért nem, mert érdeklődés hiányában RTL-es hangulatban töltik az estjüket, és kizárólag olyan „sütiket” fogyasztanak, amik napi 24 órában adagolják az Orbán fóbia éltető elemeit.
Hány éve már, hogy „ez a harc lesz a végső, csaak összefogni háát, és nemzetközi véééé lesz, holnapra a világ!”
Utazzatok csak egy kicsit metrón, buszon, villamoson! Láthatjátok, hogy szinte az összes fiatal, de főleg a lányok, csak csetelnek, megy a pokemon vadászat, mindenkinek a fülében egy „lehallgató berendezés”, cuppannak a boulevard hírekre, bulizás szervezése minden este, és a komoly dolgok elleni menekülés.
Mert gyökértelenekké váltak, csak az egymáshoz való igazodás számít, és a baráti körük kialakítása is döntően a trendi-követés következménye. Soha életemben ennyi kövér fiatalt és felnőttet /cicanadrágban!/ korábban nem láttam. Testnevelés órán pedig hátrakörzés esetén hanyatt esnek, – ez nem vicc! – és egy-két mellsőfekvő támasz után pedig beverik az orrukat. Ez sajnos a mai utánpótlás többség.
Hatalmas tisztelet a kivételeknek! Ugye érted, hogy ez csak kitartó, sziszifuszi munkával javítható.
Itt a feladat mindenkinek, családon belül és kívül!
Tisztelettel és szeretettel; T.Zs.