Mezey Katalin Kossuth és József Attila díjas prózaíró munkásságával kapcsolatban Harcsa Béla kultúrantropológus elmondta, a kitüntetett az isten, haza, család terminológia mentén tevékenykedett teljes életműve során. Az írónő 2004 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2012-ben pedig megválasztották az MMA Irodalmi Tagozatának vezetőjének. Mezey Katalin 1989 óta részt vesz a Sárváron évente megrendezett, immár az egész Kárpát-medencében meghirdetett Középiskolás Irodalmi Pályázat és Tábor szervezésében.
Fotó: Görgényi Levente / civilek.info
Harcsa Béla laudációja / Mezey Katalin Kossuth és József Attila díjas prózaíró
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Szellemi Honvédők.
Mezey Katalin Kossuth és József Attila-díjas költő, író, műfordító, eddigi életműve az értékteremtés és az értékmentés jegyében fogant az Isten, haza, család hármasság éthoszában.
1943-ban Budapesten született. Életre szólóan fontos és meghatározó volt számára a családja szemlélete: az emberi és erkölcsi értékek tisztelete, becsülete, mely írásait is áthatja. Nagyszülei a mai határon túlról, felvidékről és Erdélyből származnak. Gyermekkori egyik meghatározó emléke egy féltve őrzött vékony vasgyűrű, melyet az üknagyanyja még Kossuth Lajostól kapott személyesen. Az volt belevésve: a hazáért.
Akkor a magyar asszonyok a Nemzetőrség felállításáért aranyaikat, értékeiket adták a nemzetnek. És persze fiaikat és leányaikat is. Mezey Katalin egy nagyszabású életművet adott és ad ma is a nemzetnek, az általa alapított könyvműhely célkitűzése pedig – saját megfogalmazása szerint – a kortárs magyar irodalom gondozása és publikálása mellett a XX. századi magyar műveltség elhallgattatott és elhallgatott jeles alkotóinak újrafelfedezése és megismertetése.
Szülei kertészek voltak Budapesten és bár merész asszociációnak hat, úgy gondolom a némethi kert-Magyarország szemlélet nem áll távol a költőtől. A kert-Magyarország pedig a művelt Magyarország.
A háború, hadifogság, államosítás, az ötvenes évek félelmei, 1956-ban a szabadság kivívása, majd elvesztésének fájdalma benne is egy mély, életre szóló traumát okozott, de egyúttal tartást is adott, hogy nem kell eltűrni az elnyomást, a hazugságot, a korrupciót, nem kell dörgölőzni a hatalomhoz, hanem intakt módon le kell válni róla, át kell szőni az élet mindennapos dolgaival, gondjával, bajával, örömével, derűjével megszólalásainkat és akkor világossá válik, hol is élünk, mit is kell tennünk a világért, hogy jobb legyen.
A hatvanas években az ELTE magyar-népművelés szakán szerez diplomát, versei az Egyetemi lapban jelennek meg. Mindazonáltal az új hangú, fiatal költők kevés publikálási lehetőséget kapnak.
1968-ban megjelenik egy antológia Elérhetetlen föld címmel, melynek címadó versét költőtársa, későbbi párja Oláh János írja. Olyan nevek fémjelzik a kötetet, mint Rózsa Endre, Kiss Benedek, Utassy József, természetesen Mezey Katalin és még többek mások, akik így együtt a Kilencek csoportja néven válnak ismertté.
Az antológiát az aczéli kultúrrezsim mindjárt a tilt kategóriába sorolja, csak Nagy László hathatós segítségével jelenhet meg, aki ezt írja előszavában: az alkotók a „torkon vágott forradalmak pirosát s gyászát viselik belül”. Egy periodikát is létrehoznak, melyet a rendőrök még megjelenés előtt elkoboznak. Napjainkban azonban szerencsés módon előkerültek az elkallódott példányok és 2023-ban az eredeti Kísérlet címmel, a Széphalom Könyvműhely gondozásában megjelenik a kötet.
A hetvenes években késik írásainak kiadása, de ő továbbra is sokat dolgozik, miközben tanít, 3 gyermeket nevel, akik ma felnőttként szintén jeles művészei a nemzetnek, Lackfi – azaz Oláh- János babérkoszorús költő, leánya Oláh Katalin költő és kisebbik fia Oláh Mátyás János képzőművész.
Ahogy a kommunista rendszer eresztékei lazulnak egyre többször jut publikálási lehetőséghez, ha nem is könnyen. Három verseskötete jelent meg a rendszerváltásig: az első az Amíg a buszra várunk, majd az Agyagtanulmányok, illetve az Újra meg újra. Ez utóbbiért Füst Milán-díjat kap 1985-ben, melyet szeretett mesterétől Weöres Sándortól vehet át, aki szerint „nem az elvont emberiség, a dörgő nagy dolgok, hanem az emberek és dolgok együttrezgése, végső soron a szeretet jellemzi Mezey Katalin költészetét”.
De a prózában is jelentős alkotásai jelennek meg ebben az időben, például az Élőfilm , a Lyukak az osztálykönyvben, majd A Levelek haza című regénye. Ez utóbbiban a negyvenes, ötvenes évek tragédiái köszönnek vissza, melyeket csak a családi összetartozás és szeretet képes átvészelni. Novellái, kisregényei a mellett meséi, drámái is népszerűvé válnak. Kivala Palkót és Csutkajutkát neki köszönhetik a gyerekek, a Két egyforma királyfi című kötet öt színművet tartalmaz.
A rendszerváltás után megjelent verseskötetében a Szárazföldi télben a személyiség és közösség kapcsolatát helyezi előtérbe, a belső törvénnyé vált erkölcsi értékrendhez való ragaszkodást tekinti értéknek. – írja Mohácsi János. A Párbeszéd című kötetében Istenhitét vallja meg, mely nem ellentmondás-mentes, olykor fájdalmas, de erős is. A Bolygópályák egyik legizgalmasabb ciklusa Az Október hazalátogat. Ebben tragikus hangvételű, de maró gúnnyal megírt versekkel találkozunk: „Veszélyes a szabadság-részeg, főként, ha nem is kér kegyelmet, / veszélyes csőcselék a szellem, maga írná a történelmet. // De a szellem nem tér a sírba, szabadon száll, nem köti semmi, / amint a test zárja fölpattan, többé nem lehet rabbá tenni…”
2013-ban megjelent Ismernek téged című kötetében elbeszélések és kisregények olvashatóak bő egy évtized prózai írásaiból. 2016-ban a Magyar Naplónál jelennek meg 1960-tól 2015-ig összegyűjtött versei , melyről Bertha Zoltán azt írja: „Mezey Katalin költői életműve autentikus sorsirodalom. Kegyelmi esély a magunk kihívta végzet ellen.”
2020-ban Rövid a farsang címmel naplójegyzeteit és rövidprózáit olvashattuk. Tavaly látott napvilágot Örökség című kötete, melyben 6 ciklusban tárja elénk 8 év lírai termését, köztük férje és költőtársa halálának és hiányának fájdalmát is.
Az értékteremtés mellett az értékmentésről is beszéltem. Az Írók Alapítványa-és a Széphalom könyvműhely, mely idén 35 esztendős állandó kiadója Jókai Anna Kossuth-nagydíjas, Prima primisszima-díjas költőnek, írónak, gondolkodónak. Mezey Katalint és Jókai Annát a személyes jó barátságon túl egyfajta harcostársi vállalás is összefűzte. Ez pedig nem más, mint az emberi szellem rangjának helyreállítása, az embernek, mint szellemi lénynek és fénynek bemutatása a materializmus és fogyasztási gyarmatosítás eszméi által megszállt világban.
A könyvműhely egyik legfontosabb sorozata Várkonyi Nándor életművének kiadása és megismertetése. Várkonyi nagyformátumú vállalkozása a kéziratban fennmaradt 7000 oldalnyi tetralógia, az Elsüllyedt kultúrák könyvei. Az Ötödik ember, vagy a Sziriát oszlopainak kutatását, megjelentetését egyik legjelentősebb feladatának tartotta és tartja ma is a könyvműhely. Konferenciákat és előadásokat szerveztek a Nyitrai Nyári egyetemen és másutt is az országban, a You Tube-on is megtalálhatóak azon videó-felvételek, melyekből megismerhető a XX. század egyik legjelentősebb, az ötvenes évektől elhallgattatott gondolkodó munkái. Jókai Anna megfogalmazása szerint Hamvas Bélával, Kodolányival együtt ők kiránduló angyalok a földön.
A kiadó hasonló értékmentő munkája Karácsony Sándor író, pszichológus, eredeti gondolkodó mintegy 11 kötetés életművének sajtó alá rendezése és újrakiadása.
További kitűnő írók, költők, irodalomtörténészek műveinek megjelentetése is folyamatos a Széphalomnál. A teljesség igénye nélkül – hiszen félezer címnél is többről van szó: Határ Győző, Kiss Benedek, Rőrig Géza, Pomogáts Béla, Pósa Zoltán, Vasy Géza, Oláh János, Szemadám György, Lackfi János, Végh Alpár Sándor,
A műhelynek nagy szerepe van a kortárs észak-európai, svéd, finn valamint a lengyel irodalom megismertetésében is. Mezey Katalin maga is remek műfordító. angol, német és orosz nyelvből fordít, elsősorban verseket és gyermekirodalmi alkotásokat.
És most hadd soroljak néhány adatot: Az idő tájt mikor Lakitelken összegyűlik a rendszerváltók alapcsapata Mezey Katalin kezdeményezi az Írók Szakszervezetének létrehozását. 1987 és 2008 között, több mint 20 éven át a szervezet titkára. 1990 óta az Írók Alapítványa és a Széphalom Könyvműhely alapítója és vezetője. 1990 és 1993 között a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának ügyvivője. 2004 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2012-ben megválasztották az MMA Irodalmi Tagozata vezetőjének. Örökös tagja az Írószövetség elnökségének. Immár 36 éve fő szervezője a Sárváron évente megrendezett, immár az egész Kárpát-medencében meghirdetett Középiskolás Irodalmi Pályázat és Tábor megrendezésének.
Kiemelt díjai és kitüntetései: Greve-díj 1992-ben, József Attila-díj 1993-ban, A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje 1994-ben, Artisjus életműdíj 2003-ban, Príma-díj 2007-ben, Magyar Érdemrend középkeresztje 2013-ban, a Kossuth-díj 2015-ben.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szavaim csupán egy pillanatképben villantják fel e kiemelkedő életmű hatalmas terjedelmét és jelentőségét. Azt gondolom a Szellemi Honvédő díj méltó viselője lesz Mezey Katalin, akit, – hogy a Boldog című verséből idézzek, melyet Jókai Annának ajánlott – „nem az önérdek kormányoz, hanem önként szolgál”.
Szívből gratulálok a kitüntetéshez.
