Csizmadia László: A mai sajtótájékoztatón elhangzott CÖF-CÖKA állásfoglalás a ” devizahitelesek” ügyében.
A Civil Összefogás Fórum feladata egyebek között az, hogy ráirányítsa a figyelmet a társadalom megoldatlan problémáira, mégpedig úgy, hogy az ügyek lehetőség szerint a rendezés irányába mozduljanak.
Szervezetünket a civil közösségek nagy része elismeri és támogatja. Számtalan jele van a magánszemélyek irántunk megnyilvánuló bizalmának is. Ezt a megszerzett tekintélyt kívánjuk a „devizaalapú” hitel-károsultak érdekében, és a társadalmi szolidaritás jegyében kamatoztatni.
Több százezer polgártársunk vergődik uzsorás hitelek szorításában, „hibás szolgáltatást” legitimáló banki szerződések fogságában. Nem engedhetjük, hogy ezek az emberek önhibájukon kívül elveszítsék otthonaikat.
Így az érintettek nagy számban hozzánk érkező kérésének megfelelően, átérezve és megértve súlyos helyzetüket, vállaltuk a devizahitelesek ügyének képviseletét. Természetesen nem kizárólagosan, hanem más, a témával szintén foglalkozó civil szervezetek mellett, velük párhuzamosan.
Tárgyalást folytattunk a nemzetgazdasági miniszterrel, Varga Mihály úrral, a közigazgatási miniszter megbízottjával, Rétvári Bence államtitkár úrral, és a jövő héten találkozunk majd a Bankszövetség elnökével, Patai Mihály úrral is.
A tárgyalások keretében több száz károsult levelét adtuk át, melyek nemcsak panaszokat tartalmaznak, hanem szép számmal tesznek konkrét megoldási javaslatokat is.
Emellett szakértőink felvázolták a kormány képviselői számára az elképzelhető megoldások számos változatát.
A helyzet drámai, de jellegénél fogva mégsem gordiuszi-csomó, amely egyetlen kardcsapással kettévágható lenne. Erőszakos fellépéssel, utcai megmozdulásokkal a hitelcsapdából nem lehet kijönni, csakis tárgyalásos úton kialakuló, jogszerű megoldások hozhatnak eredményt.
Ezért tisztességtelennek tartjuk és elítéljük, hogy egyes pártok és általuk lázított szervezetek szavazat-szerzésre kívánják kihasználni honfitársaink tragikus helyzetét.
A CÖF álláspontja azon alapul, hogy az adósok tartalmilag forint kölcsön szerződést, nem pedig deviza alapú hitel-megállapodást kötöttek.
A Magyarországon működő bankok, valamint az előző kormányzat és az MNB akkori vezetése közös egyetértésben, az emberek megtévesztésével, jogilag deformált, erkölcsileg elfogadhatatlan, hibás banki terméket sóztak a kölcsönt felvevők nyakába.
Tények mutatják, hogy az adósok nagy hányada ma már képtelen a megkötött szerződések szerinti törlesztésre. Veszélybe kerültek az ingatlanok, nehezen felépített egzisztenciák törhetnek derékba. Hiszen nem egy esetben – a kölcsön folyamatos törlesztése ellenére – a hitelből vásárolt ingatlan mai forgalmi értéke nem fedezi a deviza alapon kimutatott tartozást.
A deviza alapú hitelszerződések pénzszivattyúi így közel egy millió embert tartanak távol a piactól, megakadályozva ezzel a belső fogyasztás, és így a magyar gazdaság egészséges fejlődését.
A CÖF- CÖKA a helyzet rendezése érdekében az alábbi megoldást javasolja a Bankszövetséggel tárgyaló kormánynak:
1. A kormány, a Ptk. vonatkozó rendelkezései és az Alaptörvény-ben foglalt lehetőségek figyelembe vételével, „forintosítsa” a devizában számolt hiteleket (amelyek jogi értelemben kölcsönök), a felvételük időpontjára visszamenőleges hatállyal.
2. A pénzügyi felügyeletet a jövőben ellátó MNB közérdekű perben, bírósági úton tisztázza a devizában nyilvántartott hitelszerződések jogszerűségét.
3. Az igazságszolgáltatás egyértelműen foglaljon állást abban a kérdésben, hogy a szerződésekben a bank szolgáltatása tartalmilag forint kölcsön, vagy tényleges deviza hitel. A bíróság mondja ki, hogy a megkötött szerződések semmisek vagy sem, egyéb érvénytelenségi ok fennáll-e, és a bank szolgáltatása az adósok kötelezettségeivel összevetve megfelel-e az értékarányosság követelményének.
4. Addig is, amíg a fenti kérdésekben jogerős döntés születik, egy átmeneti időre szóló megállapodásra van szükség a bankok és a kormány között, amely a civil szervezetek által előterjesztett szakmai véleményeket is figyelembe veszi.
E körben javasoljuk egy, a végtörlesztés és az árfolyam-gát példáját figyelembe vevő forint-deviza átváltási árfolyam meghatározását. Az ez után keletkező árfolyam-különbség terheit a költségvetés és a bankok, valamint – csekélyebb mértékben – az adósok osszák meg egymás között.
Az átmeneti időszak leteltével – miután megszületnek a jogerős bírósági ítéletek a jogalap kérdésében – két megoldás lehetséges:
Ha a szerződések semmisek vagy egyéb okból érvénytelenek, a banki szolgáltatás valamilyen hibában szenved, a polgári jog vonatkozó szabályait kell alkalmazni, vagyis a kölcsönöket az értékarányosság elve alapján el kell számolni, az esetleges szerződésszegési szankciókat érvényesíteni kell.
Ha a szerződéseket a bíróság jogszerűnek, a banki terméket hibátlannak mondja ki, úgy továbbra is fönn kell tartani az átmenetinek tekintett, az adósok terheit a lehetőségekhez képest könnyítő megoldásokat.
A CÖF- CÖKA határozott véleménye azonban az, hogy a devizahiteleknek nevezett szerződések jogi értelemben nem állják meg a helyüket. Az állam, az MNB és a bankok . tévedésbe ejtették a fogyasztókat, ami büntetőjogi értelemben is támadható.
Ezért a tegnapi napon feljelentést nyújtottunk be a Legfőbb Ügyészséghez. Ebben a Btk. 318. paragrafus által meghatározott „különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás” bűntettének lehetősége alapján, ismeretlen tettes ellen kértük a nyomozás elrendelését.
Meggyőződésünk, hogy a társadalom szereplőinek szolidaritása működőképes, amint erre a közelmúltban gyönyörű példákat láttunk. Ha az árvíz idején összefogtunk egymás otthonának megmentéséért, most is hasonlóan kell cselekednünk, természetesen a tisztességes jogkövetés szabályait betartva.
A deviza alapú hitelek forgalmazóinak pedig be kell bizonyítaniuk, hogy az a termék, amit eladtak, és amelynek árát sok adós egy életen át nyögi, nemcsak makulátlan, de kiállja az alapvető jogelvek próbáját is. Megfelel továbbá a fogyasztóvédelem Európa-szerte kiemelt védelmet élvező szabályainak, és a tisztességes gazdálkodás követelményeinek.
Ha azonban ennek ellenkezője bizonyosodik be, a jogi következményeket vállalniuk, a kölcsön felvevőket pedig kártalanítaniuk kell.
