Karácsony előtt úgy határoztam, hogy a magam szerény módján támogatásban részesítem a Dévai Szent Ferenc Alapítványt. Öt-ötezer forintot a budapesti központ és a csobánkai Élet Háza részére küldtem, mely utóbbit Böjte Csaba testvér alapította, nehéz sorsú leendő kismamák átmeneti szállásának biztosítása céljából. Az épületegyütteshez személyes emlékeim fűződnek. A második világháború után a margitligeti kastélyban egyházi leánykollégium volt, a kápolna mellett pedig egy kis általános iskola működött. Csobánkán gyerekeskedtem, és a margitligeti kis iskolában lettem elsős az 1949/50-es tanévben, amikor a legjobb érdemjegy a hetes volt. 1950-ben, a Rákosi-korban a kastélyból gyógypedagógiai intézetet létesítettek, az iskola pedig megszűnt. Végül mindenképpen szerettem volna támogatni a Dévai Szent Ferenc Alapítvány erdélyi létesítményeit is. Az Alapítvány dévai és szászvárosi otthonaiba  – a 2008. évi erdélyi nyaralásunkkal egybekötve –   segély- csomagot vittünk, a rászorultságot élőben láttuk. Így Dévára is átutaltam ötezer forintot.

Januárban megkaptam a bankszámlakivonatot. Amíg a két hazai átutalás jutaléka összesen 220 forint volt, addig az 5.000 forintnyi támogatásom nemzetközi átutalási jutaléka – az OTP dévai részlegén keresztül – 17.154 forintot tett ki! Felháborodásomban –  elektromos levélben – panaszt tettem az MBH Bank felé: „Kérem a bankot, hogy vizsgálja ki azt, hogy a jutalék törvényes és méltányos-e?” Idézet a bank békéscsabai panaszkezelési részlegének válaszleveléből: „…a Praktika Fix szolgáltatócsomag Hatályos kondíciós listája szerint a forint (eseti) átutalás külföldre normál teljesítéssel díjtétele 0,84% min. 17.174 Ft.” Bevallom, hogy nem szoktam a bankok kondíciós listáit olvasgatni. Arra számítottam, hogy nemzetközi jutalék mértéke a hazainak többszöröse lesz, de erre a rablásra nem gondoltam. A bank tehát panaszom első részét megválaszolta, a díj mértéke megfelelt a szabályoknak, tehát törvényes. Ugyanakkor, panaszom másik felére, a díj méltányosságára nem válaszolt. Ez tipikus esete a viccekben megfogalmazott törvényes, de nem erkölcsös esetnek. A bank újabb tájékoztatása szerint 2.044.524 forintig a nemzetközi tranzakciós díj mértéke 17.174 forint! Tehát százezer forint támogatás utalásának díja 17.174 forint, ami brutális. Félmillió forint esetében húzós, és szerintem egymillió forintnál van az a határ, amikor az ember azt mondhatná, hogy nem számít. Déva nem Amerikában, vagy Afrikában van. A Kárpát-medence egyik városa Budapesttől autóval 430 kilométerre, Békéscsabától pedig, ahol panaszomat elbírálták 220 kilométerre. A pénzt sem kengyelfutó viszi, csupán a számítógépen meg kell nyomni néhány billentyűt.

A nemzetközi tranzakciós díjnak minimum 17.174 forintban való megállapítása szerintem méltánytalan/erkölcstelen, és gátja a tőke szabad áramlásának, mert brutális mértékű. Továbbá, nemzetpolitikai jelentőségű ügy, mivel gátja annak is, hogy az anyaországból anyagilag támogathassuk elszakított testvéreinket. Jelen panaszomat február 17-én eljuttattam a Magyar Nemzeti Bank részére azzal a kérelemmel, hogy tekintsék át az általam jelzett problémát az egész bankszektorban. A remélt intézkedésig pedig minden honlapról le kell szedni az anyaországból a határon túlra történő utalásra való kérelmet! Ugyanis a jelenleg érvényben lévő szabályozás a külföldre szorult testvéreink helyett a bankokat gazdagítja.

2024.02.25.

Bartha Pál ny. erdőmérnök

Telki