MA EURÓPA NEMZETEINEK ÖNVÉDELME A TÉT

Európának minden eddiginél nagyobb szüksége van a keresztény kultúra megerősítésére. Erős Európát szeretnénk és egy jó irányba tett lépés az európai polgári kezdeményezés intézményének az újragondolása – olvashatjuk a csütörtökön elfogadott EuCET zárónyilatkozatában, amely a káros föderalista, sőt szuperföderalista törekvések megakadályozását és a civil önvédelem képviseletének hangsúlyozását tartja fontosnak kiemelni. A most megszületett fontos platform, az EuCET az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanács Európa nemzeteinek az önvédelme érdekében alakult.

A csütörtöki konferenciát követően a zárónyilatkozat elfogadására, amelyet egyhangúlag hagytak jóvá az egybegyűltek, ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivőjének összefoglalója után került sor.

Ezen a napon kora reggeltől tizenöt ország civil szervezeteinek a képviselői, illetve szellemi honvédők gyűltek össze Budapesten a Benczúr Szállóban a Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány, a CÖKA kezdeményezésére.

Kezdeményezésük célja, fogalmazott délelőtt nyitóbeszédében Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumának elnöke, hogy hatékonyabban juttassák el az európai civil kezdeményezéseket az Európai Unió szervezeteihez és különösen a döntéshozókhoz. Az EuCET létrehozásának alapjául szolgál az az együttműködés, amelyet a lengyel Gazeta Polska Klubokkal és a határon túli magyar ernyőszervezettekkel közösen ők már 2011-ben Civil Együttműködési Tanácskozásként létrehoztak, melynek keretében tavaly határozták el az EuCET megalakítását.

Több mint hatvanezer civil szervezet 284 milliárd forint támogatáshoz jutott az elmúlt évben és a Nemzeti Együttműködési Alap például az idén csupán pályázatokra 6 milliárd forintnyi támogatást nyújt, amelynek összegét jövőre 7,2 milliárdra emelik. Mindez arról tanúskodik – állapította meg Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, hogy Magyarországon a civil szervezetek élnek és virulnak.

A magyar kormány elkötelezett a nemzetállamok Európája mellett és úgy gondolja, hogy növelni kellene az Európai Tanács hatáskörét az Európai Bizottsággal szemben – jelentette ki a helyettes államtitkár.

Lengyelországból, Franciaországból, Finnországból, Németországból, Macedóniából, Svédországból, Szerbiából, Romániából és Szlovákiából érkeztek vendégek.

Előadásában első határon túli magyarként Romániából Bodó Barna, a Civil Együttműködési Tanács alapító tagja az Európai Unió elbürokratizálódásának veszélyeire hívta fel a figyelmet, arra, hogy az „egy harmincezer eurokratát foglalkoztató bürokratikus gépezet”, amely mindmáig nem alakított ki intézményes kisebbségpolitikát.

Bodó Barna szerint az Európai Unión belül az egyenlőség kritériuma a diszkrimináció tilalmának a gyakorlatban való érvényesülését jelenti ma és a mai helyzetben a kisebbségi jogok kontextusában nem várható jelentős előrelépés! Az Európai Unió feltételrendszere hosszabb távon nem teszi lehetővé a kisebbségi kérdés rendezését, a teljes jogegyenlőséget.

Új intézmények szükségesek, miközben a meglévőket tovább kell fejleszteni, amennyiben az európai identitással és nemzettudattal is összeegyeztethető kisebbségpolitikát kívánunk megvalósítani! – hangsúlyozta előadásában a Temesváron élő politológus, aki szerint „változásra nincs remény, amennyiben a sokak által óhajtott struktúra a nemzetek Európája lesz”. Szerinte változást az hozna, amennyiben ehelyett „a közösségek Európája jönne létre”.

Szlovákiából egyedüliként (a szervezők nem árulták el, hogy az eredetileg tervezett szlovák vendég miért nem vett végül részt a konferencián) a határon túli magyarok közül másik előadóként, és egyben utolsó hozzászólóként Duray Miklós, a 2001-ben megalapított Szövetség a Közös Célokért Társulás elnöke, a közösségszervezés fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét.

Saját életéből felsorakoztatott példákkal támasztotta alá, hogy még a kommunista Csehszlovákia fennállása során is milyen nagy jelentősége volt a közösségi szervezőmunkának, amelyet viszont pont – a szabadság, vagy másként nevezve: a rendszerváltás-rendszerváltozás beköszönte után – „sikerült” a Felvidéken atomizálni! Részben ennek is eredménye az ottani magyar társadalom mai állapota – állapította meg Duray Miklós, aki szerint: „Sajátos, hogy a személyi érdektől mentes közösségi együttműködés, ami a kommunista rendszerben sok fenyegetettség ellenére működött, a demokrácia beköszöntével lefagyott.”

Érdekes volt, ahogy Duray Miklós „a magát a két világháború között kommunistának valló” Fábry Zoltánnak az 1946-os, „A vádlott megszólal” című memorandumára hivatkozva, gróf Esterházy János munkásságát méltató, később a sztálini és csehszlovákiai államterrort megtapasztaló, máig nem rehabilitált alakját megidézve, ugyanakkor a nagyhét első napján fellángoló Notre Dame-székesegyházra is, mint figyelmeztetésre utalva megállapította, hogy a hagyományokat: „újjá, de nem újra és nem mássá kell építeni! A keretet az ezen értékeknek elkötelezett közösség által kell megszilárdítani!” – fogalmazott Duray Miklós.