Az alkotmányjogász szerint gyanús, hogy a Tisza vezére nem ártatlansága bizonyítására koncentrál, hanem zsarolásra hajazó kijelentéseket tesz.

Az, hogy Magyar Péter nem az ártatlansága bizonyítására koncentrál, hanem zsarolásra emlékeztető kijelentéseket tesz, jogi és politikai szempontból egyaránt sokatmondó – mondta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán a Tisza elnökének minapi kijelentésére reagálva. Az alkotmányjogász szerint Magyar Péter lényegében elismeri a bűncselekmény tényét, de megpróbálja elbagatellizálni annak jogi súlyát.
– Magyar Péter lényegében elismeri a bűncselekmény tényét, de megpróbálja elbagatellizálni annak jogi súlyát – fogalmazott a lapnak ifjabb Lomnici Zoltán, aki szerint
számos jogi és morális kérdést is felvet, hogy a Tisza EP-képviselője zsarolással igyekszik távol maradni a büntetőjogi felelősségre vonástól.
Ismert, a Tisza elnöke a gyanú szerint tavaly nyáron ellopott, majd a Dunába dobott egy telefont. A mentelmi jogot élvező EP-képviselő, akit a napokban hallgatott meg az Európai Parlament Igazságügyi Bizottsága Brüsszelben, azt írta, haladéktalanul lemond a mentelmi jogáról, ha hazánk csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Azt is mondta Magyar Péter, hogy ha élete végéig raklapszámra dobálna telefonokat a Dunába, akkor sem tudna akkora kárt okozni, mint Orbán és a háromezer oligarchája egy óra alatt.
Az alkotmányjogász szerint az, hogy Magyar Péter nem az ártatlanságát próbálja bizonyítani, beszédes. – Az, hogy a képviselő nem az ártatlansága bizonyítására koncentrál, hanem zsarolásra emlékeztető kijelentéseket tesz, jogi és politikai szempontból egyaránt sokatmondó. A büntetőeljárásban az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, azonban
aki valóban ártatlan, az elsőként törekszik arra, hogy az ellene felhozott vádakat a jog eszközeivel, bizonyítékokkal cáfolja. Ezzel szemben a képviselő politikai nyomásgyakorlásra épít: zsarol, miközben próbálja saját törvénysértő cselekményét jelentékteleníteni
– vélekedett ifjabb Lomnici Zoltán.
Hangsúlyozta, a fenti kijelentéssel Magyar Péter lényegében elismeri a bűncselekmény tényét, de megpróbálja elbagatellizálni annak jogi súlyát. – Ez a magatartás veszélyes precedenst teremtene, ugyanis azt sugallja, hogy aki politikai célokra hivatkozik, annak enyhébb elbírálás jár a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából. A képviselő ezzel nyíltan semmibe veszi a törvény előtti egyenlőséget, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog alapelveit – mutatott rá. Az alkotmányjogász szerint
ez a magatartás nem csupán a jogállami működés alapjait sérti meg, hanem azt a helytelen üzenetet is közvetíti a társadalomnak, hogy a politikai zsarolás, a felelősség hárítása és a törvénysértés megengedhető, ha valaki magát „a rendszer ellen harcolónak” állítja be.
Magyar Péter sok észszerűtlen dolgot mondott és tett már, azzal azonban, hogy a zsarolást választja egy büntetőeljárásban, új szintet lépett, ugyanis – miként ifjabb Lomnici Zoltán fogalmazott –
sem a magyar, sem az uniós jog alapján nem létezik olyan bevett gyakorlat, hogy a bűncselekmény gyanúsítottja szabjon feltételeket a hatóságoknak.
Mint mondta, a büntetőeljárás megindítása, lefolytatása, illetve a büntetőigény érvényesítése az állam kizárólagos jogköre, amelyet az arra felhatalmazott hatóságok gyakorolnak.
Az alkotmányjogász lapunk megkeresésére úgy fogalmazott, a mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokban az Európai Parlament kizárólagos hatáskörrel jár el. Az érintett képviselő számára lehetőséget kell adni a meghallgatásra, a képviselő előterjeszthet az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot, az eljárás feltételeinek meghatározására azonban nem jogosult a jogszabály szerint.
– Az alaptörvény pedig a törvény előtti egyenlőség és diszkrimináció tilalmának elvét rögzíti. Ennek megfelelően
a gyanúsított nem élvezhet előnyt azáltal, hogy politikai követelményeket támaszt az eljárás feltételeként.
A törvény biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogot, amelynek elve sérülne, ha egyes eljárások alakulását a terhelt politikai nyomásgyakorlása vagy feltételekhez kötött hajlandósága befolyásolhatná – mondta a szakember.
Arra a felvetésre, hogy morálisan miként lehet értelmezni, hogy egy pártelnök, EP-képviselő, állítólag kormányváltásért dolgozó politikus mentelmi joga mögé bújva ad ultimátumot, a szakértő azt mondta, aggályos. – A mentelmi jog nem a képviselők büntetlenségének eszköze, hanem a képviselői mandátum gyakorlásának függetlenségét biztosító jogintézmény.
Amikor a képviselő politikai feltételekhez – jelen esetben az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz – köti a mentelmi jogáról való lemondást, akkor nem csupán eltorzítja a mentelmi jog eredeti funkcióját, hanem semmibe veszi a jogállamiság korábban említett egyik alapvető elvét: a mindenkit megillető, törvény előtti egyenlőség elvét
– fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán, aki szerint az ilyen magatartás azt az üzenetet közvetíti a társadalomnak, hogy a jogi felelősség alól politikai eszközökkel ki lehet bújni, ha valaki elég magas pozícióban van. – Ez azért veszélyes, mert a jogkövető állampolgárok igazságérzetét rombolja és relativizálja a törvények mindenkire kötelező erejét. A képviselő viselkedése ezzel nemcsak a saját büntetőjogi helyzetét árnyékolja be, hanem
példát is mutat arra, miként lehet politikai eszközként kihasználni egy büntetőeljárást a személyes politikai pozíció erősítésére
– magyarázta, hozzátéve, hogy ez hosszú távon csorbítja az állampolgárok jogrendbe vetett bizalmát, és éppen ellentétes azzal a politikai kultúrával, amelyet egy demokráciában elvárhatunk egy közéleti vezetőtől.
Ifj. Lomnici Zoltán: Magyar Péter beismerő vallomást tett – Civilek.info