Princz Csaba

Hozzászólások

1 / 1 bejegyzés megtekintése
  • Szerző
    Bejegyzés
  • Hozzászólás: Oktatásügy szülői szemmel #6959
    Avatar
    Princz Csaba
    Felhasználó

    A pedagógusok munkája legjobban azon mérhető le, hány gyerek érdeklődését sikerül felkeltenie tantárgya iránt. Az a pedagógus, akinek az óráin a gyerekek unatkoznak, igen gyorsan szembe találja magát azzal a problémával, hogy a gyerekek fegyelmezetlenek, nem figyelnek, mást csinálnak óráin, és az unalomnál rosszabb tanácsadó nincsen – előbb-utóbb kezdődik az agresszió.
    Azok a pedagógusok, akik a segédeszközöket hiányolják, azoknak példát kellene vennie azokról a tanárokról, az 50-es-60-as évek tanárairól, akik sokszor saját maguk által barkácsolt egyszerű eszközökkel is képesek voltak demonstrálni akár a legbonyolultabb folyamatokat, fogalmakat, jelenségeket, lekötni a tanulók figyelmét, felkelteni érdeklődésüket és számtalan híres kutatót, tudóst, mérnököt adtak hazánknak. Gondoljunk csak Öveges Józsefre, a zseniális tanárra és professzorra, akiről a “Hogyan készítsünk házilag atomreaktort barackmagból” paródiát készítették, és aki ma is példaképe lehet a jó, a született pedagógusnak.
    A jó tanár ismérve, hogy sok követője akad a diákjai között, a jó irodalomtanár diákjai szenvedélyesen olvasnak, akár írnak is, prózát vagy verset, a jó matematikatanár diákjai versenyeken vesznek részt, a kémiatanár diákjai szüleiket kápráztatják el az érdekes vagy meglepő kísérletek elmesélésével, vagy elhatározzák, hogy vegyészek lesznek, és így tovább, de mindenképpen nagy hatással vannak diákjaikra. Az antipedagógusok pedig egy életre elveszik a gyerekek kedvét az általuk tanított tárgyaktól, vagy ami még rosszabb, a tanulástól magától.
    Nekem, hála Istennek kiváló tanáraim voltak, melyekre máig szeretettel gondolok vissza. Egy sincs köztük, akire haragudnék. Sajnálom a mai gyerekeket, akik végigunatkozzák az óráikat, akik tesztek és javítókulcsok alapján kapják jegyeiket és személyes figyelmet sose kapnak, akik megértetlenül teszik le a Kőszívű ember fiait, és Rosszcsont Peti regényekből tanulják a magatartásmintáikat.
    És akik súlyos, gerincnyomorító hátizsákokban hordják a műnyomópapírra nyomott, ezért különösen súlyos tankönyveiket és gyakorló-füzeteiket (mikor jön már végre rá az Oktatási Minisztérium illetékese, hogy felesleges és káros a színes ábrákkal áttekinthetetlenné tett tankönyvek ilyen pazarló és szabályosan egészségkárosító kivitelezése?), válogatás nélkül, mert a tanárok nem tudják, vagy nem akarják megmondani, melyikre lesz szükség másnap, és melyikre nem. Egyszerűbb előírni, hogy legyen ott mind.
    Ennek a követelésnek kellett volna elsőként szerepelnie a listán, ha a tanárok igazán a gyerekek érdekét tartották volna szem előtt: A nagyméretű, műnyomó papírra nyomott tankönyvek betiltásának.

1 / 1 bejegyzés megtekintése