Az elmúlt napok viharai és jégesői az országban számos helyen okoztak károkat. A Földművelésügyi Minisztérium felhívja a figyelmet, hogy a viharok és jégeső által okozott mezőgazdasági károk részei a kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek.
Ezért fontos, hogy az agrárkár-enyhítési rendszerben tag termelők az elmúlt napokban elszenvedett káraikat a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül jelentsék be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapjáról elérhető Elektronikus Kárbejelentő Felületen.
A mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének napja a vihar és jégeső esetében az a nap, amikor a káresemény első alkalommal észlelhető. Így a kárt szenvedett termelőknek az elkövetkező 2 hétben kell megtenniük a kárbejelentéseiket az arra szolgáló elektronikus felületen, amelyhez a falugazdászok megfelelő szakmai segítséget tudnak nyújtani. A kárbejelentésben foglalt, legalább 30%-os hozamcsökkenést az agrárkár-megállapító szerv igazolja.
A kárenyhítési rendszernek kötelezően tagja az a termelő, aki
– a szántóföldi művelési ágban legalább 10 hektár,
– a szántóföldi zöldségfélék esetén legalább 5 hektár, míg
– az ültetvények tekintetében legalább 1 hektár termőterületet művel.
A fenti mérethatár alatti területtel rendelkező termelőknek (önkéntesen csatlakozók) érdemes megfontolniuk a csatlakozást a kárenyhítési rendszerhez, amelyet az idei évben – tekintettel arra, hogy az Egységes Kérelem benyújtásának határidejét meghosszabbítottuk – legkésőbb 2015. június 16-ig tehetnek meg.
A termelőknek minden év szeptember 15-ig kell a kárenyhítési hozzájárulásukat befizetni a Kárenyhítési Alapba, amelyet az állam legalább ugyanakkora összeggel egészít ki. Az így képzett összeghez társul még a korábbi évekből áthúzódó maradvány összege is, ezáltal a Kárenyhítési Alap forrása összesen 21-22 milliárd forint lesz, amely 2016 márciusában fog rendelkezésre állni a termelők számára többek között a mostani károk kezelése érdekében is.
Szerencsések azok a termelők, akik a 2015. évre már megkötötték a díjtámogatott mezőgazdasági biztosításukat, ugyanis a vihar – illetve jégesőkárok mindhárom („A”, „B” és „C”) biztosítási konstrukciónak a részei.
A termelőket továbbra is bíztatjuk a díjtámogatott biztosítások kötésére, hiszen azzal a káraik csökkentésén túl az agrárkár-enyhítési pillérből származó kárenyhítő juttatásukat is maximalizálhatják. Ugyanis a kárenyhítési rendszerben a termelő abban az esetben részesülhet teljes összegű kárenyhítő juttatásban, amennyiben tárgyévi referencia hozamértékének legalább 50 %-ára mezőgazdasági biztosítással rendelkezik.
Szerző
