Horváth József szokatlanul kemény dolgokat mondott.
A Migrációkutató Intézet az elmúlt napokban figyelemre méltó tanulmányt tett közzé. A radikális iszlám európai terjedésének eddig kevésbé ismert módszereit mutatta be a Muszlim Testvériség nevű szervezet tevékenységén keresztül.
A testvériség több száz mecsetet, jótékonysági intézményt, iskolát működtet Franciaországban, Németországban, de jelen van Nyugat-Európa legtöbb államában.
Az Európai Unió és a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány is pénzzel támogatja a munkájukat. Céljuk a muszlim életmód propagálása, de ezt kevésbé direkt, puha eszközökkel igyekeznek megvalósítani. Internetes portálokat is működtetnek, amelyeken keresztül a muzulmán étkezési szokásoktól a divaton át a kereskedelmi gyakorlatig reklámozzák hitelveiket.
Nem véletlen, hogy a német elhárítás szerint ez a szervezet nagyobb veszélyt jelent a demokráciára, mint az ISIS vagy az al-Kaida. Ugyanis az 1928-ban alapított Muszlim Testvériség nyíltan deklarált célja az iszlám hitelveken alapuló állam létrehozása.
Jelszava: „A Korán a mi alkotmányunk.” Ebből a szervezetből nőtt ki az Iszlám Dzsihád, a Hamász, de Oszama bin Laden is több évig élvezte a vendégszeretetüket Egyiptomban. Nem véletlen, hogy több országban betiltották tevékenységüket, mert terrorszervezetnek tartják őket.
A titkosszolgálati világban az ilyeneket szoktuk fedőszervezetként megnevezni. Adományok gyűjtésével is foglalkoznak ezek a fedőszervezetek, amelyek az így befolyt pénz egy részét szintén a terrorszervezetek finanszírozására fordítják.
Francois Molins párizsi ügyész szerint egyre többször derül ki, hogy mikroadományokon keresztül finanszírozzák az iszlám terrorszervezeteket, sokszor az adományozókat is félrevezetve.
A Honvédban futballozó, berlini születésű, de tunéziai állampolgárságú Ben-Hatira is egy ilyen fedőszervezetet támogatott – Ansaar International –, amely a Hamásznak gyűjtött pénzt, annak, amely a napokban több száz rakétával támadta Izraelt. Azt még vizsgálják, hogy a sportoló tisztában volt-e a támogatás valódi céljával. De azt látjuk, hogy a fedés működik.
A felszínen mozgó szervezetek egyfajta szimbiózisban élnek az illegalitásban harcoló terroristákkal. Hiszen a céljuk ugyanaz: a saríán alapuló iszlám állam létrehozása.
Míg a terrorszervezetek az erőszak eszközeiben hisznek, addig a békésnek tűnő, a nyugati társadalom játékszabályait látszólag elfogadó fedőszervezetek toborzással, térítéssel, az iszlám életforma reklámozásával igyekeznek befolyásolni a többségi társadalom viszonyulását az iszlámhoz. A békés felszín alatt persze a cél ugyanaz.
Ezeknek a szervezeteknek sikerült elhitetni, hogy az iszlám békés együttélésre törekszik a keresztény többségi társadalommal. A fedés, a megtévesztés hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az: Nyugat-Európa elfogadta, hogy az országaikban külföldről érkezett és fizetett imámok zárt ajtók mögött radikalizálják híveiket. Ingatlanokat vásároljanak, mecseteket építsenek, újságokat, hírportálokat működtessenek.
Ennek a folyamatnak az eredményeként főként baloldali pártokban alakítanak iszlamista frakciókat, kezdenek politikai, önkormányzati pozíciókat megszerezni. A sikeres befolyásolási művelet egyik jeleként tekinthetjük a német CDU–CSU frakcióvezetőjének, Ralph Brinkhausnak a nyilatkozatát, miszerint elképzelhető, hogy 2030-ra muszlim kancellárja lesz Németországnak. Mondja ezt egy kereszténydemokrata, katolikus politikus. Így talán még érthetőbb a német elhárítás értékelése a Muszlim Testvériség jelentette veszélyről, hiszen a példa is azt mutatja, hogy a megtévesztés, a befolyásolás a multikulturalizmussal megfertőzött társadalomban milyen hatékonyan működik.
És itt most vegyünk egy nagy levegőt. Magyarország a 2015-ben kiépített határzárral az első csatát megnyerte. Ma már tudjuk, hogy terroristák, iszlám fanatikusok tömegei érkeztek ellenállás nélkül Európába.
A megszálló erőnek tekinthető illegális bevándorlók útjának lezárása bátor lépés volt, következményeit – az unió vezetőinek haragját kiváltva – a mai napig viseljük. A Muszlim Testvériség stratégiáját látva azonban rá kell döbbennünk arra, hogy déli határaink védelme már nem elég. Hallva a muszlim kancellárról szóló vizionálást, azt kell mondanom, hogy már most meg kell kezdeni a felkészülést az iszlám radikalizmus elleni védekezésre nyugat felől is.
Nem hihetjük azt, hogy a mérsékeltnek tűnő iszlamista szervezetek álcáját kihasználva nem indul meg Nyugat-Európa irányából a „renitens, maradi”, nemzetét, kereszténységét és életformáját védeni akaró Közép-Európa felé a radikális iszlám. Akár az unió adta politikai zsarolási potenciált kihasználva, akár donorországok olajdollárjaira támaszkodva, fedővállalkozásokon keresztül.
Most kell végiggondolni a törvényalkotóknak, biztonsági és titkosszolgálati szakembereknek, hogy milyen jogi és biztonsági gátat tudunk felépíteni a beszivárgó ellenséggel szemben. Mert az Európai Unión belüli szabad tőkeáramlás, munkavállalás, költözködés vívmányait kihasználva igyekeznek majd elérni céljaikat. Ez lesz ennek a hibrid háborúnak a következő csatája.
Addigra tudnunk kell a válaszokat az alapvető kérdésekre: ha egy unión belüli vállalkozás Magyarországon kíván befektetni, akkor miként deríthetjük föl és adott esetben akadályozhatjuk meg, hogy iszlamista befolyás alatt álló fedővállalkozás jelenjen meg a magyar gazdaságban. Iszlám radikális szervezet tagja – ha uniós állampolgár is egyben – vásárolhat-e ingatlant hazánkban?
Telkén, házában létesíthet-e mecsetet, iszlám iskolát, alapíthat-e vallási alapon szociális szervezetet? Iszlám radikális szervezet fedését miként tudjuk felderíteni, ha újságot, rádiót, televíziót akar működtetni Magyarországon?
Nagyon nehéz kérdések ezek, hiszen a szabad vallásgyakorlás alapvető emberi jog. De a hibrid háború sajátja mindig az, hogy a dolgok sosem azok, aminek látszanak. Az ellenség Nyugat-Európában már kiismerte a játékszabályokat.
A saját jogait, lehetőségeit pontosan ismeri, az álcázásuk pedig hatékonyan működik. Már a politika legfelsőbb szintjein is szereztek naiv szimpatizánsokat, számító szavazatvásárlókat, sőt nem zárható ki, hogy hízelgéssel, pénzzel, fenyegetéssel már a maguk oldalára is állítottak néhányat.
A következő évek új ütközeteire meg kell kezdeni a felkészülést, hogy a báránybőrbe bújt farkasokat időben fel tudjuk ismerni, és meg tudjuk védeni a saját nyájunkat.
Szerző: Horváth József titkosszolgálati szakértő
Forrás: https://magyarnemzet.hu/velemeny/baranyborbe-bujt-farkasok-6922682/
H.-né K.