Gyurcsányék már a spájzban vannak

Úgy tűnik, a főpolgármesternek megszabják, kinek kell ajándékot adnia. Talán mert saját családjának kell tekintenünk azt a környezetet is, ahonnan kinőtt.

A Miniszterelnöki Hivatal politikai tanácsadójaként funkcionált ugyanis 2002 és 2008 között, ott, ahová elég hamar bepuccsolta magát miniszterelnökként a szemkilövető. Így az egykori politikai tanácsadóra is igaz a mondás: kutyából nem lesz szalonna. Csak úgy kapkodjuk a fejünket a régi, rossz emlékű nevek hallatán, de valamiért mégsem lepődünk meg Szent István szobrának megtagadásán, a rapid béremeléseken, az igazgatósági és felügyelőbizottsági helyek kvótás elosztásán.

Nem újdonság a nemzeti oldal cégvezetőinek menesztése, a Liget-projekt megfúrása, az atlétikai stadion és ezzel összefüggésben az atlétikai világbajnokság esetleges bebuktatása a kapcsolódó, az egész országot negatívan érintő gazdasági és morális következményekkel együtt. Ez utóbbihoz példát viszont nem a múlt, hanem a jelen Y és Z generációjának kozmopolita tagjai adnak a NOlimpia nevű ámokfutásukkal.

Fekete-Győr és társai kétszázhatvanegyezer megvezetett budapesti lakos szavazatával több millió ember vágyát tették semmivé. Olyanokét, akik életkoruk miatt már soha nem örülhetnek saját hazájukban magyar olimpiai sportsikereknek. Így kell köszönetet mondani annak a nemzedéknek, amely hosszú évtizedek alatt kiböjtölte és kiharcolta, hogy a Z generációnak mára fogalma se lehessen arról, milyen is a valódi diktatúra.

Az a diktatúra, amelyet a Fekete-Győrék által semmibe vett generáció a rendszerváltozás után újra megtapasztalt 2006 környékén. Vajon miért nem csodálkozunk azon sem, hogy a NOlimpia után az üzleti, pénzügyi világ sikerembereit, köztük Soros Györgyöt is előszeretettel favorizáló amerikai Forbes magazin a közéleti kategóriában a legtehetségesebb harminc év alatti európai fiatal harmincfős listájába válogatta be Fekete-Győrt. Azt a „tehetséget”, aki mostanság a romániai elnökválasztáson egy korrupcióval gyanúsított román jelöltet támogat a magyar jelölttel szemben, vagy éppen egy meglehetősen zaklatott múltú parlamenti képviselővel járattatja le a horvát parlamentben a magyar kormányfőt.
Így válik láthatóvá, hogy a Z generáció Fekete-Győr-féle részének globalista céljai miképpen simulnak össze a régi kommunista–liberális hatalom képviselőinek eszméivel. Összenő, ami összetartozik. Hogy lesz-e köztük harc a hatalomért,
az a jövő disszonáns zenéje. De a hatalomba fővárosi szinten most visszatérő személyek, no és a gyakran bérmálkozó fővezér fővárosi közgyűlés alakuló ülésén biztosított VIP-helye egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Gyurcsányék már
a spájzban vannak.

A lekváros üvegek mellett felfeszítették a mézes bödön tetejét is, és úgy tűnik, eközben régi elvtársaik új, ifjú barátaikkal együtt egyesült erővel árulják az unió vagy egyik keleti szomszédunk piacán azt, ami nekik nem fontos. A hazát. Az ifjaknál ez új jelenség, míg a régieknél teljesen hiteles. Sajnos az ember gyorsan felejt. Mivel azonban
a régi elvtársak újból akcióba léptek, itt az ideje, hogy tényszerűen emlékezzünk néhány esetre abból az időből, amikor a magyar globalista erők már nem is titkolt vezetője, a bukott miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc áldásos tevékenysége alatt kínlódtunk.

Az államadósság 2008-ban a 2002-es szintről, ami a GDP 55 százalékának felelt meg, 2008-ra 19 000 milliárd forintra nőtt, ami már a GDP 85 százalékának felelt meg. Erre az államadósságra jött rá az elhíresült hitelcsomag: az IMF-től 12,5, az uniótól 6,5 és a Világbanktól pedig egymilliárd eurós hitel.

Ezért a hitelcsomagért kemény feltételeket kellett vállalni: gazdasági szuverenitásunk feladását. Draskovics Tibor – akkori igazságügyi miniszterként – elzálogosította az összes nemzeti vagyont. A nehezét persze a 2010-ben megválasztott polgári kormány nyakába zúdította Gyurcsány, de a hitelcsomag törlesztését az Orbán-kormány 2016. április 6-án már be is fejezte.

A következő hír is 2008-as: „A moszkvai képviselet eladását a legmagasabb szintről irányíthatták” – mondta Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium egykori meggyanúsított államtitkára. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő zavaros módon értékesítette a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet több milliárd forintot érő ingatlanját.

A vevő előbb fizetett, a vételár is előbb érkezett meg, mint ahogy kiírták a képviselet eladását. A magyar államot több milliárd forint kár érhette.

Még mindig 2008: május 26-án a Parlament Nándorfehérvár termében a King’s City ingatlanfejlesztését tárgyalta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Ronald S. Lauder, Itzhak Fisher, Joav Blum, Bárd Károly ügyvéd, Bajnai Gordon miniszter, Markó Andrea, a PM akkori államtitkára, Tátrai Miklós, a Nemzeti Vagyonkezelő vezetője és más balliberális potentátok. A megbeszélésről készült összefoglaló szerint „Gyurcsány Ferenc és a további résztvevők egyöntetűen támogatják a projektet, s támogatásukról biztosították a jelenlévőket”. Így kezdődött a sukorói botrány, amit jól ismerünk. De Gyurcsány ezt is megúszta. „Ma reggel Tátrai Miklós börtönbe vonul. Helyettem” – nyilatkozta 2017 augusztusában.

Gyurcsány már korábban is nagy ajándékozó volt, elsősorban saját magának. A kormányüdülőből kihasított őszödi ingatlant – az akkoriban államtitkárként szolgáló egykori KISZ-es pajtás, Szilvásy György aktív közreműködésével – 1994-ben vette lízingbe az államtól, majd azt egy állami vállalat visszabérelte tőle. A jól bevált technológia szerint véletlenül éppen annyiért, amennyi az éves bérleti díj volt. A futamidő végén aztán Gyurcsány cége maradványértéken megvásárolta a villát.

William Easterly neves amerikai közgazdász egy ország miniszterelnökének a saját országa GDP-re gyakorolt hatását vizsgálva kimutatást készített az adott országra nézve legkártékonyabb, azaz legrosszabb vezetőkről. Gyurcsány bekerült az „előkelő társaságba”, ahova tartozott a hírhedt diktátor, az ugandai Idi Amin vagy a vörös khmer kambodzsai kommunista Pol Pot is.

A listán 17. a kongói Mobutu, őt követi tizennyolcadikként Gyurcsány Ferenc.

E lista szerint tehát a mai ellenzék ajándékosztója a világ 18. legkártékonyabb vezetője.

De emlékezzünk arra is, honnan is nőtt ki Gyurcsány. Az egykori MSZMP vagyonelszámoltatása kapcsán az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a következőket állapította meg: 1988. december 31-én 2641 ingatlana volt az MSZMP-nek, 1990. augusztus 31-re az ingatlanok száma 365-re csökkent. Ennek az elsődleges indoka az volt, hogy nem rendelkeztek 1985 előtti időszakra vonatkozó adatokkal, mert azok például megsemmisültek…

A képzőművészeti alkotásokkal sem tudtak elszámolni. Az adatok szerint 1988. december 31-én 39 926 000 forintnyi érték volt a szervezetnél, 1988. december 31. és 1990. augusztus 31. között a növekedés értéke ebben a vagyoncsoportban 2 372 000 forint volt, míg a csökkenés 38 561 000 forintnyi…

Ugyanilyen jellegű volt a közlekedési eszközök (főként személygépkocsik) állományának változása is az adott időszakban. Az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézete 2004-ben készült összefoglaló tanulmányában a következő olvasható: „Az adatok szerint 12 285 milliárd forint nagyságú induló vagyonnal szemben 6918,4 milliárd forint nagyságú az a bevétel és vagyontömeg, aminek a sorsát – privatizálták, felszámolták – nyomon lehet követni. A vagyon eltűnésének egy részét (10–14 százalék) bizonyos okokkal lehet magyarázni. Ezt is figyelembe véve az induló vagyon csaknem egyharmada (2003-as jelenértéken számolva 4000 milliárd forint) viszont minden jel szerint »eltűnt«.” Elemzők szerint magánvagyonná vált.
Ezek a tények.

Úgy gondolom hát, ideje a spájz ajtaját ácskapcsokkal beszögezni, mert az az ember, akinek saját bevallása szerint az, hogy magyar, nem jelent semmit, újra bedugta a lábát az ajtónyílásba, és mögötte ezrek tolják az ajtót, hogy „felszabadítsák” hazánkat. Mint anno a sztálini hadsereg.

https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20191112-gyurcsanyek-mar-a-spajzban-vannak