A szemeket kell figyelni.
A „lélek tükre” pontosabb információkat árul el a médiában megszólaló politikusokról; mint a leggondosabban fölépített mondatok. Aki jól olvassa a szemek üzenetét, annak feltárul a profi kommunikációs módszerek mögé rejtett valódi arc, amit az alany mindenáron titkolni igyekszik.
Az Együtt 2014-PM leendő pártvezetőinek tekintete is sok mindenről árulkodik.
Vegyük például Bajnai Gordon szemrebbenéseit. A politikusként és gazdasági szakemberként egyaránt leszerepelt hajdani miniszterelnök minden hazug mondat és csúsztatás, vagy kellemetlen kérdésre adott kitérő válasz után pislog egy jellegzeteset.
A szövetség marihuána nagykövetének is nevezhető másik vezetője Juhász Péter ellenkezőleg: szemrebbenés nélkül, hosszú perceken át, megállíthatatlanul nyomja hazugság monológjait, amelyeket – mint személyesen is tapasztaltam- a legkevésbé sem befolyásolnak a valóság makacs tényei. Nyilván épp ez a cél, hiszen szemlátomást hatékonyan függetleníti magát a kérdésektől ugyanúgy, mint a külvilág egyéb ingereitől. Lélegzetvételnyi szünet, pillanatnyi gondolkodási idő nélkül, folyamatosan löki a kamerába az előre betáplált szövegáradatot.
A szemkontaktus-elemzésből ne hagyjuk ki a következő „nagy szem”- et, Szigetvári Viktort sem. Ő „szemmel ver” mindenkit, aki kérdezi, vagy akivel vitázik, ugyanakkor hermetikusan zár. Úgy is mondhatjuk: belőle sem lélek, sem szellem „nem jön át” csakis az érzelemmentes, jéghideg racionalitás. Azt próbálja minél intenzívebben sugározni, hogy az igazat, csakis az igazat, az egyetlen lehetséges igazságot mondja – mármint annak az igazságát -, aki őt alkalmazza. Napóleoni könyörtelenséggel nyomul, és próbálja letarolni vitapartnereit, akik azt képzelik, hogy az övén kívül más véleménynek is létjogosultsága van.
Tanulságos a szembenézés ezzel a három politikussal. Az ember elkezd átlátni a szitán.
Bajnai Gordon kilenc hónapos – dicsőnek nem mondható – kormányzása alatt fő tevékenységként az ország nyakába akasztott IMF-hitellel gazdálkodott. Sajnos elkövettük az a hibát, hogy a hitel eltapsolása közben nem néztük a kezét, márpedig aki előre tudja, hogy csak pünkösdi királyságot kapott, annak a keze gyorsan jár az „itt a piros, hol a piros” játék mintájára, s ez a mi bőrünkre ment.
A „piros” – az IMF-hitel – ugyanis a baráti bankok konszolidálására és a megelőző kormányzás következtében beállt csődhelyzetből való kimenekülésre ment el. Vagyis a pénzügyi mentőöv legfőbb eredményeként Bajnai további egy évre biztosította a valójában már régen bukásra ítélt szocialista-liberális uralom fenntartását.
És most mit látunk? A családi „Bajnai –vállalatok” csődjének és felszámolásának Hajdú-Bét -es nagy mestere, a csaknem ezermilliárdos lakossági megszorítások végrehajtója-politikustársává előlépett kampányszakértőjével karöltve nem átallja nyíltan hirdetni, hogy vissza kell lépni a 2010 előtti időszakba, vagyis korszakvisszaváltást sürget ( elhangzott a HÍR Tv Versus című műsorában).
De vajon miért? Annyira jó volt az nekünk? Szó sincs róla.
Nekik volt jó.
Annak a hatalomnak, amelyik két hosszú választási cikluson át sikeresen gyűrte maga alá a manipulált népet.
Igen, az Együtt 2014-PM, ahogy eddig, ezután is úgy kormányozna, mint régen. Mint egy pártszövetségi tulajdonban álló, nyereségérdekelt magáncég igazgatótanácsa. Az általa dirigált „kvázi-részvénytársaság” lenyelné az ország javait, a szavazó polgárok pedig nyögnék a magáncégekbe vándorolt vagyon pótlására fölveendő új IMF-hitelek uzsorakamatait. Közben a nemzetközi elismertség is új irányokat venne, hiszen boldog bank- és multi cégvezetők ünnepelnék egymást a magánzsebekben jelentkező csodás gazdasági eredmények okán.
És látnánk csodát, újra eljöhetne a békés aranykor, az Európai Unió szocliberális oldala is megnyugodna, támadások helyett vállveregetések következnének, akárcsak az előző kormányzás idején. Az a mellékes tény, hogy az akkori kormány majdnem annyiszor verte át az uniót, mint a hazai választópolgárokat, újra közömbössé válna, és látványosan csökkenne a demokratikus értékek iránti elkötelezettség, nem beszélve a szociális érzékenységről.
Ne felejtsük el, hogyan csaptak be minket.
Csak a szemeket figyeljük, amikor a szemenszedett hazugságokat halljuk.
És ne legyenek kétségeink, ha az eddigi módszerek nem vezetnek eredményre, van más is a tarsolyban. Például gumilövedék.
