A Békemeneteket meghirdető és szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a szervezet jogi keretét biztosító  Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) alapító elnöke, Csizmadia László nyilatkozott portálunknak megalakulásuk 10. jubileuma alkalmából.

Csizmadia László örömmel fogadta megkeresésünket. A tíz évvel ezelőtti kezdetekről szólva elmondta, akkor még ellenzékben jelentek meg és nem gondolta volna, hogy ilyen kiterjedt szervezetté válnak. „Makovecz Imre vezetésével tiltakozni mentünk ki a Hősök terére. Legnagyobb meglepetésünkre még 250 ezer ember eljött azon a virágvasárnapon. A Békemenetek ősbemutatójának tartjuk, amit akkor szerveztünk“ – fogalmazott.

A CÖF–CÖKA elnöke szerint – mely ma a Kárpát-medence egyik legnagyobb civil szervezete – egy közösség erejét az dönti el, hogy hány embert tudhat maga mögött őszinte meggyőződés alapján. „Ezt a megtisztelő pozíciót csakis a polgárok akaratából lehet elfoglalni, és csak addig, amíg a polgárok is így gondolják“ – fogalmazott.

Mint mondta, az alapítvány célja az elmúlt években mit sem változott. „Nemzeti érzelműek vagyunk és a haladó konzervativizmust próbáljuk követni. Ettől nem tértünk el“ – hangsúlyozta. Az alapító elnök szerint jól látható, hogy vannak olyan civil szervezetek, amelyek civilként indulnak, majd párttá alakulnak. „Ez a mi esetünkben nem történhet meg. Valljuk a népfelség elvét, valamint letettük egy új tudományág, a civilitika alapjait is“ – fogalmazott.

A népfelség elve mellett a szervezetben hangsúlyosan megjelenik a hagyományőrzés, a nemzet, a család és a keresztény Európa védelme. „Természetesen mindezt pártosodás nélkül tesszük, hiszen össznemzeti célokat szolgáló ügyről van szó. Az is biztos, ha egy regnáló kormány hasonló nézeteket vall, akkor a kritikánk megfogalmazása mellett természetesen annak a kormánynak a támogatást is megadjuk“ – tette hozzá.

Elmondta, fontos célkitűzésük, hogy segítsék a polgári kezdeményezések hatékonyabbá tételét, illetve azért dolgoznak, hogy a mindenkori regnáló kormányok az embereket érintő kérdésekről mindig kérjék ki a választópolgárok véleményét. „Nemcsak a választásokkor kell odafigyelni a polgárokra, hanem a sorsukat érintő fontos kérdésekben is. A legtisztább dolog, ha van egy népszavazás, vagy egy népi konzultáció, mert az segíti a jó döntést“ – magyarázta.

Szellemi honvédők

Kérdésünkre, hogy mit jelent a szellemi honvédelem és kik lehetnek szellemi honvédők, Csizmadia László elmondta: a szellemi honvédők mozgalma olyan személyekből áll, akik mindennapi munkájuk mellett életük szerves részének tekintik a haza sorsával való foglalkozást. Úgy fogalmazott, mindazokat várják, akik nem közömbösek a közösség ügyei iránt, figyelemmel kísérik, és alakítják is a folyamatokat véleményükkel és javaslataikkal.

Csizmadia László, a CÖF–CÖKA elnöke (Fotó: http://civilosszefogas.hu/galeria/)

„Jelen pillanatban tizenötezernél is több szellemi honvédőt jegyzünk. Tekintettel arra, hogy alapítványunk a határon túlra is kiterjed és közösen dolgozunk határon túli civil szervezetekkel is, úgy gondoltuk, épp itt az ideje, hogy a Kárpát-medencéből is minél több szellemi honvédő csatlakozzon hozzánk és az előbb elmondott elvek mentén segítsük egymás munkáját“ – emelte ki, hozzátéve, hogy a határon túli szervezetek ernyőszervezeteivel már 2011-ben megalakították a Civil Együttműködési Tanácsot (CET).

Csizmadia László beszámolt arról is, hogy a múlt évben megalakították az Európai Unió Civil Együttműködési Tanácsát (EUCET) és a Budapesten rendezett konferenciára 14 uniós ország küldte el képviselőjét. Az EUCET tagságának létszámát is szeretnék kibővíteni, melynek alapját szintén tíz évvel ezelőtt tették le: lengyel civil partnereik mintegy 450 klubjával működnek együtt.

Csatlakozni a honlapjukon keresztül is lehet, ezt magánszemélyek és civil szervezetek egyaránt megtehetik. Mint mondta, szolgáltatást is végeznek: Magyarországon, de határon túl kihelyezett civil akadémiáikon is. Budán és Pesten minden hónapban két civil akadémiát rendeznek a helyi CÖF-klubok szervezésében, előadókkal, műsorral.

Ezeken az eseményeken az adott ország napi történéseit próbálják követni, ismeretterjesztéssel foglalkoznak, keresik a kulturális, civilitikai összefüggéseket. Nyitottak az emberek véleményére, felvetéseikre, a közös válasz keresésére. A szellemi honvédőket díjazzák is: egy szervezet és három szellemi honvédő kapja meg évente a díjakat. Idén hagyományosan ötödik alkalommal adják át a szellemi honvédő díjat Budapesten.

Csizmadia László hangsúlyozta azt is, hogy nemcsak napi társadalmi eseményekre reagálnak, de gyakorlati segítséget is nyújtanak. Kiemelten kezelik a vidéki kistermelői közösségek létrehozását, a kis és családi vállalkozásokat, segítik a nagycsaládosokat. „Szakácskönyveket adtunk ki, olyan receptekkel és technológiákkal, amelyek hozzájárulnak a gyermekétkeztetés egészségesebbé tételéhez. A rövid ellátási láncok megvalósításához történő szervezési hozzájárulással segítünk, de szervezetek önfenntartásához, önellátásához is adunk ötleteket és a gyakorlatban is meg tudjuk ezt mutatni“ – sorolta.

A CÖF–CÖKA a konzervatív szellemi értékrendszer felvállalása mellett gyakorlati munkájával a civil közösségek közjót segítő tevékenységéhez járul hozzá, valamint a nemzetállamokban végzett polgári tevékenységek érdekérvényesítésének segítését tűzte ki célul az Európai Unóban. Hirdetik a civil önrendelkezés eszmeiségét átadva közhasznú javaslataikat.

Szellemi honvédők csatlakozását várják az egész Kárpát-medencéből