A KISEBBSÉGI JOGVÉDŐ INTÉZET PETÍCIÓJA

A KISEBBSÉGI JOGVÉDŐ INTÉZET 0041/2019. SZÁMÚ PETÍCIÓJA A TULAJDON VISSZASZOLGÁLTATÁSÁRÓL TÖBB TAGÁLLAMBAN

A Kisebbségi Jogvédő Intézet 2019 januárjában petíciót nyújtott be az Európai Parlament Petíciós Bizottságának, melyet a Testület befogadott és mostanra támogathatóvá vált.

A petíció a magyar kisebbséget hátrányosan érintő szlovákiai földkárpótlással és a romániai visszaállamosítással foglalkozik. Előbbi tekintetében az Európai Bizottság szerint is minden kétséget kizáróan uniós jogot sért a szlovák jogszabály, és hátrányosan megkülönböztet több ezer magyar nemzetiségű személyt.

A petíció másik része Romániában történt termőföldek, és ingatlanok kárpótlására vonatkozik. A KJI-hez érkezett panaszok arra engednek következtetni, hogy a román közigazgatási szervek és bíróságok a jogállami kritériumokat súlyosan megsértve járnak el a magyar nemzetiségű román állampolgárok ügyeiben, sőt az utóbbi években a már visszaadott ingatlanok tekintetében egy visszaállamosítási folyamat is kezdetét vette. Ezenkívül a román hatóságok más módon is próbálják ellehetetleníteni e személyek tulajdonhoz való jogának gyakorlását.

Az első esetben az Európai Bizottság többször minden kétséget kizáróan elismerte, hogy a 2003. évi 503-as számú szlovák kárpótlási törvény az Alapító Szerződések, azaz az Európai Unió jogának időbeli hatálya alá tartozik, illetve azt, hogy annak a lakóhelyre és állampolgárságra vonatkozó diszkriminatív rendelkezései (Tt. 503/2003 sz. I. cikkely 2. § (1) bek.) sértik az uniós jogot.

A KJI több száz érintett nevében 2017-ben levélben kérte a Bizottságtól, hogy járjon el az érintett uniós polgárok uniós jogrendből eredő jogosultságainak érvényre juttatása érdekében.

Az Európai Bizottság 2018-ban adott válaszaiban azonban lényegében azzal hárította el a kötelezettségszegési eljárás megindítását, hogy az érintettek egyéni perekben a szlovák bíróságok előtt érvényesíthetik az uniós jogrendből eredő jogosultságaikat. A Bizottság továbbá hozzátette, hogy az érintett uniós polgárok jogsérelme nincs jelentős hatással az egységes belső piac működésére – többek között – ezért sem kíván hivatalból eljárni és az Európai Unió Bírósága elé vinni az ügyet.

Az Európai Unió szervei gyakran hangoztatják, hogy segítséget nyújtanak az uniós polgároknak uniós jogaik sérelme esetén, illetve objektíven, a jogállamiság kritériumait betartva járnak el. Az Európai Bizottság 2018-ban a KJI által készített észrevételekre a határidőket be nem tartva máig nem adott végleges választ, még az Európai Ombudsman két erre vonatkozó döntése ellenére sem. A jogvédő szervezet úgy véli, hogy az uniós intézményeknek abban az esetben is megoldást kell találniuk a súlyos, elismert jogsértések orvoslására, ha azok nem gazdasági szereplőket, hanem olyan uniós polgárokat érintenek, akik őshonos kisebbséghez tartoznak. A petíció támogatása erősítené a KJI-t a fenti célok elérésében.

A második esetben a KJI-hez számos panasz érkezett a romániai restitúciós folyamatokkal , a döntések végrehajtásának elmaradásával, valamint a restitúciós döntések diszkriminatív felülvizsgálati gyakorlatával (visszaállamosítás) kapcsolatban. Olyan rendszerszintű közigazgatási gyakorlatra utalnak a petícióban, amely nincs összhangban a tőke szabad mozgásával, az uniós jogrend által garantált eljárási szabályokkal, az Európai Unió Alapjogi Chartájának – többek között – a tulajdoni jogra vonatkozó cikkelyeivel, valamint az uniós jog általános elveivel.

Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy egy tagállam uniós csatlakozását megelőzően elkobzott, de a csatlakozást követően visszaszolgáltatott ingatlanokkal kapcsolatos közigazgatási intézkedések az uniós jog alkalmazási körébe tartoznak. Hangsúlyozta továbbá, hogy a visszaszolgáltatásokkal kapcsolatos közigazgatási gyakorlat értékelésekor elsősorban azt veszi figyelembe, hogy az érinti-e más tagállamok polgárait.

A KJI-hez segítségért forduló érintettek nagy része rendelkezik más tagállamok állampolgárságával is a román mellett, például osztrák, vagy magyar állampolgársággal, ill. kizárólag más tagállamok állampolgárságával rendelkeznek. Az érintettek egy része a visszaszolgáltatási döntések végre nem hajtását, illetve indokolatlan elhúzódására panaszkodott.

A szlovák jogsértésekkel ellentétben a KJI az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során azt érzékelte, hogy a romániai rendszerszintű jogsértésekkel kapcsolatban a Bizottság hajlandónak mutatkozik fellépni a jogsértésekkel szemben.

A KJI kérte a Petíciós Bizottságot, hogy járuljon hozzá a több száz uniós polgárt érintő, az Európai Bizottság által is egyértelműen uniós jogot sértő szlovák jogszabály által okozott diszkrimináció orvoslásához. Kérték továbbá a Petíciós Bizottság közreműködését a rendszerszintű uniós jogsértést megvalósító román közigazgatási gyakorlat feltérképezésében. Javasolták, hogy egy tényfeltáró út keretében vizsgálja meg a hivatkozott jogsértések mennyiben érintik más tagállamok polgárait, különösen a romániai magyar nemzeti kisebbség tagjait, továbbá miként lehet garantálni az érintettek esetében az uniós jog érvényre juttatását.

A KJI felvette a kapcsolatot a jelenlegi magyar és határon túli európai parlamenti képviselőkkel a petíció támogatása érdekében. Ezúton kérjük Önt is, amennyiben lehetősége van, népszerűsítse, terjessze petíciót.

Hogyan támogathatja a petíciót?

Regisztráljon be az Európai Parlament Petíciós Portálján saját e-mail címével. Keressen rá a petíció számára, vagy intézetünk nevére, és támogassa a petíciónkat.

Petíciós Portál: https://petiport.secure.europarl.europa.eu/petitions/hu/home

Szerző
CÖKA

Szólj hozzá!

Kövessen minket a hírportálunkon és A közösségi médiában!