Kedves Mindannyian!
Most értem haza egy előadásról, rendezvényről, ami a Pázmányon volt. Az előadást az ÜKERHÁT (Üldözött Keresztények Helyettes Államtitkársága) szervezte, a vendég pedig egy Teleskof (másképp Telskuf vagy Tell Aszkuf) nevű város plébánosa volt a Ninivei fennsíkról, Irakból és négy fiatal keresztény mérnök. Azért jöttek, mert abból a pénzből, amit a magyar államtól kaptak, befejezték az építkezést.
Hét napig ünnepelt a település népe, tegnap véget ért az ünnepség, aztán repülőre ültek és eljöttek köszönetet mondani és beszámolni, hogy mit építettek a pénzből. Ezer lakóházat, befejezték az iskolát, közösségi házat építettek, de mindenek előtt egy új templomot. Sok-sok diát hoztak a romos és újjáépített házakról. Mindent maguk csináltak, hogy minél többet ki tudjanak hozni a pénzből. És először azok jutnak otthonhoz, akik nem mentek el Irakból.
És tudjátok, hogy mit mondott ez a fiatal plébános? A választások előtt a településükön minden keresztény azért imádkozott, hogy Magyarországon maradjon ez a kormány. Ott, távol Irakban, a Ninivei-fennsíkon értünk imádkoztak! És azt, hogy maradt a kormány, a plébános égi jelnek tartja. A falujukat/városukat elnevezték Magyarország leányának.
Ebben a történetben benne van, hogy mit jelent kereszténynek lenni. Azt hiszem, ezért alapította Jézus az Egyházat. Ezt ma este megéltem. Gondoltam, megosztom Veletek ezt a megrendítő élményt.
GY. M.
