Infláció és növekedés: Eredményes jegybank kedvező gazdasági környezetben

A napokban érdekes és lényeges adatokat közölt a Magyar Nemzeti Bank. Ezek között szerepel, hogy a jegybank 2,6 százalékos inflációt vár idén – kéttized százalékponttal többet, mint amit korábban prognosztizáltak –, valamint a korábbi előrejelzéssel megegyező, 3,6 százalékos GDP-növekedéssel számol. Az MNB szerint 2018-ban 3,7 százalékkal nő a gazdaság 3,0 százalékos infláció mellett, és a március 28-ai jelentés szerint két év múlva (2019-ben) a GDP várhatóan 3,2 százalékkal bővül majd, miközben a fogyasztói árak 3,0 százalékkal növekednek.

Érdemes néhány gondolat erejéig szólni magáról az inflációról mint fontos mutatószámról is. Az infláció nem más, mint a pénz elértéktelenedése – ha pedig vásárlói oldalról nézzük, áremelkedés –, ami a gazdasági növekedés velejárója. A magas infláció természetesen komoly veszélyeket hordoz magában, hiszen a bérek és pénzvagyonok elértéktelenedését vonja maga után és azt, hogy a pénz így kikerül a magyar nemzeti gazdaságból, mivel aranyban, „konvertibilisebb valutákban” vagy ingatlanokban keres magának helyet.

A polgárok zöme általában a valóságnál magasabbnak érzékeli az inflációt: ezt szubjektív inflációnak nevezzük. Azért beszélhetünk szubjektív ítéletről, mert természetesen mindenki másként érzékeli az inflációt – például attól függően, hogy valaki milyen termékeket vásárol; ez pedig olykor elfedi azt a tényt, hogy a bérek és nyugdíjak az árakhoz hasonló ütemben növekednek. Az MNB egyik legfontosabb feladata a nemzeti valuta értékének megőrzése, ehhez pedig több eszközt igénybe tud venni, így például egy jegybank az alapkamat segítségével próbálja befolyásolni az egyes gazdasági folyamatokat. Egyrészt így marad kordában az áremelkedés üteme, másrészt a központi bank ekként igyekszik megőrizni a nemzeti valuta értékét.

Az MNB hosszú ideig tartó jegybanki alapkamat-csökkentésének, valamint 2014-ben indított – a külső sérülékenység csökkentését célul kitűző – önfinanszírozási programjának eredményeként mérséklődtek az állampapírhozamok, ezáltal pedig csökkentek a költségvetés kamatkiadásai is. De mindez végső soron minek köszönhető? Gazdasági elemzők szerint a kamatcsökkentéshez részben szükség volt a meglehetősen alacsony inflációs környezetre is – ezt pedig a kormány eredményesnek bizonyuló egyes adópolitikai lépései (áfakulcs-csökkentés), valamint a kabinet hatósági árpolitikája (a rezsicsökkentési program) tette lehetővé.

A nemzeti-konzervatív oldal 2010-es kormányra kerülése után konszolidálni kellett az államháztartást, emellett a kormányzat kiemelt feladatnak tekintette az állam pénzügyi és költségvetési rendszereinek reformját is. A hosszú évek munkájának gyümölcseként beért vitathatatlan eredmények nyomán, egy folyamatosan javuló gazdasági-pénzügyi környezetben – immár mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő által elismerten – módosultak a kormányzati gazdaságpolitika legfontosabb célkitűzései is. Most elsősorban az jelent kihívást Magyarország számára, hogy úgy kell az uniós átlagnál kedvezőbb és tartós GDP-növekedést, valamint javuló versenyképességet felmutatni, hogy emellett sikerül megőrizni a jelenleg jónak mondható egyensúlyi mutatókat is. Mindennek pedig úgy kell történnie, hogy a magyar emberek, a magyar családok is további javulást érzékeljenek saját életszínvonalukban.

Erre az elmúlt időszak fényében minden esély megvan, és ezt célozza a kormány által tavaly novemberben aláírt, érdemi adócsökkentéseket is magába foglaló hatéves bérmegállapodás is, amely – a szükséges stabilitás megőrzése mellett – várhatóan a magyar gazdaság növekedését fogja eredményezni.

 

Gyurcsányról szól a DK, és ő jelenti pártja legnagyobb gátját is

A Demokratikus Koalíció (DK) 2011-ben alakult párttá. A Magyar Szocialista Pártból (MSZP) Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezetésével távozó politikusok, illetve az őket körülvevő szellemi holdudvar hozták létre. Eredetileg az MSZP egyik platformjaként kezdte, amit 2010. október 22-én hívott életre Gyurcsány Ferenc, aki a platform elnöke is lett. Olyan politikai irányvonalat akartak, amely még markánsabban szemben áll a Nemzeti Együttműködés Kormányával. Mivel a párt irányvonalának megváltoztatására tett kísérletek szerintük kudarcot vallottak, és 2011 októberére Gyurcsány és a pártvezetés viszonya nagyon megromlott, a DK-sok végül a kilépés mellett döntöttek (aminek lehetőségével egyébként kezdettől fogva revolverezték az MSZP-vezetést). Az MSZP platformjának önálló párttá alakulását Gyurcsány a tömörülés egyéves ünnepi összejövetelén, 2011. október 22-én jelentette be.

A DK összesen több mint fél évtizedes működése alatt komoly politikai eredményeket mutathat fel. 2014 tavaszán elért sikere nyomán robbant be igazán a közéletbe, és jelenleg négy mandátummal rendelkezik az Országgyűlésben, emellett két képviselői helyet szerzett az Európai Parlamentben. Összességében azonban elmondható, hogy a Demokratikus Koalíció tagsági-szervezeti szinten jobban felveszi a versenyt egykori „anyapártjával”, mint tényleges társadalmi támogatottságát tekintve. Ennek alapvető okára később visszatérünk.

Néhány szám, friss adat: 2016-ban a Demokratikus Koalíciónak országos szinten csaknem 11 ezer tagja volt, míg a régóta leszállóágban lévő szocialista pártnak összesen 15 ezer. (Az MSZP-nek 2011-ben, a DK párttá alakulásának évében még 33 ezer tagja volt.) Az összes ellenzéki párt együtt kb. 45 ezer taggal rendelkezik az országban (beleértve tehát a Jobbikot is). A Gyurcsány-párt szervezetileg mind a 106 választókerületben képviselteti magát, összesen 99 központtal és 92 választókerületi elnökkel. Van azért néhány megye, ahol „foghíjasabb” a képviselet: például a hat borsodi választókerületből csak háromban van DK-s kerületi elnök. Ez némileg összefügghet a hagyományos vidéki MSZP irányvonalától való eltérésekkel is, hiszen Borsod két évtizeden át szocialista fellegvár volt: az „emberjogi” DK-nak azonban ez már nehezebb terep, és nem igazán tudja megszólítani a korábban szocialistákra szívesen szavazó, azóta elpártolt – például a hátrányos helyzetű roma népcsoporttal szemben egyre türelmetlenebb – kisembereket.

Bár az említett 2016-os adatok szerint a Demokratikus Koalíció tagsága kisebb az MSZP-énél, a tagdíjbevétele már meghaladja a szocialista pártét. Gyurcsány Ferencék 2015-ben 25,8 millió forintot könyvelhettek el tagjaiktól, miközben az MSZP 22,3 millió forintot szedett be a tagoktól. Ennek alapvető oka, hogy a DK-nál van fix tagdíj (ez havi ezer forint volt a vizsgált 2015-ös évben, ha nem volt az illetőnek szociális rászorultsága), míg az MSZP-nél nincs egységesen meghatározott tagdíj, és az összeg egyes helyi szervezeteknél egészen jelképes is lehet. A baloldal ezen a téren sokkal jobban áll a radikálisoknál: az MSZP-hez hasonlóan nem megállapított tagdíjat alkalmazó Jobbik 2015. évi tagdíjbevétele – hivatalosan közölt adatok szerint – ötmillió forint alatt maradt.

A Demokratikus Koalíció szervezeti és tagsági szinten elért figyelemreméltó eredményei mellett fontos leszögezni, hogy a párt társadalmi támogatottsága továbbra is erősen korlátozott. A 2014-es EP-választásokon elért meglepetésszerű listás eredmény után ugyanis elmaradt a párt áttörése. Érdemes emlékeztetni: a Demokratikus Koalíció 2014 májusában EP-listán megszorongatta a szocialistákat (országosan az érvényes szavazatok 9,8 százalékát kapták, míg az MSZP 10,9 százalékát), sőt Budapesten és Pest megyében megverték az MSZP-t: a fővárosban és Pest megyében 13, illetve 10 százalékot szereztek, míg a szocialisták csak 11,5 és 8,4 százalékot. De például Szabolcs-Szatmárban a DK 6 százalék alatt maradt, az MSZP pedig közel 15 százalékot szerzett. A DK kiemelkedően teljesített Komárom és Baranya megyében (2006-ban még mindkettő balos, „MSZP-s” megyének számított a választókerületes eredmények alapján). A korábbi választási eredmények és a szervezeti kiépítettség alapján is elmondható, hogy a DK igazi bázisát a nagyvárosi körzetek jelentik, legfőképpen Budapest, és a megyeszékhelyek környéke jelentheti számára a legerősebb eredményt, míg támogatottsági (és szervezeti) helyzete a kisvárosi-községi vidékben a legrosszabb. A 2014-es EP-választásokon a községekben 6,6 százalékos eredményt szerzett a DK, a városokban 9,3 százalékot, míg a fővárosi kerületekben és a megyei jogú városokban átlagban 12 százalékot (arról nem is beszélve a „legeurópaibb” párt kapcsán, hogy az EP-választást lényegesen kisebb választói érdeklődés kísérte, mint a másfél hónappal korábban tartott parlamenti voksolást).

A Demokratikus Koalíció egy klasszikus one-man párt: a DK igazi létezése, a párt közéletben mutatott ereje és pozíciója alapvetően Gyurcsány Ferenc szerepének köszönhető. A magyar pártrendszerben tipikusan ilyen párt még az LMP (Schiffer András) és a Jobbik (Vona Gábor) is. A DK igazi problémája viszont maga Gyurcsány: neki köszönheti létét és egyben azt is, hogy a párt képtelen az igazi áttörésre. A volt miniszterelnök hosszú évek óta az egyik legelutasítottabb politikus, 2016 májusában például a felnőtt népesség kétharmada azt nyilatkozta a Nézőpont kutatása szerint, hogy nem szeretné a jövőben fontos politikai pozícióban látni a DK elnökét. A Medián felmérései szerint a DK elutasítottsága alapítása óta többnyire (jócskán) 40 százalék feletti. A Koalíciót a negatív szimpátialistán csak az MSZP előzi meg – amelynek azonban a támogatói is többen vannak.

A legutóbbi, 2017. februári országos közvélemény-kutatási eredmények alapján, a biztos pártválasztóknál legalább kétszeres az MSZP támogatottsága Gyurcsány pártjához képest: a Nézőpont Intézet a szocialisták táborát ebben a közben 14 százalékra, a DK-ét 7 százalékra mérte. A Závecz Research háromszoros különbséget mért: legfrissebb kutatásuk szerint az MSZP 19 százalékon, a Demokratikus Koalíció pedig 6 százalékon állt a biztos pártválasztók körében. Egy éve, 2016 februárjában hasonlót mutatott a Medián-mérés: MSZP 15 százalék, DK 7 százalék, vagyis a helyzet változatlan.

 

Felelős gazdaságpolitika: csökkenő adósság, alacsony deficit, növekvő magyar gazdaság

Borbély László András közgazdász, államadósság-kezelési szakember szerint a mindenkori kormányzat közvetlen hatást tud gyakorolni az államadósság alakulására, mégpedig a költségvetési hiányon keresztül; ha a hiány magas, gyorsabban nő az adósság, ha mérsékelt, akkor az államadósság nominális növekedése is elfogadható mértékű – ilyenkor stagnál vagy csökken az adósság GDP-hez mért aránya. A magasabb adósság, a növekvő tendenciájú adósságráta – mutat rá Borbély – magasabb kamatterheket eredményez, a magas terhek pedig szűkebbre szabják a gazdaságpolitika és a költségvetés lehetőségeit, mivel a kamatok kifizetését csak más területekről történő elvonásokkal lehet finanszírozni, a hiánynövekedés megakadályozása érdekében. A helyzet kezelhetetlenné válása jelenti az adósságcsapdát.

Ez az összefüggés jól nyomon követhető a magyar államadósság-ráta alakulásánál is. A 2001-ben 52%-os GDP-arányos magyar államadósság 2010-re 80% fölé emelkedett, és ennek legfőbb magyarázata az egyre elszabaduló költségvetési hiány volt. A költségvetési hiány 2000-ben még megfelelt a maastrichti kritériumoknak, ugyanis 3% alatt volt (2,9%), azonban 2006-ra – komoly hullámzásokat követően – 9% fölé emelkedett. A hiány már 2001-től növekedett, és az emelkedő kamatterhek fizetéséhez szükséges összeget nem előteremteni próbálta a Medgyessy-kormány elvonásokkal, költségvetési átcsoportosításokkal, hanem ehelyett például közalkalmazotti béremelést hajtott végre és adómentessé tette a minimálbért, ami a deficit további növekedését eredményezte.

A konkrét számokat nézve: a GDP arányos államháztartási hiány 2001-ben még 4% volt, 2006-ban már 9,3%, még 2010-ben is 4,2%, aztán 2011-ben – a magánnyugdíj-pénztári vagyon átvétele miatt – többletes lett a költségvetés, 2012-ben pedig 2,5%-on alakult a hiány.

A legfrissebb előrejelzések szerint 2017-ben és 2018-ban a költségvetési deficit a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt fog maradni, a tavalyi 1,8 után az EU-s fejlesztési projektek hazai társfinanszírozásának növekedése, az emelkedő kiadások és az adócsökkentések miatt idén 2,4, jövőre pedig 2,5 százalék körül várható az Európai Bizottság prognózisa szerint.

A Bizottság szerint az államadósság tavaly 1,2 százalékpontos csökkenéssel a GDP 73,5 százalékára mérséklődött (MNB-adat: 73,9), 2017-ben 72,3, 2018-ban pedig 71,2 százalékra lehet számítani.

A várhatóan élénkülő beruházásoknak és a növekvő háztartási fogyasztás felhajtóerejének köszönhetően, az Európai Bizottság esedékes téli előrejelzésében idén 3,5, jövőre pedig 3,2 százalékos gazdasági növekedést jósol Magyarországnak.

A magyar növekedés (+3,4 százalékon) már 2015 első negyedévére megszilárdult, köszönhetően a korábbi években főleg az ipar és a turizmus teljesítményének, de a kiskereskedelmi forgalom is kedvezően változott, ami azt jelenti, hogy a reáljövedelmek növekedése nemcsak a megtakarításban, hanem a fogyasztásban is megmutatkozott.

A rendőrterror megítélése a bírói gyakorlatban itthon és Németországban – rövid áttekintés

I. Fővárosi Ítélőtábla: Gergényi 400 ezer forint büntetést kap

Jogerősen 400 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt 2017. február 13-án a Fővárosi Ítélőtábla a 2006. őszi eseményekkel összefüggésben elkövetett katonai bűncselekmények vádjával magas rangú rendőrtisztek ellen indult büntetőperben.

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, szeptember 19–21-én és október 23-án Budapest utcáin történtek miatt elöljárói intézkedés, illetve utólagos felelősségre vonás elmulasztásával vádolt meg három rendőr tábornokot, Bene László akkori országos főkapitányt, Gergényi Péter akkori budapesti főkapitányt és Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori vezetőjét, továbbá tucatnyi másik rendőrtisztet. Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés vagy enyhébb szankció kiszabását indítványozta.

A tévészékház ostrománál mintegy kétszáz rendőr megsérült, a televízió és a rendőrség eszközeiben összesen százmilliós nagyságrendű kár keletkezett. Az összecsapások a következő napokban is folytatódtak, majd október 23-án az akkor ellenzéki Fidesz Astoriánál tartott nagygyűlése után ismét súlyos atrocitások történtek a rendőrség és a tiltakozók között.

A vád főként mulasztásos bűncselekményeket ró a rendőri vezetők terhére. Részben azért, mert a rendőröknek kezdetben hiányos volt a védőfelszerelésük, a tévészékházhoz kinevezett helyszínparancsnok nem tudta koordinálni a rábízott rendőröket és megvédeni az épületet, a budapesti főkapitány pedig mindezt észlelve sem tett érdemi lépéseket a helyzet megoldására. Másfelől az ügyészség azért is vádol egyes rendőri vezetőket, mert a székházostromot követő napokban a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok nem tettek azért, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják az alárendeltjeik által elkövetett túlkapásokat.

A vádlottak az eljárás során zömmel tagadták bűnösségüket és védőikkel együtt felmentést kértek.

Az elsőfokú büntetőper két évig tartott. A Fővárosi Törvényszék 2015 októberében kihirdetett, nem jogerős ítéletében Gergényi Pétert elöljárói intézkedés elmulasztása, míg a per negyedrendű vádlottját, aki a tévészékház ostromakor a rendőri erők helyszínparancsnoka volt, parancs iránti engedetlenség miatt bűnösnek mondta ki és a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette. A többi vádlottat felmentette a vádak alól az elsőfokú bíróság.

Az ügy fellebbezések folytán került másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára. Itt az ügyész perbeszédében Bene László, illetve Dobozi József esetében új eljárást indítványozott, a többi vádlott esetében pedig jobbára a bűnösség kimondását és felfüggesztett börtön-, illetve pénzbüntetés kiszabását javasolta

II. Vízágyús-szemkilövetéses „fekete csütörtök” Stuttgartban: 15.600 euró büntetést szabott ki a járásbíróság Siegfried Stumpf rendőrkapitányra, aki a büntetést elfogadta

2010. szeptember 30-án, csütörtökön több száz ember megsérült Stuttgartban, amikor a rendőrség gumibotokkal, vízágyúkkal és paprikaspray-vel támadt a főpályaudvar átépítése ellen tiltakozó tömegre (a Deutsche Bahn Stuttgart 21 projektje keretében le akarták bontani a régi főpályaudvart, és a város – a vasúttal és a tartományi kormánnyal egyetértésben – új, a föld felszíne alá helyezett pályaudvart akart építeni a lakossági tiltakozások ellenére). A nagyszabású tüntetésen legalább 360-370 ember megsérült, a helyszínen 114 embert láttak el ambulánsan és 16 embert azonnal kórházba szállítottak. Négy ember szeme súlyosan megsérült, Dietrich Wagner mérnök szinte teljesen magvakult.

Az esetből politikai botrány lett és parlamenti vizsgálóbizottságok álltak fel. Összesen 380 büntetőfeljelentést tettek rendőrök ellen, ebből 19 vezetett nyomozási eljáráshoz, de 85 demonstráló ellen is eljárás indult. Összesen 28 eljárás vezetett bírósági tárgyaláshoz (rendőrök, illetve demonstrálók ellen). Több rendőrt is elítéltek, egyet például azért, mert minden ok nélkül egy földön ülő asszony arcába paprikasprayt fújt, amit kollégái a göppingeni készenléti rendőrség részéről jelentettek. Egy másik rendőrt 18 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek gumibot aránytalan mértékű használata miatt.

Az illetékes rendőrkapitányra, a jelenleg 66 éves Siegfried Stumpfra 2015 márciusában 15.600 euró (közel ötmillió forint) büntetést szabott ki a stuttgarti járásbíróság hivatalból elkövetett gondatlan testi sértés miatt. (Ez a Büntetőtörvénykönyv „hivatalból elkövetett testi sértésről” szóló 340. §-ában szerepel; aki szolgálatának teljesítése közben vagy szolgálatával összefüggésben testi sértést elkövet, illetve annak elkövetését hagyja.) Stumpf a büntetést elfogadta, mivel nem kívánt továbbra is a média középpontjában maradni. Stumpf egyébként – Gergényi Péterhez hasonlóan – jó fél évvel „élte túl” a brutális rendőrattakot, és 2011 áprilisában, hivatalosan egészségügyi okok miatt vonult vissza. Kritikusai szerint azonban egyértelműen a 2010. szeptemberi eseményekkel hozható összefüggésbe, hogy Stumpf öt év után leköszönt a stuttgarti rendőrkapitányi posztról.

 

Visszatekintés – Az Országgyűlés 2016 őszi ülésszaka fontos jogalkotási eredményei

  1. szeptember 27.

Egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításáról szóló 2016. évi XCVII. törvény elfogadása. Az elfogadott törvénymódosítás nyomán a tiltott szerencsejáték megakadályozása érdekében a játékosok számlatranzakciójának teljesítését is letilthatják a jövőben, emellett a módosítás érinti a játékosok személyi azonosítására vonatkozó szabályokat is. Az engedéllyel rendelkező online kaszinóknál és távszerencsejáték-szervezőknél személyi okmányok másolatával is igazolhatják magukat a játékosok, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala rendszerén keresztül pedig az útlevél és a jogosítvány is alkalmas lesz az azonosításra. – Az állam szigorúbban léphet fel azokkal a tiltott online szerencsejáték-oldalakkal szemben, amelyek Magyarországon keletkezett jövedelmük, játékbevételük után nem fizetnek adót, illetve a pénzmosás- és terrorizmusellenes hatóságok számára elérhetetlenek. Emelkednek a bírságok is: a reklámblokkolás bírságmaximuma 1 millió forintról 10 millió forintra, az internetes blokkolás végrehajtását megtagadó elektronikus hírközlési szolgáltató bírságtétele 100-500 ezer forintról 1-5 millió forintra nő.

  1. október 11.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása. Az Országgyűlés az adózó és a támogatott megnevezését, továbbá a tranzakciók összegét is adótitoknak minősítette az adókedvezmények, jóváírások, a törvényben meghatározott célra nyújtott támogatások, illetve a törvényileg kedvezményezett célok esetében. Ugyanakkor nem minősül adótitoknak az adózók egy adóévben igénybe vett adókedvezményének, jóváírásának összesített mértéke, a támogatott által az adóévben az adózóktól kapott támogatás összesített mértéke, és a támogatott javára az adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg összesített mértéke. A törvénymódosítás ezzel párhuzamosan nem minősíti adótitoknak a nemzeti, illetve állami vagyont kezelő, azzal gazdálkodó támogatók esetében a támogatás adóévben összesített mértékét és az igénybe vett kedvezmény összesített mértékét.

  1. november 8.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása. A jogszabályváltozás értelmében a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szakmai munkája – az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatainak és a törvényben meghatározott további sportszakmai feladatainak az ellátása mellett – alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul. Az állami források tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése teljes egészében visszakerül a sportért felelős államtitkársághoz. A MOB-tól a szaktárcához kerül a járadékok és ösztöndíjak megállapítása, az ezzel összefüggő hatósági feladatok és juttatások kifizetése, a Gerevich Aladár sportösztöndíj-rendszer működtetése, valamint a doppingellenes tevékenységgel és az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos feladatok is. – A MOB tagozatai önállóvá válnak, és közfeladatokat ellátó köztestületekként működnek tovább: ilyen testület lesz a verseny- és élsporté (az olimpiai sportágaké), a nem olimpiai sportágaké, továbbá a fogyatékkal élőké, valamint a diák-, hallgatói és szabadidősporté. A jövőben az állami sportcélú támogatásokat miniszteri helyett kormányrendeletben szabályozzák.

  1. november 22.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény elfogadása. Az új törvény bevezeti az osztott perszerkezetet, amely az elsőfokú eljárást mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő két szakra osztja: perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Előbbiben történhet a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása, ennek lezárását követően főszabály szerint nincs lehetőség a kereset- és az ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyítékok és indítványok előterjesztésére (kivéve, ha az a fél önhibáján kívüli okhoz kapcsolódik). Az érdemi tárgyalási szakban a bizonyítás célirányosabbá válik. A hatásköri szabályok a törvényben a négyszintű bírósági szerkezethez igazodnak – továbbra is megmarad a két elsőfokú szint –, általános hatáskörhöz a törvényszékek jutnak. Ide tartoznak mindazon polgári perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. A járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyeket a jogszabály keretjelleggel határozza meg, ide sorolva például a vagyonjogi pereket. A törvényszéki eljárások során mindkét fél számára kötelező a jogi képviselet. – Az új kódex a bizonyítással kapcsolatos szabályoknál új jogintézményként bevezeti a bizonyítási szükséghelyzetet, és rögzíti, hogy a jogsértően gyűjtött bizonyítékok nem használhatók fel, de tartalmazza a más eljárásokban keletkezett bizonyítékok bizonyító erejét is a polgári perben. A törvény emellett két kollektív igényérvényesítési formát tartalmaz: a közérdekből indított pereket és a társult pereket. Utóbbira a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, illetve a munkaügyi perekben lesz lehetőség. A közigazgatási perrendtartás szabályait ezután nem a polgári perrendtartás tartalmazza majd, a munkaügyi bíráskodás eljárási szabályai azonban továbbra is a Pp.-ben maradnak.

  1. december 6.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása. Eszerint a jövőben legalább három ajánlatot kell bekérni a közbeszerzési értékhatár alatti, de egymillió forintot meghaladó beruházásoknál. A kormány felmentést adhat a közbeszerzési kötelezettség alól, ha a támogatásból megvalósuló beruházások versenyeztetése – bizonyos sajátosságok miatt – nem szolgálnák a közpénzek hatékony elköltését. Ezeket a felmentéseket a kormánynak minden év március 31-ig a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia.

A nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvény (összegző módosító javaslat) elfogadása. A jogszabály kimondja, hogy a turisztikai fejlesztések tervezési alapegysége a jövőben a turisztikai desztinációk szerint történhet. Az állam feladata az adott desztinációban elérhető szolgáltatások összehangolt tervezése, a mindezen desztinációkon belüli és országos szintű összehangolás, a szakmai tervezésnél és a források szétosztásánál egyaránt. A törvény a kormánynak felhatalmazást ad arra, hogy Magyarország turisztikai desztinációit – ezek közül az ún. kiemelt fejlesztési térségeket – kijelölje.

  1. december 12.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása. A jogszabály alapján egységesen 9 százalék lesz jövőre a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke. A törvényben rögzítették azt is, hogy bármely ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem a szerzést követő ötödik évtől kezdve adómentessé válik (ez korábban ez 15 év volt). Az adóalapba számító összeg évente csökken.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása. A törvény alapján a jelenlegi 10, illetve 19 százalék helyett egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke. – A fejlesztési adókedvezményeknél arról rendelkeztek, hogy a 2017. január 1-jétől benyújtott kérelmeknél, bejelentéseknél a kedvezmény a beruházás üzembe helyezése utáni – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő tizenkét adóévben, legfeljebb pedig a bejelentés, illetve a kérelem benyújtását követő tizenhatodik adóévben vehető igénybe. Sporttámogatás esetében az adókedvezmény utoljára a támogatást követő nyolcadik év adójából vehető igénybe, és a sportnál is megszűnik a pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása. Jövőre két százalékponttal, 16-ról 14 százalékra csökken a kiva, a kisvállalati adó mértéke, ami 2018-ban további 1 százalékponttal, 13 százalékra mérséklődik majd.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása. A szociális hozzájárulási adó – és ezzel egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulás – mértékét 2017-re – a jelenlegi 27 helyett – 22 százalékban, 2018-ra pedig 20 százalékban állapítja meg a jogszabály.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása. Változik az építményadó: 2018. január 1-jétől adóköteles lesz az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép-védelmi törvény szerinti reklámhordozó – például óriásplakát –, és annak tulajdonosa fizeti meg az adót. A kivetés joga az önkormányzaté, és ha kiszab ilyen adót, akkor a mértékről is a település dönt.

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása. A reklámközzétevők – vagy a nevükben eljáró hirdetésifelület-értékesítők – árengedmény kivételével vagyoni előnyt vagy más juttatást nem adhatnak a reklámközvetítőknek. Eddig csak a fordított esetet tiltotta a jogszabály. Emellett megemelték a kiszabható bírság mértékét.

Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosítása. A sportigazgatási szerv a sportcélú ingatlan elidegenítéséhez vagy megterheléséhez szükséges hozzájárulást a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles kiadni, ha az elidegenítési, illetve a terhelési tilalomból hátralevő idő nem haladja meg az 5 évet, és az ingatlant az elidegenítéssel az állam szerzi meg, illetve a megterheléssel az állam szerez jogosultságot az ingatlanon.

  1. december 12.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása. A módosítással az Országgyűlés szigorította és kormányrendeleti körbe sorolta az ipari méretű szélerőművek és szélerőmű-parkok építésének, használatba vételének szabályozását. Az országos hálózatra rákapcsolható szélerőművek kapacitását szabályozni kell, és a jogszabályban megtiltották, hogy világörökségi és természetvédelmi területeken ilyen típusú létesítményeket állítsanak fel.

  1. december 13.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása. A kormány az indoklásban emlékeztetett, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) jövő ősztől már rendelkezésére állnak a nagy értékű külföldi bankszámlák adatai is, így könnyen kiszűrhetők azok, akik a Magyarországon keletkezett jövedelmük után nem fizették meg a közterheket. A módosítások nyomán esetükben a NAV az eltitkolt adó mellett adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó késedelmi pótlékot szabhat ki, amennyiben az érintettek 2017. június 30-ig nem fizetik be önkéntesen az ekkor választható 10 százalékos közterhet.

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény elfogadása. A törvény keretrendszert ad az önkormányzatok településkép-védelmi rendelkezéseihez arról, hogy miként lehet közterületeken reklámozni, illetve bírságolni. A jogszabály alapján a kormány majd egy későbbi rendeletben határozza meg a részleteket, így például a kihelyezhető reklámhordozók paramétereit.

További fontos szavazások az Országgyűlésben (Őszi ülésszak)

  1. november 8.

Szavazás az Alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslatról. Az Orbán Viktor miniszterelnök által október 10-én benyújtott javaslatra csak a 131 kormánypárti képviselő szavazott igennel, a kétharmados többséghez 133 voksra lett volna szükség. Három ellenzéki honatya – Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter független képviselők – voksolt nemmel, tartózkodó szavazat nem érkezett. Az MSZP nem vett részt a szavazásban, az LMP és a Jobbik frakciója pedig nem nyomott gombot.

  1. november 22.

Az Alkotmánybíróság új tagjainak, valamint új elnökének megválasztása. Négy új alkotmánybírót választott az Országgyűlés: az eddig betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettesét választották meg tizenkét évre titkos szavazáson, kétharmados többséggel a képviselők. Az újra 15 fővel működő testület elnökének Sulyok Tamás alkotmánybírót, az Alkotmánybíróság jelenleg elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettesét választották meg.

Szolgáltató, hatékony állam a polgárokért: Új közigazgatási rezsicsökkentés

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter 2016. november 29-én nyilvánossá vált, a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó illetékek és díjak csökkentéséről szóló törvényjavaslata alapján 2017 márciusától újabb, a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó illetékek és díjak szűnnének meg. Így például teljeskörűen illetékmentessé válhat az anyakönyvi kivonat kiállítása vagy a korlátolt felelősségű társaság (kft.), az egyéni cég, a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.) bejegyzésére irányuló cégbírósági eljárás. Adott esetben az ingatlanok tulajdoni lapjának nem hiteles másolatáért sem kellene fizetni, és a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéhez szükséges hatósági bizonyítványt is költségmenetesen szerezhetnék be az érintettek. Összesen több mint húsz hatósági eljárás válik díjmentessé, ha a parlament megszavazza a Miniszterelnökség tárcavezetőjének állami rezsicsökkentésről szóló újabb törvényjavaslatát.

A közigazgatási rezsicsökkentés már tavaly megkezdődött: az Országgyűlés ugyanis 2015 végén módosította az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, melynek köszönhetően megszűnt a (most már elektronikus, új típusú) személyi igazolvány és lakcímkártya kiállításának illetéke, valamint az az eljárás, amely a családi állapot megváltozása miatti névváltozás okán indul, és ma már az ellopott okmányokat is ingyenesen állítják ki újra a hatóságok, mint ahogy a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványát is.

Ma Magyarországon egy születési anyakönyvi kivonat eljárási illetéke általánosan 2000 forint, míg a német és brit hivataloknál ez a díj – átszámítva – több mint 3000 forint (itt érdemes figyelembe venni a különböző szektorokban érvényes, jellemzően három-négyszeres átlagbérkülönbségeket is). Másik példa: Németországban egy tíz évig érvényes személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke akár 9000 forintnak megfelelő összeg is lehet, míg nálunk korábban ez a (2016-tól megszűnt) illeték 1500 forint volt. Németországban egy kft. (német nevén GmbH) cégbejegyzési illetéke 150 euró (több mint 46 ezer forint), míg nálunk az egyszerűsített cégbejegyzés kft. esetén jelenleg 50 ezer forint, a normál eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke pedig (kft. esetén) 100 ezer forint.

A magyar Kormány tavaly megindított, valamennyi polgár hatósági ügyintézését könnyíteni szándékozó közigazgatási rezsicsökkentési programja összhangban áll alkotmányos alapelveinkkel is. Az Alaptörvény Nemzeti hitvallás című része például kiemeli „az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét”. Emellett az is szerepel, „hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi”.

Ugyancsak az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. XXIV. cikk (1) bekezdés: mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A XXVI. cikk szerint az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.

Az Alkotmánybíróság a 3137/2014. (IV. 24.) AB végzésben megállapította, hogy a veszteséges gazdálkodás nem lehet alapja alkotmányt érintő panasznak. Az indokolás szerint ugyanis az Alaptörvénynek a tulajdonhoz való jogot kimondó XIII. cikke a meglévő tulajdont védi, így nem vonható a tulajdoni védelem körébe az esetlegesen deficites gazdálkodás miatti veszteség, illetve az elmaradt haszon. Az Ab döntése alapján – nem alkotmányt érintő és nem a tulajdonjogi védelem körébe tartozó kérdésként – általánosan tág tér nyílik az állami rezsicsökkentési programok számára.

Ugyanakkor az államnak figyelembe kell vennie a közszolgáltatás fenntarthatóságának feltételeit is, ezért a rezsicsökkentés nem veszélyeztetheti a közműszolgáltatást, a közszolgáltatók működőképességét; ezt az alapelvet törvényeink garantálják is. Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése szerint: „…a nemzeti vagyon [az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona] kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.”