2020.01.14.
„Klímaváltozás kérdésében is lépett a Kormány, elfogadták Magyarország új klíma- és energiastratégiáját. Ahogy a miniszterelnök kiemelte: a legfontosabb, hogy a klímavédelem költségeit a nagy szennyezők és a gazdagabb országok kell, hogy megfizessék. Nem háríthatják a terheket az emberekre, a rezsiárak nem emelkedhetnek emiatt, ebben a kérdésben a Kormány továbbra is az emberek pártján áll. Továbbá:
*a jövőben a villamosenergia-ellátás legfőbb forrásai Paks és a napenergia lesz, és 2030-ra a széndioxid kibocsátással járó termelés csupán 10 százalékot fog kitenni
*2022-től minden városban csak elektromos buszokat lehet majd forgalomba helyezni;
*minden illegális szemétlerakót meg kell szüntetni;
*még idén mentesíteni kell a folyókat a PET-palackoktól;
*tervezés alatt van a műanyag csomagolás visszaszorítása.“(Századvég)
A szennyező fizet teljesen rendben van. Ez viszont nem új keletű, hanem ezt az EU irányelvet már 2007 április 30. óta minden tagországnak a nemzeti jogrendszerében be kellett volna iktatnia. A diskurzus erről már a 80-as években elkezdődött és az Európai Bizottság Zöldkönyvében 1993-ban is megjelent. Tehát, igaz az is, hogy a gyártókat, nem pedig a fogyasztókat kell terhelni e elv alapján. Itt megjegyezném, hogy a fogyasztókat véleményem szerint terheli felelősség. Például a csomagolásmentes, a hazait, a bio, a környezetkímélő cikket választhatja, ezzel is serkentve a gyártókat, hogy ilyen tulajdonsággal rendelkező terméket gyártsanak.
Ami a villamos energia termelést illeti: helyes, hogy egyik fő forrásnak napenergia van megjelölve, de miért nem a legfőbb forrásnak, amikor Magyarország adottságai ehhez megvannak? Második főforrás a biomassza, de a geotermikus energia is az lehetne. Értjük, miért ragaszkodik a jelenlegi országvezetés az atomenergia bővítéséhez; nem lehet olyan könnyen kiszállni a Rosatommal kötött szerződésből, viszont mi lenne, ha tovább gondolnánk: a Rosatom építi meg Magyarországon a naperőművek nagy részét, cserébe engedi Magyarországot kiszállni a Paks 2 szerződésből. Win-win üzlet lenne. Magyarország nem adósodna el újra mértéktelenül, nem kellene a keletkező nagyon költséges és környezet-és természetvédelmi szempontból rendkívül veszélyes, atomhulladék tárolásról gondoskodnia, nem lehetne Paks 2 potenciális célpont terror-és katonai támadásoknak, illetve veszélyforrás természeti katasztrófák, mint például földrengés, esetén.
Az elektromos buszokra való váltás nagyon jó cél. Ez a folyamat Európa nyugati és északi részén már lendületesen elindult. A gyorsítás jo lenne. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt már tavaly bejelentette. A magyar elektromos autóbuszgyártás, akár Ikarus „a magyar nemzeti márkával” újra élvonalba kerülhetne.
Ami az illegális szemétlerakókat illeti: nem lesznek felszámolva olyan hamar. Az okai: egyrészt több évtizzed alatt keletkezett és ott felhalmozódott illegális szemétlerakásokkal van elboritva az ország, továbbá részben már benőtte ezeket a vegetáció. Az utóbbi évtizedekben főleg a civil erőfeszítéseknek és akcióinak köszönhető, hogy Magyarország valamelyest tiszta lett. Jó lépés volt, hogy az utobbi években a Földművelésügyi, majd az Innovációs és Technológiai Minisztérium a TeSzedd akcióban támogatta a polgárok önkéntes és ingyenes tisztitási akcióit. Állami költségen, hatalmas összeg lenne e önkéntesek megfizetése az alkalmi munkáért, viszont e önkéntesek nélkül nem fog megszabadulni az ország az illegális szemétlerakóktól. Tovább fontos lenne a megelőzés, illetve ellenőrzés térmegfigyelő kamerák kihelyezésével, polgári természetőrök nagyobb számú alkalmazásával.
Műanyag téma: a PET palackoktól mentesíteni kell a vizeinket, nem vitás, de nemcsak PET palackokkal vannak elárasztva, hanem más műanyaggal úgyszintén, amelyek már elmerültek a vízben. Itt is a megelőzésen kell, hogy legyen a hangsúly. A műanyagcsomagolás visszaszorítása jó terv. Azzal lehet kezdeni, hogy az ásványvizet, üdítőket most már kizárólag üvegpalackokban lehessen forgalmazni. A hazai kistermelői gazdálkodást, a termelői piacokat, országos szinten intenzíven kell támogatni, mert akkor a vásárlók a nem agyoncsomagolt hazai gyártmányú élelmiszereket részesíthetik előnyben. Az államfő, Ader János, által támogatott a Tisza folyó hulladékmentesítésben résztvevő géplánc ugyszintén, nemcsak hazai, de nemzetközi pályán is megállná a helyét.
Mindent összevetve, örvendetes a nyilvános paradigmaváltás környezet-és természetvédelmi területen a miniszterelnök részéről. Ez a tendencia, melyet mindenképpen tartani kell, példamutató is egyben Európa számára, de akkor is a sok területen, a fönti intézkedésekkel, alapvető követelményeknek tesz eleget az ország. Megjegyzendő viszont, ha sikerül a terv, akkor a Magyarország még egyelőre gazdag természeti kincseivel, nemzeti parkjaival és tisztább környezetével együttesen Európa élvonalába kerülhet, környezet-és természetvédelmi területen. Ehhez, minden Magyarországon élő és mozgó ember aktívan ki tudja venni a részét. Együtt sikerülni fog!
K.R.
Környezetvédelmi szakelőadó, Tüv Süd környezetvédelmi manager,
Sólyom Környezet- és Természetvédelmi Klub koordinátor
