Magyar Hírlap, 2014.10.14.

65 ezer civil szervezet nevében súg az ÖKOTÁRS? – tehetnénk fel a kérdést. A válasz egyszerű, de azért nem árt kifejteni.
Semmi kivetnivalót nem találhatunk abban, ha két, a neoliberális oldalon elkötelezett szervezet ideológiai érdekei mentén egymásra talál.

Ezt történt, amikor az USAID az amerikai kormány nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó szervezete az ÖKOTÁRS Alapítványt kérte fel Magyarország civil közösségeinek fenntarthatósági vizsgálatára. A dolog rendben is lenne, ha az elkészült jelentés nem pártpolitikai célokat szolgálna, és nem támadná demokratikus állami berendezkedésünket.

Az ÖKOTÁRS Alapítvány ellenzéki víziókat fogalmazta meg. Figyelmen kívül hagyta több tízezer civil szervezet, merőben ellentétes véleményét és egyoldalúan közzétette a valóságtól elrugaszkodott, neoliberális eszmeiségű kiáltványát (Érdemes elolvasni az Okotars.hu oldalon a Jelentés a magyar civil szervezetek fenntarthatóságáról című írást).

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a hazugságáradat az USAID kiadványába ágyazódott és szövetségesünk segítségével készült, továbbá az Egyesült Államok nagykövetségének ügyvivője személyes megjelenésével sajtótájékoztatón demonstrálta, hogy a jelentéssel egyetért.

André Goodfriend ügyvivő szerint a leírtak baráti közlésnek tekintendők, hiszen az USA-tól távol áll az ideológiai alapon megfogalmazott, sajtón keresztüli intelmek küldözgetése, a szövetséges országok szuverenitásának megkérdőjelezése.
Az USAID logója alatt olvashatjuk szlogenjüket „Segít az amerikai nép”, azaz számunkra azt üzenik, hogy a megjelentetett vélemény az amerikai nép teljességének egyetértését tükrözi.

Mi magyarok ezt nem hisszük el, úgy gondoljuk, hogy az ÖKOTÁRS közreműködésével megszült anyag félrevezető és hazug, az állítások egyáltalán nem segítik a magyarok közösségeit, ugyanakkor célzottan alkalmasak a polgáraink közötti politikai ellentétek szítására. Ez még nem minden. Ez az anyag az országgyűlési választások után törpévé zsugorodott ellenzéki tábort arra ösztönzi, hogy hataloméhsége kapcsán rúgja félre a demokrácia szabályait és lépjen ki a jogállamiság keretéből.

Igazán könnyű felismerni a „baráti” szándékot, ha a USAID mondanivalójából néhány, ténynek nevezett sort idézünk: „ A 2010-es választások után indult politikai és gazdasági folyamatok 2013-ban tovább romlottak.” Ez egész egyszerűen nem igaz. Ezzel szemben tény, hogy bár az ország gazdasága 2010-ben a csőd szélén állt, ma EU szinten is kiemelkedő fejlődést mutat.

Lássunk egy másik „tényt”: „Ebben a légkörben a civil szervezeteket is megbélyegzik.” Persze ez sem igaz. A közpénzek felhasználásának ellenőrzése nem megbélyegzés. Álláspontunk szerint a civilek és szervezeteik elégedettségét a Békemenetek félmilliós tábora világossá tette.

Nézzük a következő állítást: „Az új civil törvény hatályba lépése óta a civil szervezetek egyre kevésbé tudják, hogyan feleljenek meg a homályos rendelkezéseknek.” Ne lepődjünk meg, természetesen ez sem igaz, ez is ferdítés. Tény, hogy a Ctv. alá tartozó Nemzeti Együttműködési Alapba évente közel 13000 szervezet pályázik érvényesen, közel 5000 szervezet pályázata elnyeri a támogatást. S az is, hogy a Ctv. egy teljesen világos, pontos útmutató, kiszűri az összeférhetetlenség minden módozatát.

Könnyű belátni, hogy az ÖKOTÁRS Alapítvány önös, de világos üzenet küld a pénzeszsákot kezelő elvbarátoknak: „Az emberi-, jogi- és érdekérvényesítéssel foglalkozó szervezetek még mindig a külföldi támogatóktól függnek.”

Ezzel szemben az igazság az, hogy az előbbiekben bevallott függés kölcsönös érdekű, és teljesen megfelel a Norvég Civil Alap, a Soros Alapítvány és az ÖKOTÁRS Alapítvány céljainak. Külföldi pénzek segítségével, a magyar állam ellenőrzését megkerülve neoliberális és posztkommunista civil szervezeteket évente egyenként akár 30-40 millió forinttal támogatnak, miközben a hasonló juttatásoktól a nemzeti érzelmű civil szervezeteket hermetikusan elzárják.

Új és igazán érdekes hír, hogy az előbbiekben vázolt tünet nem egyedi. A külföldről érkező ellenőrizetlen pénzadományok az USA-ban is kiverték a biztosítékot. Nekik sem tetszik ez az eljárás. Éppen ezért az amerikai demokraták és republikánusok olyan törvénytervezeten dolgoznak, amely biztosíthatja ezen adományok feltérképezését és irányultságuk transzparensé tételét. Világos elképzelés és teljesen érthető igény.

Szerencsére egyre több kormány ismeri fel, hogy a ki tudja, honnan érkező pénzáradat nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel. Talán még fikció, de mindenképpen elkerülendő egy olyan Iszlám Állam által létrehozott, Amerikában működő alapítvány léte, amely a legitim hatalom megdöntésére törekszik, látszólag a klasszikus liberalizmus zászlaja alatt szolgál kalóz érdekeket. Közel sem elképzelhetetlen egy hasonló fejlemény.

A demokráciát és jogállamiságot tisztelő országokban a civil szervezeteknek a törvények betartásával kell működniük. Éppen ezért az ellenőrzéseket nekik is tűrniük kell. A Ctv a civil szervezeteknek tiltja, hogy közvetve vagy közvetlenül köz- és külföldi pénzekből politikai pártokat támogassanak, vagy elősegítsék azok létrehozását.

Erre a jelenségre példát szolgáltatott az ÖKOTÁRS, a Haza és Haladás Alapítvány, a MILLA és a Szolidaritás, amelyek az Együtt PM-nek és az LMP-nek nem csak baráti kezet nyújtottak. A közpénzellenőrzéshez kapcsolódó állampolgári érdekek megsértését jelenti, ha bárki a civil szervezetek pénzfelhasználásának ellenőrzését zaklatásnak, sőt támadásnak minősíti. A megkezdett vizsgálat befejezése előtt merészség az eredmény prejudikálása.

Csizmadia László
CÖF-CÖKA elnök