Gyurcsány, a kártékony politikus

A pártvezér romboló személyisége sok emberben súlyos lélektani sérüléseket okozott.

Hogy ki kire és miért haragszik, minden bizonnyal egyedi. A haragot, a dühöt, amennyiben az valós és nem csupán gerjesztett vagy megfizetett, számos tényező határozza meg. A hiteles haragnak és dühnek különböző fokai vannak, és általában a mikrokörnyezetünkben történő cselekedetek, szavak, viselkedési formák váltják ki.

De nem tagadhatjuk, hogy túl gyakran történnek olyan történelmi fordulatok, amelyekért nem az átlagember, hanem kizárólag a mániákusan hataloméhes – vagy különböző háttér által vezérelt – politikusok, vezetők a felelősök.

Hogy a „hatalmasok” akár évszázadokra is kiható döntéseket hoznak, nem újdonság. Hogy agresszív, tehetségtelen, igazságtalan dönté­seik, hazugságaik tönkretehetnek, súlyosan megbetegíthetnek embereket, családokat, népeket, nemzeteket, nem kétséges. Természetesen nem csupán a közelmúlt történelmének eszelős döntnökeire, Sztálinra, Hitlerre, Rákosira, Ceau­sescura igaz az állítás.

A neves pszichológus, Bagdy Emőke a következő véleményt vallja: „Jelen világunk a hideg ész logikájára épül, nem törődik emberi mivoltunkkal. Az érzelmeket, a szociális érzékenységet nem becsülik eléggé, így ezek az értékek elsatnyulnak. A sérültek országa vagyunk, sokakat kínoznak stressz­betegségek, szorongás, depresszió, tarolnak a szív- és érrendszeri zavarok. Az érzelmektől sérülünk, s ez nemcsak költői hasonlat, a tudósok is igazolták. Egy-egy érzelem azután önt el minket, hogy az adott érzés biokémiai koktélját előállítja a szervezetünk.”

„Az ellenségesség érzetét kiváltó molekulák például a szívkoszorúérben landolnak, s ha ez gyakran történik, beteggé teszik e fontos szervünket. A magunkban hordozott düh és harag ugyancsak keresi a maga fogadósejtjeit, s ha túl sok ömlik szét ezekből az érzésekből, éppúgy kárt okoznak, mint a pusztító árvíz. A sejtkárosodás pedig rákhoz vezethet.”

Láthatjuk tehát, hogy azok a kóros hatalmi játszmák, amelyek eredendő, Isten teremtette emberi mivoltunkat, nemzeti gyökereinket, hitünket, vallásunkat, megélhetési lehetőségeinket, sziszifuszi munkával épített karrierünket, ezáltal jövőképünket semmibe véve, hazánkat kirabolva, szemünkbe hazudva, tisztességünket megkérdőjelezve, önös hatalmi érdekektől vezérelve vagy az öntömjénezés agyat bomlasztó mámorától elszállva folynak, károsak az emberre.

Beteggé tesznek, megölhetnek anélkül, hogy felfognánk, mi is történik szervezetünkben, milyen hatalmas indulathullám, harag, elkeseredés fojtódik le a tudatalattinkban.

A jelen egyik, magyar emberek millióit haragba, dühbe kergető, így lelkileg és testileg is megbetegítő országvezére hazánk miniszterelnökeként 2004 és 2009 között regnált, kivívva a rendszerváltozás utáni időszak legelutasítottabb és legnépszerűtlenebb politikusa megtisztelő címet. Hát persze, hogy Gyurcsányra gondolok.

Ő már sokunk számára bizonyította alkalmatlanságát, kártékonyságát, maffiamódszereit, embertelenségét. Hazugságai bejárták a világot, mint annak idején a kommunizmus kísértete. Az elévült adócsalási ügyek, a szemkilövetések, a hazugságcunamik, országunk trágár gyalázása, a parlamenti pojácatánc, határon túli testvéreink megalázása csak apró-cseprő botlások ahhoz képest, amit országunk gazdasági romba döntése terén művelt.

William Easterly neves amerikai közgazdász csapatával nemrég olyan kutatást végzett, amelyben azt elemezte, hogy egy adott időszakban egy ország miniszterelnökének, döntéshozójának működése hogyan hatott az adott ország GDP-jének alakulására. Módszereik érdekesek, de nem feltétlenül az átlagos olvasó érdeklődésére számot tartóak. Eredményeik annál inkább.

Mint tudjuk, a GDP egy ország adott időszak alatti egy főre eső bruttó hazai termelésének mérőszáma. A kutatók különböző adatbázisokat vettek alapul, például a Világbank vagy a Penn World Table GDP-t mérő adatait, majd táblázatokat készítettek az adott országra nézve legkártékonyabb, azaz legrosszabb huszonöt vezetőről.

Az egyik listán első a hírhedt diktátor, az ugandai Idi Amin. Tizenegyedik a kambodzsai kommunista Pol Pot, tizenhetedik a kongói Mobutu – és előkelő, pontszerző helyen őt követi tizennyolcadikként Gyurcsány Ferenc. Vagyis Gyurcsány a világ 18. legkártékonyabb vezetője egy hivatalos adatfeldolgozó szervezet értékelése alapján. Még Mao Ce-tung sincs olyan kártékony, mint Gyurcsány, hisz ő „csak” huszonkettedik a listán.

A mi Gyurcsányunk hatása a magyar gazdaságra átlag 1,5 százalékos GDP-csökkenést hozott országlása alatt. A mi kártevőnk az államcsőd szélére sodorta hazánkat, majd az IMF, a Világbank és az Európai Unió Központi Bankja rabláncára verte. Egyidejűleg elzálogosította az összes nemzeti vagyont. Kitörölhetetlen károkat okozott ennek az országnak gazdasági, politikai és erkölcsi téren egyaránt. És most újra hatalomra készül. Ha nem áprilisban, hát négy év múlva. S ha közben puccs kell, már azt is begyakorolta 2004-ben.

Azt állítja Bagdy Emőke, hogy az érzelmektől sérülünk és megbetegszünk. Álljon itt egy, a napokban történt élő példa. Egy onkológiai beteget mintegy kétórás, mélyaltatásos műtétnek vetettek alá. Az operáció utáni ébresztés folyamata – úgy gondolom – az orvosoknak, a műtőszemélyzetnek, a betegnek, no és a hozzátartozóknak is neuralgikus pont. Felébred? Magához tér? Mit mond először? Azt, hogy hála istennek, élek? Vagy hogy köszönöm? Vagy hogy fázom? Bármit, ami életet jelent, és az iszonyatos feszültség feloldását sugallja.

Nos, a mi betegünk kinyitotta a szemét, és az első, majd csaknem fél órán keresztül ismételt mondata a következő volt: „Távolítsátok el Gyurcsányt!” Aztán még olyanokat mondott: „Tudom, mit beszélek, ő nagyon káros. Takarítsátok el Gyurcsányt!” Megállíthatatlanul ömlött a szájából a felszólítás: Gyurcsányt soha többé. A tudatalattijában mélyen elrejtve és elfojtva élt az a düh, elkeseredés, aggodalom, amit az a bizonyos öt és fél év okozott neki és ennek a hazának. Másképpen hogyan történhetne ilyen, kívülről kabarénak minősülő eset?

Csakis úgy, hogy annak a korszaknak a sötétsége, embertelensége, ennek az embernek a viselkedése károsan hatott a nemzet nagy részére, így betegünkre is. A Gyurcsánnyal szemben keletkezett düh és harag biokémiai koktélját a tudat alatt elfojtott érzelmekből felszabaduló szavak hozták felszínre, egy ellentmondást nem tűrő figyelmeztetés formájában.

Hogy ez a történet hiteles, és hogy a figyelmeztetés őserővel bír, nem kétséges. A beteg ugyanis én magam voltam, és a visszafojthatatlanul áradó harag erejét, míg élek, érzem: távolítsátok el Gyurcsányt!

Forrás:
Magyar Idők: https://magyaridok.hu/velemeny/gyurcsany-kartekony-politikus-2887692/