Válasszunk egyszerűbb utat, tekintsük Afrikát és a Közel-Keletet beruházási területnek, gazdaságukat közös erővel lendítsük fel, tartsuk ott az embereket szülőföldjükön.
A migránsválság mutatja, hogy új korszak kezdődött a világ sorsának irányításában és kezelésében. Az emberekben egyre jobban tudatosul, hogy életüket maguk is alakíthatják fellépéseikkel, érdekeik szerint befolyásolhatják. Természetesen a történelmi múlt, a geopolitikai és gazdasági tényezők más-más lehetőségeket hívnak elő a polgárok, civilek számára.
Világossá vált azonban, hogy az országok, régiók és a kontinensek érdekérvényesítése a politika és a civil társadalom egymásra hatásának eredménye. A politika mezején különböző álláspontú pártok vívnak öldöklő csatát a hatalom birtoklásáért, míg a civilek, legalábbis jogállamban és demokráciában, egyenként döntenek a számukra jobb és biztonságosabb jövőt ígérő válaszható pártok javára.
Egyes pártok, amellett hogy lejáratott, kopott eszmeiségüket életben tarthassák, tudatosan félreértelmezik a szolidaritás kötelezettségét és elvesztett népszerűségük visszaszerzése érdekében így manipulálják az embereket. Példaként hozhatjuk fel a németek Wilkommenskulturját, az osztrákok szárnyas kapuját, vagy most a spanyolok kikötőnyitásait az illegális honfoglalók előtt.
Az adófizető európaiak erőfeszítéseiből az elkövetkező választásokra vesznek szavazatokat. Az őslakos népekkel fizettetik meg későbbi elnyomóik honfoglalásához szükséges életvitelét, amivel Európa kígyót melenget a mellkasán. A nemzetekben gondolkodók, az eltorzult szolidaritásfelfogást elutasítják. Azt követelik, hogy válasszunk észszerűbb utat. Tekintsük Afrikát és a Közel-Keletet beruházási területnek, gazdaságukat közös erővel lendítsük fel, tartsuk ott az embereket szülőföldjükön.
A klasszikus gyarmatosítás ideje lejárt, Európa biztonságáért azonban szükség van közös gazdasági érdekeltségek alapítására, a keletkező nyereség önzetlen megosztására. Valljuk be, hogy a nullszaldós eredmény is javunkat szolgálhatja.
Felvilágosítási munkákkal, a népességi szaporulat visszafogásával érthetővé kell tenni, hogy az élet fenntarthatóságához elengedhetetlenül szükséges az egészségügyi és szociális előírások betartása. Sőt, e tekintetben a törvényi szigor sem mellőzhető.
Ne kerteljünk, tegyük világossá: Európa határa szent és sérthetetlen. Ez a keresztény civilizáció védelmének alaptétele. Tatár és török veszedelem után az illegálisan ránk törők bejutásához nem sugallhatunk reményt. Az EU nemzeti hadseregei és a NATO szövetség erejének gyors növelése, visszatartó erőként, évszázadokra adhat biztosítékot a kölcsönös, békés együttműködéshez.
Európa zsidó–keresztény civilizációját mindenkori népei alakították. Ehhez hozzátartozott, hogy az emberek mindig megválasztották a bizalmukra érdemes vezetőiket. Hosszú távon igazolható, hogy a népek tengerén a polgárok érdekeit félresöprő kalózkodók előbb-utóbb hajótörést szenvedtek.
Demokráciában, jogállami körülmények között a hatalom birtoklása mindig átmeneti, azt a választók megvonhatják, vagy prolongálhatják. A voksolók érzékenysége egyre jobban növekszik, ha családjaikat, otthonaikat, országukat veszély fenyegeti. Természetes felfogás, miszerint az anyagi jólétet megelőzi a biztonságos, nyugodt élet.
Több európai ország vezetőjének a kettő közüli választás ma még dilemmát jelent. Politikai megoldásaikon csúsznak el, mert nem érzékelik, hogy létezik háttérkormányzás, amelynek alapja a civilitika. A huszonegyedik század paradigmaváltozásának vulkáni központja a népek azon felismerése, hogy az országgyűlési választások után sem mondhatnak le a bizalmukat élvező képviselőkkel folytatott együttműködésről. A 2019-es EP-választásoknak ilyen szellemben kell megvalósulniuk. Nem ördögtől való, hogy a nép megválasztottjait konstruktívan segítse és, ha jogos, kritizálja. Egyre több kormány fedezi fel létének forrását, a civil társadalommal történő szimbiózis jelentőségét.
Az Orbán-kormány az elsők között felismerte, hogy hosszú távon a civilekkel történő együttműködés az ország szuverenitásának, identitásának alapja, gazdasági fejlődésének pedig elválaszthatatlan része.
A CÖF–CÖKA minden erejével küzd Európa és a nemzetek kormányzásának innovatív megújulásáért, ahol a hibrid meghajtás, azaz a kormány és a civilek előrevivő motorja egy térben és a hatékonyság szellemében dolgozik.
Szerző: Csizmadia László
CÖF-CÖKA elnök
Forrás: Magyar Hírlap: http://magyarhirlap.hu/cikk/123677/Kormanyzati_hibridhajtas
