Felemelő élményben volt része annak a mintegy háromszáz magyarnak, aki a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) küldöttsége részeként volt jelen a Lengyel Függetlenség Napja, november 11-e alkalmából tartott ünnepi felvonuláson Krakkóban. Magyarország számos településéről, köztük Budapestről, Zalaegerszegről és Miskolcról is busszal érkeztek a civilek, hogy a lengyel-magyar barátság jegyében együtt ünnepeljenek a krakkóiakkal. A közös felvonulás immár hagyománnyá vált, a lengyel civilek is ellátogatnak a már­cius 15-én tartott megemlékezésekre hazánkba. Még 2011-ben történt, hogy a lengyel Gazeta Polska klub és a CÖF-CÖKA vezetői hagyományteremtőnek szánt együttműködést írtak alá az ­1848-as forradalom és szabadságharc, illetve a lengyel függetlenség közös ünneplése és az elhunyt hő­sök együttes tisztelete jegyében.

Lengyelországban a katolikus vallás az élet szerves része, ezért a krakkói megemlékezések is a katedrálisban bemutatott szentmisével kezdődtek, amelyet Marek Jędraszewski krakkói érsek celebrált, aki később segédpüspökeivel és egyházmegyéje papságának jelentős részével maga is részt vett a városban tartott felvonuláson. A székesegyház zsúfolásig megtelt a hívek sokaságával, akik között a város vezetői, magas rangú katonai és rendőrségi tisztek is jelen voltak. A mise előtt mindenfelől cserkészcsapatok, babakocsit toló családok és reverendát viselő fiatal papok igyekeztek a katedrális felé.

A templomban jelenlévő magyaroknak nyilvánvaló lehetett, hogy a résztvevők nem pusztán reprezentációs kötelezettségeiknek tettek eleget a szentmisén való részvételükkel. Minden imádság, ének szövegét pontosan ismerték, és be is kapcsolódtak azokba. A szövegek kivetítésére így nem is volt szükség. A lengyel nemzeti lobogót katonai tiszteletadással hozták a templomba a mise előtt, és az úrfelmutatás alatt éppúgy, mint a mise végén fölzengő nemzeti himnusz közben a tiszteletadás jeleként meghajtották.

A megemlékezés lezárásaként a Jan Matejko lengyel festőről elnevezett téren rövid katonai bemutató és tiszteletadás után a jelenlévő szervezetek – köztük a CÖF-CÖKA – képviselői megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját a lengyel függetlenségért harcoló, elhunyt hősök tiszteletére. A menetben egy „Lengyel, magyar, két jó barát – Polak, Węgier, dwa bratanki” kétnyelvű feliratot tartalmazó molinó mögött haladó magyar vendégeket mindenütt lelkes taps, és helyenként éljenzés fogadta. A felvonulás, amelyen több ezren vettek részt a vártól, a Waweltől a város középkori főterét érintve a Matejko térig haladt. Krakkó utcái tele voltak nemzeti lobogókat lengető ünneplőkkel, és a nyugati turisták szemmel láthatóan meglepetten figyelték a hazafiasság megnyilvánulásait.