Senkit nem teszünk feketelistára – szögezi le Szalay-Bobrovniczky Vince a civil pályázatokról a Mandinernek. A civil és társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár lapunknak elmondta: nyugodtan pályázhatnak liberális szervezetek is, amire viszont biztos senki nem kap pénzt, az a jogsértés. A kormányzat azonban érvényesítené szeretné a saját filozófiáját is, és lesznek majd érzékeny döntések és sértődések is – fogalmaz Szalay-Bobrovniczky Vince. Nagyinterjúnk.
Azt nyilatkozta az Echo tévében, hogy olyan civil szervezeteknek nem adnak pénzt, akik abszolút nem értenek egyet a kormány álláspontjával. 
Nem ezt mondtam. Megkérdezte a riporter, hogy ki lehet-e szűrni az álcivileket. Én azt válaszoltam, hogy fontos törekvésünk, hogy a valódi civil szervezetek jussanak támogatáshoz, akik Magyarország ás a társadalom számára hasznos munkát végeznek és átláthatóak, adott esetben terhet vesznek le az állam, vagy az önkormányzatok válláról. S hozzátettem, hogy igyekszünk kiszűrni az olyan szervezeteket, amelyek nem végeznek valós munkát, hanem olyan politikai célokat kívánnak megvalósítani, amivel nem értünk egyet. Ilyen a bevándorlás, illetve az, hogy több magát civilnek hazudó szervezet egyértelműen Soros európai parlamenti választási kampányának a szereplője.
Mi a valós és nem valós munka?
Az például nem valós civil munka, ha a Soros-birodalom szolgálatában a migrációt, rendbontásokat támogat egy szervezet vagy megszegi a magyar törvényeket, s ezáltal zavart kelt az országban, esetleg asszisztál a törvényes rend megszegéséhez. Azok a külföldről, Soros által pénzelt bevándorláspárti szervezeteket, amelyek teljesen szembe mennek a magyar emberek akaratával semmiképpen nem kívánjuk támogatni, sőt azt szeretnénk, ha végre átláthatóvá tennék pénzügyileg és minden szempontból a működésüket. Azt viszont nem állítottam, hogy nem fogunk hasznos munkát végző, de adott esetben politikai értelemben nem feltétlen velünk egyetértő szervezeteket támogatni.
Lehet szó itt akár segélyszervezetekről vagy egészségügyi területen tevékenykedő szervezetekről is. Nemrég voltam az egyszülős gyermekekkel foglalkozó szervezetnél, akik nagyon hasznos munkát végeznek. A nemi megoszlás egyébként a gyermeküket egyedül nevelő szülőknél 20-80 százalék, nyilván a nők vannak többen. De tavaly adtunk egy kis támogatást még börtöncursillókra is, amelyek az elítéltek későbbi visszailleszkedését segítik a társadalomba. Vagy például ott vannak a gyermekekkel, vagy hátrányos helyzetűekkel foglalkozó szervezetek, amelyek esetében nyilván nem az számít, politikailag hová tartoznak. Mivel négy gyermekem van, az előbb említett szervezetek kapcsán jómagam is különös érzékenységet tanúsítok. Teljesen egyértelmű, hogy politikai alapon nem szelektálunk a szervezetek között.
Szóval ha egy, mondjuk cigányok segítésével dolgozó, egyébként baloldali elkötelezettségű tagokból álló civil szervezet pályázni szeretne, nem kell máris letennie a tollat?
Nem, nem kell letennie a tollat, nyugodtan pályázzon.
Ez számos forrásból kideríthető. Azt is megnézzük, korábban milyen támogatásokat kaptak és azokból mit valósítottak meg. A pályázati rendszerben közel ötmilliárd forintot tudunk szétosztani, a miniszter egyedi pályázati kerete pedig mintegy 800 millió forint. A döntések a NEA kollégiumaiban születnek, amelyet követően a NEA Tanács elnöke, Csizmadia László egyetértő nyilatkozatot ad ki. Ha ő nem ért egyet egy döntéssel, akkor a NEA-tanács elé utalja az ügyet, de ilyen évek óta nem fordult elő. Csizmadia László amilyen karakteres szerepet vállal CÖF-elnökként, annyira kiegyensúlyozott módon jár el a NEA Tanács elnökeként.
Visszatérve az Echo tévés nyilatkozatára: ön szerint vannak civilek és álcivilek?
Arról van szó, hogy vannak jellemzően külföldről finanszírozott – mondjuk ki, a Soros-hálózat által pénzelt – civil köntösbe bújtatott politikai, Magyarország szuverenitása ellen fellépő, a migrációt segítő szervezetek. Ezek a Soros-NGO-k a saját céljaikat akarják elérni, például a migránsokkal akarják betelepíteni Európát, mi ezt természetesen semmilyen módon nem támogatjuk, hiszen szembe megy a magyar emberek akaratával. Olyan tevékenységet sem támogatunk, ami mondjuk a törvényes államrend megdöntésére alkalmas. Ezt, azt hiszem, az adófizetők sem nagyon honorálnák. Ugyanakkor senkit nem teszünk feketelistára. Több balliberális szervezet képviselőivel találkoztam már.
Jellemző módon egyébként nem keresnek, nyilván megvannak a maguk forrásai, elég fölmenni a Civil Információs Portálra. Hoztunk egy jogszabályt, mely szerint 7,2 millió forint felett publikálni kell a külföldi támogatásokat, tehát ez nem titok. Persze vannak, akik a polgári engedetlenség leplébe burkolózva csak azért sem publikálják ezeket az adatokat, mert nem értenek egyet azzal, hogy a magyar állam ezt jogszabályban tette kötelezővé. Miniszterelnök úr a legutóbbi Kormányinfón azt mondta, hogy ha már tőlünk teljes transzparenciát várnak el, akkor mi is elvárjuk ezt másoktól. De ezzel együtt, ha valaki kér hozzám egy időpontot és elmondja, hogy van egy jó programja, miközben nem épp narancssárga felületre ikszel, le fogok vele ülni tárgyalni és meghallgatom, hiszen az együttműködés a feladatom. Egyet nem engedhetek meg, hogy olyan szervezetek kapjanak támogatást, amelyek célzottan szembe mennek a magyar jogrenddel.
Ne mondja, hogy a kormány elképzelései egyáltalán nem fognak megjelenni az odaítéléskor.
A kormánynak természetesen van kormányzati célja, filozófiája, amit adott esetben tükröztet. Ezt fontosnak tartom kiemelni, mert lesznek érzékeny döntések és lesznek sértődések,
akár azon körökben is, akik úgy gondolják, hogy ők lelkesen a jelenlegi kormányzati törekvésekkel azonosulni tudnak. Előfordulhat, hogy esetleg üres kézzel kell, hogy távozzanak – lesz nyilván ilyen is.
Szóval várható, hogy kormányhű szervezetek nem kapnak pénzt, és méltatlankodni fognak?
Valószínűleg igen, hiszen a kereteink végesek. Volt már nem egy olyan civil szervezet, amelynek meg kellett mondanom, hogy értékelhetetlen a pályázata, illetve sokan kerülnek várólistára, ami nem azt jelenti, hogy rossz a pályázatuk, hanem azt, hogy elfogyott a keret. Szakmai szempontok szerint döntünk, de bizonyos esetekben tükröztetni fogjuk azt a kormányzati filozófiát, amely mellett az emberek letették a voksukat. Amikor jártam az országot, igencsak megmosolyogtak, amikor azt hangoztattam, hogy jó és színvonalas pályázatot kell beadni, mert ez evidensnek tűnik, de aztán megértették, mire gondolok.
Nem tudnak pályázatot írni a civilek?
Sokan nem tudnak, azonban egy bonyolult pályázat megírásának képessége a NEA esetében nem is mindig elvárható. Ugyan itt nem EU-s pályázatokról van szó, amit halandó ember alig-alig tud kitölteni, és kell hozzájuk egy tanácsadó cég: a mieink viszonylag egyszerű pályázatok. De van, aki azt gondolja, hogy elég lesz, ha benyújtja a tavalyi pályázatát. Ez biztos, hogy nem elegendő. Vagy azt hiszi, hogy ugyan tavaly nem kapott rá pénzt, de idén majd fog, mert tavaly valaki biztos csak félrenézett.
Most indul a pályázati időszak, mire lehet pályázni?
Január 16-án írjuk ki a NEA-pályázatokat a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. mint a NEA alapkezelőjén keresztül az összevont és az egyszerűsített pályázatokat is. Az összevont pályázatokra a beadási határidő február 21., az egyszerűsítettekre február 22. és március 24. között lehet pályázni. Az utóbbi egy új pályázati forma, amiről már korábban döntött az Országgyűlés, amely arról szól, hogy ha valakinek nincs több bevétele, mint ötmillió forint, két évre visszamenőleg rendelkezik számviteli beszámolóval, és regionális, helyi vagy területi hatókörű, tehát nem országos szervezet, akkor kollégiumi rendszeren kívül, szinte automatikusan hozzá tud jutni kétszázezer forinthoz a keret erejéig.
amiből már lehet fizetni könyvelőnek vagy kisebb események, rendezvények megszervezhetők; szóval értelmezhető összeg. Sok ilyen pályázatra számítunk, ezért bontottuk ketté a pályázati időszakot, mivel nincs annyi emberünk, hogy egy nagy áradatban fel tudjuk dolgozni az igényeket. Az összevont pályázati forma azért érdekes, mert eddig külön volt szakmai és működési pályázat, de ezt most összevontuk, mostantól elég egy pályázatot beadni. Autót vásárolni ebből a pályázatból például nem lehet, de autót bérelni igen. Minél több kis szervezetet szeretnénk támogatni paritásos, fair alapon.
Mekkora dömpingre számítanak?
Mintegy 61 ezer civil szervezet van Magyarországon, és 16 ezer pályázat érkezett tavaly. Most az egyszerűsített pályázatok miatt nagyjából 20 ezerrel számolunk, azaz négyezerrel többel, ami jelentős emelkedés. A támogatási keret durván ötmilliárd forint, ennek elköltéséről, odaítéléséről dönt az öt kollégium; a miniszteri keret pedig hozzávetőlegesen 800 millió forint, erről Gulyás Gergely miniszter úr dönt az én javaslatomra. A miniszteri keretet a népszerűsége miatt 10-ről 15 százalékra növeltük, hiszen oda még egyszerűbb pályázni, mint a kollégiumi rendszeren belül, és a miniszteri keretre egész évben lehet pályázni. A kollégiumi keretre azonban csak most, s azoknál nyáron kötünk szerződést..
Vannak prioritások, hogy milyen tevékenységeket támogatnak szívesebben?
Nos, a magyar ember ravasz ember, megnézik a pályázók, melyik kollégiumban ki ül, mire adnak pénzt, és úgy alakítják a pályázatot. De mi úgy próbáljuk meghatározni az egyes kollégiumoknak szánt keretet, hogy nagyjából lefedje a pályázatok számát. Igazából nagy prioritásokat nem tudnék mondani, kultúra, egészségügy, szociális ügyek, környezetvédelem, oktatás, egyházi terület, de számos jelentős területet tudnék még említeni.
A határon túliak hova pályázzanak?
A határon túliak alapvetően Potápi Árpád kollégámhoz tartoznak, de lehetséges határon túli civil szervezeteknek a NEA-ba pályázni. Vagy társpályázóként kell pályázni egy hazai civil szervezettel, vagy önállóan is lehet, ha korábban sikeres társpályázóról van szó. Ennek lehetősége kollégiumonként eltérő. Fontosnak tartom, hogy ahány megye, annyi civil információs centrumot működtetünk. Ezek a civil irodák, főleg amelyek a határ mentén helyezkednek el, folytatnak együttműködéseket határon túli szervezetekkel, és ilyen együttműködésekből születnek pályázatok.
Van visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás is. A visszatérítendő ritka, mint a fehér holló, de biztos lesz ilyen, ez nyilván átmenetileg segíti az adott szervezet likviditását. Ezeknél nincs megkötés határon túliak számára. A vissza nem térítendőhöz viszont nem lehet ötvenmillió forint feletti bevétele egy szervezetnek sem. Vannak normatív kiegészítő támogatások is, amelyek arról szólnak, hogy ha egy szervezet adományokat gyűjt, akkor annak 5 százalékát megpályázhatta a NEA-n belül. Ezt 2019-től megdupláztuk, tehát ez most 10 százalék. Ennek van egy ösztönző jellege, hogy a forprofit szervezetekkel minél szorosabb kapcsolatot építsenek ki. Szóval ösztönözni szeretnénk az adománygyűjtést.
Fordítsuk meg a kérdést. Mi az, amire – a törvényszegésen túl – garantáltan nem adnak pénzt? Tibeti transznemű bálnák védelme?
Először kellene egy hatástanulmányt készíteni, hogy mi a helyzet a tibeti transznemű bálnákkal, és azután tudjuk ezt a kérdést elbírálni. Nem zárunk ki senkit sem eleve, bár az a tippem, hogy a tibeti transznemű bálnák kérdése kívül esik a hatáskörömön. De a viccet félretéve: bárki pályázhat, nincs eleve kizárt tevékenység a jogsértésen túl.
Arra biztatok mindenkit, hogy pályázzon, írjon jó pályázatot, és akkor meg fogják tudni kapni a támogatást. Örülünk, ha az állam vagy a helyi közösségek válláról le tudnak venni terheket a támogatásunk segítségével a civilek.
Nem inkább az az erős civil társadalom, ami nem az állam csöcseitől függ, nem gyenge az a civil társadalom, ami állandóan az államtól kér támogatást?
Ezt a húrt is megpengette a liberális média. A liberális szervezetek nagyon is kaptak támogatást, de némelyikük direkt lázít a jogrend ellen, nem tartja be azt a szabályt, hogy 7,2 millió forint külföldi támogatás fölött be kell jelentenie a kapott összeget. De ha nem tartja be a jogszabályt, akkor én hogyan adjak neki támogatást? Egy évben Magyarországon a civil szféra durván 284 milliárd forintot tud lehívni az államtól, ebben benne vannak például a különböző uniós források és az önkormányzati pályázatok is. A NEA-keret, ami felett én diszponálok, az ebből hatmilliárd forint, mégis nagyon odafigyelnek rá a különböző civil szervezetek. A civil szféra él és virul, rengeteg pénzt le tud hívni – amúgy a magyar államon kívül is.
Még egy kérdésünk van: hogyan lett nagykövetből civilügyi államtitkár?
A mostani posztom története onnan indult, hogy egyszer csak kaptam Helsinkiben egy telefont, hogy lenne-e kedvem ehhez, és igent mondtam. Alapvető feladatom a Nemzeti Együttműködés Alap, azaz a NEA működtetése. Hozzám tartoznak bizonyos zsidó közösségi ügyek is és egyes társadalmilag kiemelt témák. Harmadjára vagyok helyettes államtitkár, nem szokatlan nekem a poszt, a Miniszterelnökségen uniós ügyekkel foglalkoztam korábban. Miniszter úr azt mondta nekem, amikor felkért engem erre a munkára, hogy ebben a feladatkörben az olyan diplomáciai képességek, mint például a konfliktuskezelés, a kompromisszumkeresési képesség nagyon jól jönnek.
Remélem, meg tudok felelni majd az elvárásoknak.
Fotók: Földházi Árpád
Írta: Szilvay Gergely
Forrás: https://mandiner.hu/cikk/20190116_szalay_bobrovniczky_vince_interju
