A vállalatok közel fele (47 százaléka) használ hatékonyságnövelő eszközt, megválasztásuk azonban nem minden esetben jelent jó irányt, hiszen a hatékonyságnövelés kulcsa nem kizárólag a kiadások lefaragásában és az erőteljesebb termelésben rejlik – hangsúlyozta Tresó István, a K&H Agrárüzletág-fejlesztési főosztályának vezetője. Legalább ilyen fontosnak nevezte a technológiafejlesztést, a humánerőforrás tudásszintjének növelését és a mérethatékonyságot is.
– Az ilyen jellegű beruházásokat azért is nevezte sürgetőnek, mert a következő, 2020-ban kezdődő uniós ciklusban már az eddigieknél jóval kevesebb forrás áll majd az agrárium rendelkezésére, így a következő 2-3 évben meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy uniós támogatás nélkül is életképesek legyenek a magyar gazdák. Ennek érdekében az erőforrásokkal hatékonyabban kell gazdálkodniuk a cégeknek – hangsúlyozta.
A hatékonyságnövelő eszközök közül a megkérdezettek 19 százaléka a költségcsökkentést, 12 százalék a termelés növelését, 12 százalék a kapacitásbővítést jelölte meg. Viszonylag kevés cég él a folyamatoptimalizálással és vállalatirányítási és kontrolling eszközök bevezetésével (7 és 5-5 százalék), miként a képzéssel is (7 százalék). Elenyésző azok száma, akik a precíziós gazdálkodást (2 százalék) a gépesítést (1 százalék) jelölték meg, és szinte senki sem említette a genetikai állomány javítását.
A következő három évben a mezőgazdasági cégek mintegy harmada tervez hatékonyságnövelő beruházást. A tervezett beruházások esetében is a leggyakoribb cél a termelés bővítése (36 százalék) és a költségcsökkentés (34 százalék), de számos válaszadó említette a piaci reakciókészség és a fogyasztói elvárásokhoz igazodás (30-30 százalék) javítását a tervezett beruházással szembeni elvárásként.
