Halmozott deja vu

Mi, magyarok nem akartuk. Mi figyelmeztettünk, hogy tragédia lesz a vége. De az európai hatalmi játszmák, és államjogi kötöttségeink miatt kénytelenek voltunk besétálni a csapdába. S a vége valóban tragédia lett.          15 millió halottra, és ránk, magyarokra nézve mindenképp. Ugye egyértelmű? Az I. világháborúra, Tisza hadüzenet-küldés elleni figyelmeztetésére, az Osztrák- Magyar Monarchiában betöltött, kiszolgáltatott államjogi helyzetünkre, Vilmos császár hatalom-megerősítő törekvéseire, és végül a trianoni békediktátumra gondolok. Tragédiánkat erőteljesen elősegítette az erőteljes, nemzetközi méretű magyarellenes hazug propaganda, a döntéshozói helyzetbe került hatalmak nemtörődömsége, no és az akkori magyar nemzetmentő politika gyengesége.

Az Unió  kötelező migráns-szétosztási kísérlete, a bevándorlás minden eszközzel történő támogatása nálam – Trianon miatt – deja vu érzést vált ki. Mi magyarok nem akarjuk. Mi figyelmeztetünk. Rossz vége lesz. Ezúttal egész Európára nézve. Most is intenzív a magyarellenes nemzetközi hazug propaganda, s a legfőbb uniós döntéshozók is nemtörődömök. Kizárólag saját érdekeiket képviselik. Egyetlen reményünk, hogy elkerüljük a ránk leselkedő újabb tragédiát, hogy most rendkívül erős a kormány nemzetmentő politikája. Olyan a helyzet valóban, mint Trianon előtt volt, csak nagyobb mértékű. Most már nem a határokat változtatnák meg a hatalmasok, hanem a nemzetet, a nemzeteket pusztítanák el.

De a deja vu más ok miatt is fennáll. Más szinten, máshogyan, a mikrovilágban valami hasonló már történt ebben az országban. Valami, ami erőszakos volt, és tönkretette az életünket. Tönkretette, mert a történés lelki igáját, embert silányító és megalázó hatását génjeikben hordozzák még azok a fiatalok is, akiknek „csupán” a nagyszülei élték át az eseményt. Tény, hogy a paramnézia jelenségénél alapvető a már velünk egykor megtörtént helyzet érzése, míg a konkrét  történés ténye bizonytalan. A volt szocialista országokban azonban maga a történés is felszínre tör.  És ezt a „történést” úgy hívják, hogy társbérlet.  Aki nem tudná, mi is az, azoknak elmondjuk. Lánykori neve: kommunalka. Természetesen a Szovjetunióból származott, és a XX. század elejétől, a kommunizmus borzalmainak egyik következményeként tört be a lakáshiánnyal rendelkezők világába, és a sztálini időkben érte el csúcspontját. A volt „burzsoázia” két,-három, -vagy többszobás lakásaiba állami erőszakkal több családot is betelepítettek. Minden családra jutott egy szoba, s a konyha, fürdőszoba használata közös volt.  Hiányzott az intim szféra, egészségtelen túlzsúfoltság jött létre. Különböző felfogású, érdeklődésű, kulturáltságú emberek sokaságának kellett egy fedél alatt élnie, aminek a következménye a feszültség, a durvaság, a veszekedés, az emberhez méltatlan, rákényszerített életvitel volt. Ennek nyomorát még ma is nyögi az ország lakosságának egy része. Hát ettől a deja vu. Ráadásul kétszeres. Egyrészt a kényszeres együttélés miatt, másrészt az erőszakos betelepítés, a hatalmi arrogancia okán.

Ugyanolyan, mint a kötelező betelepítési kvóta, és annak várható következményei. A kommunisták anno létrehoztak egy kezelhetetlen, tragikus és erőszakos társadalmi helyzetet, amelynek nyomorúságával és feldolgozhatatlanságával az ország kiszolgáltatott lakosságát terhelték meg. Most meg a globalista ballibek hoztak létre egy kezelhetetlen, tragikus, összeurópai társadalmi szituációt, amelynek következményeit Európa kiszolgáltatottnak hitt, még elemi megmaradási ösztönnel bíró lakosaira próbálják rátelepíteni. Ugyan, mi a különbség? A kommunisták jelszava: világ proletárjai egyesüljetek. A globalista ballib elit pedig a nyílt társadalomért küzd, ahol a világ proletárjai egyesülnek. Persze akkor, is most is erőszak segítségével. Hiába, egy tőről fakadnak.

Egy kormányellenes médiumban a műsorvezető angyali ártatlansággal kérdezte, mi a baj azzal, hogy egyes civil szervezeteket külföldről finanszíroznak? Miért is kell őket megbélyegezni holmi átláthatósági törvénnyel? Hisz csak segítenek, csak jót akarnak, csak támogatnak. Ugyanúgy, mint a jótevő Soros bácsi. Nos, ezek a jótevők Sorossal az élen Európa összeomlásában, erőszakos társbérletesítésében, a világ proletárjainak egy katyvasszá történő egyesítésében érdekeltetek. Természetesen úgy, hogy ők, az elit, megtartva előjogaikat –mint a kommunisták tették- emberi jogok hamis álcája mögé rejtőzött szerepben tetszeleghessenek. Volt már ilyen, más köntösben. Annak százmillió halálos áldozata volt.  Ha nem állunk ellen, jöhet a második Trianon, és a ki tudja hány százmillió áldozat. Hogy ne legyen kétségünk a filantróp szándék igazi arcával kapcsolatban, hadd idézzem  Andreas von Rétyhi George Soros című könyvéből  Neil Clarck angol székhelyű újságíró megállapítását. „Soros …. rájött, hogy dollármilliókkal felfegyverkezve, egy sereg civil szervezeten keresztül….tökéletesen kivitelezhető azoknak a kormányoknak a megbuktatása, akik ártanak az üzletnek, hogy aztán az érintett ország gazdasági javait szinte azonnal magukhoz ragadhassák, sőt, mindezért később még köszönőlevelet is küldjenek nekik.” Hát ez van egy módosult újra-Trianon, a társbérletesítés, a hangzatos jótékonykodás és humanitárius jelszavak, a külföldről finanszírozott ál-civilszervezetek, a CEU, vagyis a kötelező betelepítési kvóta-terv  és az Európai Egyesült Államok létrehozásának szándéka mögött. Ezért kell tudnunk, hogy mely szervezetek a Soros-polip csápjai.

Európa megmaradásra kész lakói, országai: ébresztő! Nos és persze hajrá Magyarország, hajrá nemzetmentő politika!

 

 

 

 

 

Szerző
Dr. Bencze Izabella

Szólj hozzá!

Kövessen minket a hírportálunkon és A közösségi médiában!