Ott vásároljunk, ahol azonos minőség mellett, jobb színvonalú kiszolgálással a legjobb árakat kaphatjuk, nehéz gazdasági helyzetekben pedig szolidáris hozzáállást tapasztalhatunk, üzeni hétfői közleményében Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke.
A magyarországi élelmiszerkereskedelmi láncok megértették, a SPAR biztatása ellenére is, hogy az infláció letörése társadalmunk minden tagjának közös érdeke. A SPAR nem így tett, feljelentette a magyar kormányt az ársapka bevezetéséért.
Ezzel bizonyította, hogy a szegényebb vásárlók érdekeit semmibe veszi, törzsvásárlói jó részét akár pumpolásra is használja.
Tekintve, hogy többi áruházlánc tartózkodott a hasonló megoldástól, a SPAR brüsszeli bírósághoz fordulása azt jelenti, hogy a magyar emberek megélhetési problémáival nem törődött, sőt, gazdasági farkasétvágyát sem akarja mérsékelni.
Az élelmiszervásárlók valószínűsíthető nagy többsége ezt a magatartást elutasítja.
Szakmai körökben is világos, hogy a SPAR Magyarország tulajdonosainak kiváló befektetés volt a magyarországi megjelenés. Ma is az, mert folytatják beruházásaikat.
A SPAR menedzsmentje, úgy tűnt, mintha tulajdonosai előtt próbálta eltusolni, hogy tudása alulmaradt a versenytársakétól.
A gondoskodó államot kikezdeni az álmoskönyv szerint sem előremutató. Elfeledkeztek arról, hogy alkalmazottjaik is olyan magyar emberek, akik családjaik megélhetését biztosítják. Munkahelyüket elhagyva vásárlóvá válnak, így a pénztárcájukban lévő forintjaikat jól kell beosztani. A SPAR-nál kapott fizetéseik bizonyosan az előbbi állítást igazolják.
A rablóprivatizáció könnyű prédát eredményezett a magyarországi piacon. A külföldről beszerzett áruk rövid idő alatt tönkretették a magyar élelmiszeripart. Már csak ezért is lenne mit törleszteni.
A SPAR különös viselkedése, miszerint tulajdonvédelemre szorul, és vagyonát ezért helyezi külföldi kezekbe, igencsak megkérdőjelezhető. Legjobb tudomásunk szerint erőszakos államosítással nem kellett szembenézniük.
Jelenleg ismét feltételezhető, hogy egyes élelmiszer nagy- és kiskereskedelmi cégek az alapvető élelmiszerek brutális drágításába kezdtek.
Így aztán a SPAR is rászolgálhat arra, hogy árubeszerzéseit már az értékesítő partnereknél, az árképzés tekintetében az illetékes hatóságok vizsgálják. Kíváncsiak lehetünk arra, hogy milyen kedvezményeket kapnak visszatérítésként, például reklámra, vagy mennyiségi alapon, amit azonban a beszerzési áraikban érvényesítenek. Így aztán ezen összegek akár már egyenesen az anyavállalathoz kerülhetnek. A SPAR Magyarország árkalkulációi akár már magasabb beszerzési árakról indulhatnak.
A magyarországi SPAR nagykereskedelmi árainak képzése rárakodott árréstömeget eredményezhet, így aztán a kiskereskedelemben érvényesített haszonkulcsok a cég teljes árrés szintjét kevésbé teszik az ellenőrzés számára áttekinthetővé.
A fenntartási költségek esetlegesen indokolatlan nagyságrendje szintén torzíthatja az nyereséget. Az anyaországban érvényesített helybeli SPAR-ok beszerzési árainak összevetése a magyarországival figyelmet érdemelhet.
Civil társadalmunk nehezen érti meg a SPAR Magyarország siránkozásait, viszont a vásárlók orientálásához irányt mutathatnak a magyarországi piacon szereplő versenytársak.
Ott vásároljunk, ahol azonos minőség mellett, jobb színvonalú kiszolgálással a legjobb árakat kaphatjuk, nehéz gazdasági helyzetekben pedig szolidáris hozzáállást tapasztalhatunk.
Legyen olyan az adjonisten, mint amilyen a fogadjisten!
Csizmadia László,
a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke
