Szíves tájékoztatásul ezúton küldjük a Nemzeti Jogvédő Szolgálat
„Nem az követ el bűncselekményt, aki leveszi, hanem az, aki középületre kirakja a szivárványos zászlót”
című közleményét.
Nem az követ el bűncselekményt, aki leveszi, hanem az, aki középületre kirakja a szivárványos zászlót
– a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) közleménye, 2020. augusztus 18., kiadja: dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető)
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat álláspontja szerint nem valósított meg sem bűncselekményt, sem szabálysértést a Mi Hazánk Mozgalom akciója, amelynek során Novák Előd alelnök társaival együtt augusztus 16-án erőszakmentesen eltávolította a budapesti Városháza homlokzatáról a szivárványos zászlót és azt egy környékbeli kukába dobta. A levétel nem rendbontás, hanem egy olyan jelképes jog- és értékvédő tett volt, amely nem eltulajdonítási célzattal történt, tehát nem is tényállásszerű. Erre figyelemmel a rendőri elfogás és előállítás is törvénytelen volt.
A cselekményről készült felvétel bizonyítja, hogy vélemény-nyilvánítási szabadságukkal éltek. Így kívántak tiltakozni az Alaptörvény által is védett keresztény-nemzeti értékeinket és a közrendet egyre agresszívabban, gyökerében támadó, gyermekekre és fiatalkorúakra különösen veszélyes LMBTQI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer, interszexuális stb.) mozgalom térnyerési törekvései ellen. A balliberális városvezetés e kártékony és kihívóan közösségellenes mozgalom szimbólumát a patinás önkormányzati középületünkre a fővárosi polgárok normalitáspárti többségének meggyőződését, érzületét súlyosan sértő módon, megbotránkozást kiváltva és a helyi közakarat ellenében helyeztette ki. Ezzel minimum a garázdaság szabálysértését követték el. (2012. évi II. törvény 170. §-a szerint, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, szabálysértést követ el.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2. § (2) bekezdés szerint a helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.
Karácsony Gergely főpolgármester és minden olyan kerületi polgármester, amely hozzá hasonlóan ilyen közöségellenesen zászlóztatott, ezért nemcsak szabálysértést valósított meg, de az önkormányzati törvényt is megszegte. Ezeken felül azonban még Magyarország zászlaját, kiemelten védett nemzeti jelképünket is meggyalázták, ezért bűncselekmény elkövetése is felmerül.
Ugyanis a globális LMBTQI mozgalom nem titkolt politikai célja, hogy az Alaptörvény-ellenes gender ideológia alapján az abnormális szexuális irányultságok, devianciák legalizálásnak (pl.: azonos neműek házasságának elismertetése, kiskorú gyermekek más neművé alakításának lehetővé tétele) és egészséges nemi identitást sértő (pl.: transzneműséget népszerűsítő) társadalmi propaganda eszközével, hazai és nemzetközi balliberális politikai támogatással a hagyományos nemzeti közösségi és kulturális kereteket széttörve, a magyar nemzet fennmaradásának alapjait ássa alá.
A szexuális deviánsok mozgalmi törekvéseit jelképező szivárványos zászlónak egy önkormányzati épületen, a magyar nemzeti lobogó mellett, azonos méretben, azzal mintegy egyenrangúként történt elhelyezése ezért sértő és lealacsonyító módon meggyalázza Magyarország zászlaját, mint kiemelt tiszteletnek és ezáltal kiemelt büntetőjogi védelmet élvező nemzeti jelképünket.
Az Alaptörvény I. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe. A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 7. § (1) bekezdése g) pontja szerint azokon a középületeken, vagy azok előtt, amelyeket a helyi önkormányzatok képviselő-testületei a feladatuk ellátása során használnak, Magyarország zászlaját (a továbbiakban: zászló) vagy a lobogót állandó jelleggel ki kell tűzni, illetve fel kell vonni.
A zászlótörvény 12. §-a általános kötelezettségét írja elő, hogy a címer és a zászló (lobogó) használata során mindenki köteles megőrizni azok tekintélyét és méltóságát.
A Btk. 334. §-a értelmében „Aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Az Alaptörvény R. cikkének (4) bekezdése Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelmét kiemelt állami feladattá tette.
Az Alaptörvény 34. § (4) bekezdése és az Ötv. 127. § szerint a Kormány a kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.
Indokoltnak látjuk mindezért, hogy a fentiek alapján a rendőrség szabálysértési eljárást, illetve büntetőeljárást indítson az önkormányzati felelősök ellen, a kihelyezett szivárványos zászlókat kobozza el, a Fővárosi Kormányhivatal törvényességi vizsgálatot kezdeményezzen minden olyan önkormányzattal szemben, amely szexuális devianciákat népszerűsítő szivárványos zászlót helyezett el önkormányzati középületen és szólítsa fel az érintett településvezetést a törvénysértés megszüntetése érdekében a szivárványos zászlók eltávolítására, alkalmazzon szükség esetén törvényességi felügyeleti bírságot és kezdeményezzen fegyelmi eljárást a közösségellenes és provokatív intézkedésekért felelős polgármesterekkel szemben.
Tapasztalataink alapján a hathatós ellenakciók, tüntetések és jogi ellencsapások sikeresen gátolhatják LMBTQI mozgalom nyomulását, de a társadalomromboló propaganda teljes visszaszorításához törvényi tiltásra és széles körű normalitáspárti társadalmi ellenállásra van szükség.
Bár a szeméremsértő felvonulás elmarad, azonban a szervezők számos kisebb létszámú eseményt terveztek megtartani nemcsak a fővárosban, de vidéken is az idei Budapest Pride hét keretében augusztus 15-22 között. Mivel a szervezők maguk is a politikai célokat hirdetnek, párbeszéd szükségességét hangsúlyozzák, kirekesztés ellen érvelnek és rendezvényeiket nyitottnak hirdetik az érdeklődők számára, ezeken az alkalmakon a közjó és keresztény-nemzeti értékeink, a normalitás képviseletében törvényesen fel lehet lépni, el lehet mondani a kritikus véleményt. Az ilyen személyek belépésének házirendre hivatkozó megakadályozása vagy vélemény-tartalom miatti eltávolítása önkényes és sérti az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályi előírásokat. A jogsérelmet szenvedetteknek a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogsegélyt biztosít. Egyúttal azt is jelezzük, hogy öntudatos és normalitáspárti magyar emberek jogszerűen bojkottálhatják az ilyen kártékony rendezvényeknek helyt adó vendéglátóhelyeket, intézményeket, megtehetik, hogy ne menjenek oda soha többet, ne vegyék igénybe szolgáltatásaikat és véleményüket bátran, törvényesen közlik e helyszínek világhálós és közösségi oldalain.
Köszönettel és üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd – Európa jogi szakjogász
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
A közleményben leírtakkal messzemenően egyetértek! Péter Árpád dr., háziorvos