Mit tettünk nemzettársainkért az eltelt évszázadban? A Kairosz Kiadó gondozásában megjelent Csóti György legújabb könyve: Trianon után száz esztendővel címmel, Beteljesedik-e a herderi jóslat az elveszített magyarlakta területeken? alcímmel, Szakály Sándor előszavával, Potápi Árpád János epilógusával. Csóti Györgyöt, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatóját kérdezte a Gondola.
– Igazgató úr, miért tartotta fontosnak, hogy Illyés Gyulát is fölidézze új kötetében?
– Ő volt az első, aki nyilvánosan, a dolog lényegére tapintva, szóvá tette a határon túli magyarok, mai szebb szóhasználattal a külhoni magyarok kilátástalan sorsát, rámutatva ezzel a kádári (puha) diktatúra felelősségére. „Válasz Herdernek és Adynak” című kétrészes írása a Magyar Nemzet 1977. évi karácsonyi és 1978. évi újévi számában jelent meg.
Illyés Gyula – evangelikus.hu
Én ezt a publikációt tartom az egy évtizeddel későbbi rendszerváltozás nemzetpolitikai nyitányának.
– Külügyminiszterünk évente többször szinte körberepüli a Földet, rengeteget dolgozik. Miből sejti, hogy mégis történelmi mulasztásban van a magyar külpolitika?
– A történelmi mulasztás nem újkeletű, hanem 150 éve folyamatos. Nem sejtem, hanem tudom. Abban merül ki, hogy nem mi mondjuk el a nagyvilágnak, kik vagyunk és mit akarunk, hanem szomszédaink tömik tele a világ könyvtárait és sajtóját hamis adatokkal, egyidejűleg megsemmisítve a valós történelmi tényeket. Ennek a kérdésnek külön fejezetet szentelek a könyvben, tényekkel és adatokkal alátámasztva. Nem állja meg a helyét az a vélekedés, mi szerint jó bornak nem kell cégér. Szükség van a jó értelemben vett nemzetpropagandára. Különösen a mai világban. De ennek hiánya okozta többek között a trianoni tragédia mértékét.
– A külhoni magyarság – az Ön szavaival – „önpusztító megosztottsága” miben különbözik a belső-magyarországi megosztottságtól?
– Alapvetően abban, hogy a mai Magyarországon túlnyomó részt magyarok élnek. Belátható ideig a csonka országban mindig magyar kormány lesz, magyar polgármesterek, mindenhol magyarok irányítanak. (Az más kérdés, hogy milyen magyarok?) Az elszakított területeken pedig csak teljes körű összefogással juthatnak vezető politikai tisztségekhez, még a magyar többségű településeken és régiókban is. Marosvásárhelyen már akkor elveszítettük a polgármesterséget, amikor még többségben voltunk.
Felvidék – wikipedia
A tízszázalékos felvidéki magyarság pártja több cikluson át nem tudja átlépni az öt százalékos küszöböt. Példák százait tudnám felsorolni.
– Román közkatona Kalasnyikovval oltotta ki a házaspár életét, ennek ellenére hogyan lehetséges, hogy Ceauşescu szelleme ismét tombol Erdélyben és Romániában?
– Mert a román sovinizmus egyelőre kipusztítatlannak tűnik. Egy dologban minden román politikus egyetért: a magyarok elleni fellépésben. (Hangsúlyozom, politikusokról van szó. Természetesen közöttük is van kivétel, mint például a volt köztárssági elnök, Emil Constantinescu. De ők nem maradnak sokáig a politika porondján.) Érdemes ide idézni Ion I. C. Brătianu (1867–1927), Románia ötszörös miniszterelnökének kijelentését, mely mai napig befolyásolja délkeleti szomszédunk politikusait: „Nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországban az életképességnek szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük.”
Csóti György székely újságírónak ad át kitüntetést Budapesten 2019-ben – Kép: Elekes Andor
– Az igazi, tehát nem külföldről fizetett civil szervezetek – köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítvány– miket tehetnek avégből, hogy ne teljesedjen be a herderi jóslat a Nagyvárad és a Berecki-havasok közötti területen, a Révkomárom és a Dunajec közötti térségben?
– Adjon minél nagyobb teret olyan gondolatoknak, melyekről itt most szó volt. Támogassa a rendelkezésére álló eszközökkel elszakított nemzettársainkat, például a Balassi Kard kitüntetés adományozásával arra érdemes személyeknek.
