A CÖF-EK sajtótájékoztatója

A mai napon a Legfőbb Ügyészségre ismeretlen tettes elleni feljelentést nyújtottunk be, amely a fenti gyanúnkat és az azt megalapozó tények leírását tartalmazza. Álláspontunk szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt megalakítása, a korábbi állami vagyonkezelő szervezetek megszűnése, valamint  a Nemzeti Vagyon Tanács létrehozása során olyan jogsértések történtek, melyek megvalósították a nemzeti vagyon hűtlen ill. hanyag kezelésének nemcsak erkölcsi, de büntetőjogi kategóriáját is.

Határozott véleményünk, hogy a nemzeti vagyon évek óta megfigyelhető rohamos csökkenése tudatos és átgondolt, jelenleg is folyamatban levő cselekménysorozat következménye. A folyamat szerves része nemcsak a pénzek kimentése, hanem a most már nyilvánvalóan várható törvényes elszámoltatás lehetőségének megakadályozása, a felelősség elkenése, a bizonyítékok eltüntetése is.

Feljelentésünket elsősorban az Állami Számvevőszéknek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt 2008 és 2009 évi tevékenységét vizsgáló jelentésére alapoztuk, amely önmagában felér egy vádirattal, különösen akkor, ha összevetjük a különféle vagyonkezelő szervezetek között fennálló személyi összefüggésekkel.

Nem lehet véletlen, hogy felelős poszton lévő szakemberek mind a Kormány, mind az MNV Zrt, mind annak elődszervezetei, mind a Nemzeti Vagyontanács háza táján is csodálatra méltó következetességgel elkövették azokat a „hibákat és mulasztásokat”, amelyeknek már a töredékéért felelősségre vonnák egy közönséges (azaz a saját és nem a köz vagyonával gazdálkodó) magáncég vezetőjét. Az ÁSZ jelentéséből egyértelműen kiderül, hogy az állami vagyon nyilvántartása, a vagyon mozgásának dokumentálása a legelemibb szakmai követelményeknek sem felel  meg, annak ellenére, hogy  állítólag „kipróbált”, profi gazdasági vezetők kerültek kinevezésre!

Hogy ez miért lehet így, arra talán rávilágít, ha közelebbről megnézzük  a Kormány és a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó, vagyonkezeléssel megbízott szervezetek személyi összefüggéseit.

A kormány által elfogadásra javasolt 2007. évi CVI. sz. „vagyontörvény” új szervezeti keretek közé helyezte a nemzeti vagyon kezelésével kapcsolatos feladatokat.

Kinevezték a Nemzeti Vagyon Tanács tagjait, ők lettek hivatottak arra, hogy az egyidejűleg megszűnő korábbi állami vagyonkezelő szervezetek (köztük az ÁPV Zrt) helyett, azok jogutódjaként  2007-ben létrehozott MNV Zrt-t felügyeljék és irányítsák. A Nemzeti Vagyontanácsban helyet kapott a „régi” ÁPV Zrt volt vezérigazgatója és az új vezérigazgató is, utóbbit erről a posztjáról azóta leváltották, de NVT tagsága megmaradt. Az ő leváltása után, 1 éves határozott időtartamra az MNV Zrt élére azt a személyt nevezték ki, aki az ÁPV Zrt-nél 2002-2005- ig vezérigazgatói beosztásban volt.
Láthatóan mintha kínosan ügyeltek volna arra, hogy az újonnan megalakított MNV Zrt vezetősége és a jogelőd szervezetek kompetens vezetői között legyen olyan személyi összefüggés, amely az átadás során lehetőséget ad az esetlegesen felmerülő kellemetlen adatrögzítések elkerülésére mind az állami  vagyon, mind a dokumentáció vonatkozásában.

A fentiek mellett az is igazolást nyert, hogy az MNV Zrt nyitómérlegét egy olyan könyvvizsgáló cégre, az Ex-Asse  Zrt-re bízták, amelyben a régi-új ÁPV Zrt és MNV Zrt vezérigazgató és egyben NVT tag 2002-ben önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselő volt. A cég tulajdonosi köre azóta is szinte változatlan. Az állami  megbízás ellenértéke nem ismert.

Mindehhez járul az a körülmény – amelyre a Civil Összefogás Fórum már 2009. májusában levélben hívta fel az ÁSZ figyelmét – , hogy pályáztatás nélkül kinevezték az MNV Zrt Humánpolitikai és Jogkoordinációs igazgatójává az addig a nemzetbiztonságot irányító „titokminisztert”. Már akkor észrevételeztük, hogy ez a az állami vagyont érintő dokumentumok esetleges eltüntetésére adhat lehetőséget.

Azóta kiderült, hogy az új humánpolitikai igazgató odakerülése után új Szervezeti és Működési Szabályzat készült, melynek következtében a korábban ehhez az igazgatósághoz tartozó összes szerződés „átkerült” a Jogügyi igazgatóságra.

Következzék most néhány rövidített idézet az ÁSZ jelentéseiből! Kérem, hogy a megállapításokat az előbb elmondottak fényében értékeljék.

„Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek teljesülését felülvizsgálni nem lehetett, mert a dokumentációt az MNV Zrt nem az ellenőrzés szempontjai szerint bocsátotta rendelkezésre.” 

„A vezérigazgató saját és átruházott hatáskörében döntéseinek átláthatósága nem volt biztosítva.”

„Az elődszervezetek nem készítették el a 2007 évi záró állományt, a vagyonmérleget és a vagyonleltárt.” (2007 októbertől már létezett az MNV és NVT, de annak vezetői sem intézkedtek az elődszervezetek felé a zárómérleg elkészítése iránt, annak ellenére , hogy ez elemi érdekük lett volna, amennyiben valóban felelős módon átadás-átvétel történik.)

„Az MNV Zrt közel másfél éves késéssel készítette el a nyitó mérleget, a mérlegszerű nyilvántartás nem biztosította a teljeskörűséget és az ellenőrizhetőséget.”

„Az MNV Zrt-re bízott vagyon nyitó értékét 1.771,2 Mrd  Ft-ban állapították meg. Ezt 2008 június elején az ÁSZ ellenőrzése alatt korrigálni kellett 15.966,9 Mrd Ft-ra.”

„A Földalapban több ezer módosított szerződés nem lett korrigálva, a bérleti díjak kiszámlázása elmaradt, az MNV Zrt és az állam jelentős bevételektől esett el.”

„Az MNV Zrt az elődszervezetektől a szerződéseket szabálytalanul vette át, pl. a Kincstári Vagyonigazgatóság nyilvántartott 45.293 db szerződéséből 3.573-nak nyoma veszett.”

„Az alkalmazott könyvvizsgáló felveti az összeférhetetlenség kérdését. Az MNV Zrt vagyonának nyitóérték meghatározását az Ex-Asse Zrt-re bízták. A dokumentumok nem állnak rendelkezésre, az átadó személy nincs megnevezve, az átvevő sem, és nem rögzített az átadás módja és ténye.”

„A pénzügyminiszter a számtalan hiányosság ellenére felelősségre vonást nem alkalmazott.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nemcsak a jéghegyek csúcsa, hanem maguk a lassan elúszó   jéghegyek kezdenek feltűnni a láthatáron. A civil társadalomnak minden oka megvan arra, hogy a nemzeti vagyon bűnös kezelését sejtse a háttérben.

Ezért kérte a Civil Összefogás Fórum az igazságszolgáltatás segítségét a részletek felderítésében.

Vegyük észre, hogy ebben az ügyben minden magyar állampolgár érintett, mert az ő vagyonáról, tulajdonhoz való alapjogának védelméről – tehát magáról a jogállamiságról, vagy annak hiányáról van szó.

Jogaink védelmében várjuk a törvényes igazságszolgáltatás közreműködését, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős személyek, valamint családi és üzleti érdekeltségeik vagyonvizsgálatát.

Budapest, 2010. március 8.

Szerző
CÖF

Szólj hozzá!

Kövessen minket a hírportálunkon és A közösségi médiában!