Csata előtt, választás után – a Civil Összefogás Fórum nyilatkozata az Európa nemzeti szuverenistái előtt álló kihívásokról
Az Európai Bizottság idén április elején kiadott közleménye egyértelművé tette, hogy az európai parlamenti választásokat követően a Bizottság újraélesíti politikai fegyvereit, sőt tovább bővítené arzenálját a Brüsszelben renitensként kezelt bevándorlásellenes tagállamokkal szemben. Ennek megfelelően a közleményben a többi közt az áll, hogy az „Unión belüli jogállamiság további erősítése” érdekében alaposabban át fogják gondolni, hogy miként lehet hatékonyabban lefolytatni az Európai Unió szóló szerződés 7. cikkén alapuló, folyamatban lévő eljárásokat. Továbbá ösztönözni kívánják „a legfontosabb hálózatokat és a civil társadalmat, valamint a magánszektort arra, hogy helyi szintű vitákat alakítsanak ki”, valamint a lakosságnak szóló „tájékoztató tevékenységek” kapnának hangsúlyt – innen pedig már csak egy gondolatnyi lépés a Soros-Alinsky módszer nyílt alkalmazása, vagyis a támadás fókuszába került országok alkotmányos belső rendjének felforgatása. Vagyis a jogállam nevében, a jog uralma elleni támadás lehetőségét helyezné kilátásba az EP-választás nyomán legitimációs válságba került junckerista brüsszeli elit.
A bizottsági közlemény érveinek sorában a „nemzeti bíróságok függetlensége”, valamint az Unió pénzügyi érdeke kerül elő jolly jokerként, ezek ugyanis bármikor jól alkalmazhatónak tűnő problémapontok a nemzeti elkötelezettségű kormányzatokkal szemben. A Bizottság leszögezi azt is, hogy más intézményeket és nemzetközi szervezeteket, így például az EBESZ-t vagy a Velencei Bizottságot is még szorosabban bevonnák ebbe a küzdelembe, és nyomatékosan felszólítják az „igazságügyi hálózatokat”, valamint a Brüsszelben kizárólagos civilként jegyzett NGO-kat és a közvéleményt (értsd: a meghatározott médiaarénát és sajtófelületeket), hogy vegyék fontolóra ebben közreműködésüket, mivel a Bizottság még júniusban szeretne visszatérni erre a kérdésre. Vagyis összegzően azt mondhatjuk, hogy a Bizottság egyetlen közleményben visszaigazolta a magyar kormány részéről az elmúlt években megfogalmazott összes vonatkozó kritikát – a Soros-hálózat valóban létezik, s hogy a brüsszeli szakértők siserehada vagy az ottan helyi kirendeltségeket, „hadiszállásokat” fenntartó ún. nem kormányzati szervezetek közreműködői valójában politikai aktorként szolgálnak az újkori népvándorlás válsága nyomán fölerősödött politikai függetlenségi küzdelemben.
Az Európai Bizottság 2019 tavaszán megerősített szándéka ismételten aláhúzza a Civil Összefogás Fórum itthoni és határontúli magyar, valamint európai szövetségesei által évek óta szorgalmazott szellemi honvédő vállalkozás, az idén áprilisban a CÖF – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány kezdeményezésére megalakított Európai Uniós Civil Együttműködési Tanácskozás (EuCET) létrehozásának indokoltságát. Az EuCET kezdeményezésének erkölcsi fundamentuma az, hogy az Európai Uniónak tényleges reformokon kell átesnie, és az uniós döntéshozóknak sokkal inkább figyelembe kell venniük – az EuCET révén remélhetőleg könnyebben Brüsszelbe közvetíthető –nemzeti civil kezdeményezéseket, s legfőképpen a közösségi intézményeknek sokkal inkább tiszteletben kell tartaniuk a nemzetállamok szuverenitását. A mostani uniós választáson a nemzeti szuverenista nagypártok által elért jelentős áttörés – így például a magyar, a lengyel vagy olasz választási győzelmek – nyomán frissült erővel, egy mindinkább elkötelezett és szilárd választói támogatással a hátunk mögött kívánjuk folytatni küzdelmünket a következő nehéz hónapokban, amely küzdelem a Bizottság ígérete szerint júniusban veszi ismételten kezdetét.
Mi, akik nem az Európai Egyesült Államok önsorsrontó és pusztulásba vezető ideológiáját kívánjuk követni, hanem ellenkezőleg, a szabad és független, szuverén nemzetállamok erős szövetségén alapuló Európában hiszünk, valójában az Európai Unió jogelődjének alapítóatyái, vagyis a kereszténydemokrata szellemi elődök, köztük Adenauer és Schuman által megálmodott, a keresztény történelmi-kulturális identitását bátran vállaló Európa integrációs fejlődési irányában gondolkodunk. Hisszük, hogy ma Európának minden eddiginél nagyobb szüksége van a keresztény kultúra és kulturális önazonosság – mint Európa modern szerveződési létformája legfőbb alapjának – megerősítésére, az Európát évszázadok alatt kiformáló közösségformáló civilizációs eszmeiség megvédésére.
Szilárd eszmei talapzatunk, valamint az EuCET és megerősödő európai parlamenti szövetségeseink által is biztosítottan intézményesülő háttér segítségével küzdeni fogunk a brüsszeli önkény és mindenfajta szuperföderalista törekvéssel szemben, valamint a Soros-hálózat által megvalósítani kívánt migrációpárti és kevert népességű Európa létrehozása ellen. Ennek érdekében nekünk is tudatosítani kell minden honfitársunk szemében, hogy mi a küzdelem valódi tétje, és hogy a Bizottság és más uniós intézmények által jogállamisági eszköztárnak nevezett intézményi arzenál – a 7. cikk szerinti eljárástól és a kötelezettségszegési eljárásoktól kezdve az uniós strukturális alapokon át az OLAF-ig vagy az uniós ügyészség tébolyult ötletéig – valójában természetes civilizációs környezetünk drasztikus megváltoztatásának célját hivatott szolgálni. Nekünk elemi kötelességünk, hogy saját kultúránkat megvédjük, hogy ezáltal azt továbbadhassuk a következő generációknak.
Az új Európai Bizottság megalakulása körüli aktuális fejlemények jól megvilágítják az Unió belső intézményes működése körüli alapvető problémákat, így például a csúcsjelölti rendszer egyfajta állatorvosi lova az Unió súlyos reformválságának. A nemzetek jövőbeni Európájában az alapító szerződések szellemének megfelelően, ténylegesen is a nemzeti állam- és kormányfők fórumának, az Európai Tanácsnak a kezébe kell visszaadni a stratégiai tervezés kompetenciáját, vagyis a népfelség elve alapján a képviseleti demokrácia valódi, választott letéteményeseié kell hogy legyen a legfőbb döntési jog! Ezt egészítheti ki a nemzeti parlamentek mind szorosabb bevonása a döntéshozatalba, továbbá a civil és állampolgári kezdeményezések hatékonyabb érvényesülése és a valódi nemzeti civil önvédelem képviseletének biztosítása az egyéni és közösségi polgári akarat erős összefogása révén, Európa őshonos nemzeteinek védelme érdekében.
Ennek jegyében fogjuk harcos elszántsággal képviselni nemzetünk és Európa érdekét!
Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány
(CÖF-CÖKA) vezetősége
