Az Unió kötelező migráns-szétosztási kísérlete, a bevándorlás minden eszközzel történő támogatása nálam – Trianon miatt – deja vu érzést vált ki.
Mi magyarok zsigerből nem akarjuk. Mi figyelmeztetünk. Rossz vége lesz. Ezúttal egész Európára nézve. Most is intenzív a magyarellenes nemzetközi propaganda és a legfőbb uniós döntéshozók is.
Egyetlen reményünk, hogy elkerüljük a ránk leselkedő újabb tragédiát, ha továbbra is erős marad a kormány nemzetmentő politikája. Olyan a helyzet valójában, mint Trianon előtt volt, csak nagyobb mértékű. Most már nem a határokat változtatnák meg a hatalmasok, hanem a nemzetet, a nemzeteket pusztítanák el.
De a deja vu más ok miatt is fennáll. Más szinten, máshogyan, valami hasonló már történt ebben az országban. Valami, ami erőszakos volt, és tönkretette az életünket. Tönkretette, mert a történés lelki igáját, embert silányító és megalázó hatását génjeikben hordozzák még azok a fiatalok is, akiknek „csupán” a nagyszülei élték át az eseményt. Tény, hogy a paramnézia jelenségénél alapvető a már velünk egykor megtörtént helyzet érzése, míg a konkrét történés ténye bizonytalan. A volt szocialista országokban azonban maga a történés is felszínre tör. És ezt a „történést” úgy hívják, hogy társbérlet. Aki nem tudná, mi is az, azoknak elmondjuk. Lánykori neve: kommunalka. Természetesen a Szovjetunióból származott, és a XX. század elejétől, a kommunizmus borzalmainak egyik következményeként tört be a lakáshiánnyal rendelkezők világába, és a sztálini időkben érte el csúcspontját. A volt „burzsoázia” két,-három, -vagy többszobás lakásaiba állami erőszakkal több családot is betelepítettek. Minden családra jutott egy szoba, s a konyha, fürdőszoba használata közös volt. Hiányzott az intim szféra, egészségtelen túlzsúfoltság jött létre. Különböző felfogású, érdeklődésű, kulturáltságú emberek sokaságának kellett egy fedél alatt élnie, aminek a következménye a feszültség, a durvaság, a veszekedés, az emberhez méltatlan, rákényszerített életvitel volt. Ennek nyomorát még ma is nyögi az ország lakosságának egy része. Hát ettől a deja vu. Ráadásul kétszeres. Egyrészt a kényszeres együttélés miatt, másrészt az erőszakos betelepítés, a hatalmi arrogancia okán.
Ugyanolyan, mint a kötelező betelepítési kvóta, és annak várható következményei. A kommunisták anno létrehoztak egy kezelhetetlen, tragikus és erőszakos társadalmi helyzetet, amelynek nyomorúságával és feldolgozhatatlanságával az ország kiszolgáltatott lakosságát terhelték meg. Most meg a globalista ballibek hoztak létre egy kezelhetetlen, tragikus, összeurópai társadalmi szituációt, amelynek következményeit Európa kiszolgáltatottnak hitt, még elemi megmaradási ösztönnel bíró lakosaira próbálják rátelepíteni. Ugyan, mi a különbség? A kommunisták jelszava: világ proletárjai egyesüljetek. A globalista ballib elit pedig a nyílt társadalomért küzd, ahol a világ proletárjai egyesülnek. Persze akkor, is most is erőszak segítségével. Hiába, egy tőről fakadnak.
Egy kormányellenes médiumban a műsorvezető angyali ártatlansággal kérdezte, mi a baj azzal, hogy egyes civil szervezeteket külföldről finanszíroznak? Miért is kell őket megbélyegezni holmi átláthatósági törvénnyel? Hisz csak segítenek, csak jót akarnak, csak támogatnak. Ugyanúgy, mint a jótevő Soros bácsi. Nos, ezek a jótevők Sorossal az élen Európa összeomlásában, erőszakos társbérletesítésében, a világ proletárjainak egy katyvasszá történő egyesítésében érdekeltetek. Természetesen úgy, hogy ők, az elit, megtartva előjogaikat –mint a kommunisták tették- emberi jogok hamis álcája mögé rejtőzött szerepben tetszeleghessenek. Volt már ilyen, más köntösben. Annak százmillió halálos áldozata volt. Ha nem állunk ellen, jöhet a második Trianon, és a ki tudja hány százmillió áldozat. Hogy ne legyen kétségünk a filantróp szándék igazi arcával kapcsolatban, hadd idézzem Andreas von Réthyt: „George Soros” című könyvéből Neil Clarck angol újságíró megállapítását:
„Soros rájött, hogy dollármilliókkal felfegyverkezve, egy sereg civil szervezeten keresztül tökéletesen kivitelezhető azoknak a kormányoknak a megbuktatása, akik ártanak az üzletnek, hogy aztán az érintett ország gazdasági javait szinte azonnal magukhoz kaparinthassák, sőt, mindezért később még köszönőlevelet is küldjenek nekik.” Hát ez van egy módosult újra-Trianon, a társbérletesítés, a hangzatos jótékonykodás és humanitárius jelszavak, a külföldről finanszírozott ál-civilszervezetek, a CEU, vagyis a kötelező betelepítési kvóta-terv és az Európai Egyesült Államok létrehozásának szándéka mögött. Ezért kell tudnunk, hogy mely szervezetek a Soros-polip csápjai, és főleg azt, hogyan lehet kiszorítani őket az országból.
Semmi kétségünk ne legyen:
a Juncker-Merkel-Soros féle EU fel akarja számolni a nemzetállamokat. Akár az EU Bíróságának segítségével. Nem lehet megalkudni velük. Minden volt sérelmet hátratéve a V4-nek össze kell tartani. Látni kell, hogy a mostani regulázásból azért marad ki Szlovákia, hogy megbontsák ezt az egységet!
Tudnunk kell, hogy az ENSZ, EU, stb. kárálása ellenére a nemzetközi jog a mi oldalunkon van!
Ugymint:
– illegális határsértések elleni védelem joga,
– személyazonosítási kötelezettség (ki a behatoló valójában, honnan jött, mi a szándéka?),
– idegen – már befogadott – etnikumok kényszer áttelepítésének tilalma (szétosztás),
– fejpénz-büntetés kiszabásának (emberkereskedelem) tilalma.
Az Unió kötelező migráns-szétosztási kísérlete, a bevándorlás minden eszközzel történő támogatása nálam – Trianon miatt – deja vu érzést vált ki.
Mi magyarok zsigerből nem akarjuk. Mi figyelmeztetünk. Rossz vége lesz. Ezúttal egész Európára nézve. Most is intenzív a magyarellenes nemzetközi propaganda és a legfőbb uniós döntéshozók is.
Egyetlen reményünk, hogy elkerüljük a ránk leselkedő újabb tragédiát, ha továbbra is erős marad a kormány nemzetmentő politikája. Olyan a helyzet valójában, mint Trianon előtt volt, csak nagyobb mértékű. Most már nem a határokat változtatnák meg a hatalmasok, hanem a nemzetet, a nemzeteket pusztítanák el.
De a deja vu más ok miatt is fennáll. Más szinten, máshogyan, valami hasonló már történt ebben az országban. Valami, ami erőszakos volt, és tönkretette az életünket. Tönkretette, mert a történés lelki igáját, embert silányító és megalázó hatását génjeikben hordozzák még azok a fiatalok is, akiknek „csupán” a nagyszülei élték át az eseményt. Tény, hogy a paramnézia jelenségénél alapvető a már velünk egykor megtörtént helyzet érzése, míg a konkrét történés ténye bizonytalan. A volt szocialista országokban azonban maga a történés is felszínre tör. És ezt a „történést” úgy hívják, hogy társbérlet. Aki nem tudná, mi is az, azoknak elmondjuk. Lánykori neve: kommunalka. Természetesen a Szovjetunióból származott, és a XX. század elejétől, a kommunizmus borzalmainak egyik következményeként tört be a lakáshiánnyal rendelkezők világába, és a sztálini időkben érte el csúcspontját. A volt „burzsoázia” két,-három, -vagy többszobás lakásaiba állami erőszakkal több családot is betelepítettek. Minden családra jutott egy szoba, s a konyha, fürdőszoba használata közös volt. Hiányzott az intim szféra, egészségtelen túlzsúfoltság jött létre. Különböző felfogású, érdeklődésű, kulturáltságú emberek sokaságának kellett egy fedél alatt élnie, aminek a következménye a feszültség, a durvaság, a veszekedés, az emberhez méltatlan, rákényszerített életvitel volt. Ennek nyomorát még ma is nyögi az ország lakosságának egy része. Hát ettől a deja vu. Ráadásul kétszeres. Egyrészt a kényszeres együttélés miatt, másrészt az erőszakos betelepítés, a hatalmi arrogancia okán.
Ugyanolyan, mint a kötelező betelepítési kvóta, és annak várható következményei. A kommunisták anno létrehoztak egy kezelhetetlen, tragikus és erőszakos társadalmi helyzetet, amelynek nyomorúságával és feldolgozhatatlanságával az ország kiszolgáltatott lakosságát terhelték meg. Most meg a globalista ballibek hoztak létre egy kezelhetetlen, tragikus, összeurópai társadalmi szituációt, amelynek következményeit Európa kiszolgáltatottnak hitt, még elemi megmaradási ösztönnel bíró lakosaira próbálják rátelepíteni. Ugyan, mi a különbség? A kommunisták jelszava: világ proletárjai egyesüljetek. A globalista ballib elit pedig a nyílt társadalomért küzd, ahol a világ proletárjai egyesülnek. Persze akkor, is most is erőszak segítségével. Hiába, egy tőről fakadnak.
Egy kormányellenes médiumban a műsorvezető angyali ártatlansággal kérdezte, mi a baj azzal, hogy egyes civil szervezeteket külföldről finanszíroznak? Miért is kell őket megbélyegezni holmi átláthatósági törvénnyel? Hisz csak segítenek, csak jót akarnak, csak támogatnak. Ugyanúgy, mint a jótevő Soros bácsi. Nos, ezek a jótevők Sorossal az élen Európa összeomlásában, erőszakos társbérletesítésében, a világ proletárjainak egy katyvasszá történő egyesítésében érdekeltetek. Természetesen úgy, hogy ők, az elit, megtartva előjogaikat –mint a kommunisták tették- emberi jogok hamis álcája mögé rejtőzött szerepben tetszeleghessenek. Volt már ilyen, más köntösben. Annak százmillió halálos áldozata volt. Ha nem állunk ellen, jöhet a második Trianon, és a ki tudja hány százmillió áldozat. Hogy ne legyen kétségünk a filantróp szándék igazi arcával kapcsolatban, hadd idézzem Andreas von Réthyt: „George Soros” című könyvéből Neil Clarck angol újságíró megállapítását:
„Soros rájött, hogy dollármilliókkal felfegyverkezve, egy sereg civil szervezeten keresztül tökéletesen kivitelezhető azoknak a kormányoknak a megbuktatása, akik ártanak az üzletnek, hogy aztán az érintett ország gazdasági javait szinte azonnal magukhoz kaparinthassák, sőt, mindezért később még köszönőlevelet is küldjenek nekik.” Hát ez van egy módosult újra-Trianon, a társbérletesítés, a hangzatos jótékonykodás és humanitárius jelszavak, a külföldről finanszírozott ál-civilszervezetek, a CEU, vagyis a kötelező betelepítési kvóta-terv és az Európai Egyesült Államok létrehozásának szándéka mögött. Ezért kell tudnunk, hogy mely szervezetek a Soros-polip csápjai, és főleg azt, hogyan lehet kiszorítani őket az országból.
Semmi kétségünk ne legyen:
a Juncker-Merkel-Soros féle EU fel akarja számolni a nemzetállamokat. Akár az EU Bíróságának segítségével. Nem lehet megalkudni velük. Minden volt sérelmet hátratéve a V4-nek össze kell tartani. Látni kell, hogy a mostani regulázásból azért marad ki Szlovákia, hogy megbontsák ezt az egységet!
Tudnunk kell, hogy az ENSZ, EU, stb. kárálása ellenére a nemzetközi jog a mi oldalunkon van!
Ugymint:
– illegális határsértések elleni védelem joga,
– személyazonosítási kötelezettség (ki a behatoló valójában, honnan jött, mi a szándéka?),
– idegen – már befogadott – etnikumok kényszer áttelepítésének tilalma (szétosztás),
– fejpénz-büntetés kiszabásának (emberkereskedelem) tilalma.